Ahogy ezrek érkeznek Belém városába, a brazil Amazonas szívébe a COP30 ENSZ-klímakonferenciára, egyre többen teszik fel a kérdést: mennyire hatékonyak ezek az évenkénti találkozók a bolygó megmentésében?
A párizsi egyezmény mérföldköve és az elmúlt évtized
Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben, a COP21-en írták alá a párizsi klímaegyezményt, amely történelmi jelentőségű volt: világméretű szabályokat kívánt lefektetni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a klímaválság kezelésére. Azóta eltelt egy évtized, amely vegyes eredményeket hozott.
A globális felmelegedés várható mértéke 2100-ra csökkent ugyan 3,6°C-ról 2,7°C-ra az aktuális politikák alapján, ám még ez az új szint is katasztrofális következményekkel járhat – figyelmeztetnek a tudósok.
Kibocsátási trendek: lassuló növekedés, de még nem csúcs
Bár világszerte az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is évente növekszik, az emelkedés üteme jelentősen lassult az elmúlt években. A „csúcskibocsátás” elérése azonban még várat magára.
Számos országban már elérték vagy megközelítették ezt a csúcsot: ide tartoznak például a G7 tagjai, az Európai Unió, Ausztrália és néhány latin-amerikai ország is.
A The Independent által elemzett adatok szerint az elmúlt években 80 országban csökkentek a kibocsátások, míg 133 országban növekedtek.
Gazdasági növekedés és kibocsátás: új összefüggések
Különösen fontos fejlemény, hogy olyan feltörekvő gazdaságokban, mint India és Kína, már nem feltétlenül kötött az ország gazdasági növekedése az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez. Ez megdönti azt az érvet, hogy a fejlődő országoknak szabadon kellene növelniük kibocsátásukat gazdasági fejlődésük érdekében.
Idén jelentős mérföldkőként tartják számon Kína kibocsátásának tetőzését, ami globális szinten is pozitív jelzés.
A megújuló energiaforrások robbanásszerű terjedése
A világ kibocsátásának kordában tartásában kulcsszerepet játszik a megújuló energiaforrások kapacitásának gyors bővülése. A nap- és szélenergia technológiái ma már sok helyen a legolcsóbb villamosenergia-termelési módnak számítanak, hiszen nem igényelnek drága tüzelőanyagot.
A think tank Ember friss elemzése szerint 2024-ben a megújuló energiaforrások már 32%-kal részesednek a globális villamosenergia-termelésből, és ez az arány várhatóan 2030-ra 43%-ra nő – ezzel közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, amelyet a COP28-on Dubajban tűztek ki: háromszorosára növelni a megújuló villamosenergia-termelést.
Elektromos járművek térnyerése
Nem csak az energiaiparban tapasztalható technológiai árcsökkenés: az elektromos járművek (EV-k) piaca is robbanásszerűen nőtt az elmúlt tíz évben. Míg 2015-ben kevesebb mint egymillió EV-t adtak el világszerte, tavaly már több mint 15 milliót – elsősorban Kína piacának köszönhetően.
Európában is jelentős részarányt képviselnek már az elektromos és hibrid autók. Az Egyesült Királyságban például minden ötödik eladott autó tisztán elektromos volt tavaly. Norvégiában pedig először fordult elő, hogy az elektromos járművek száma meghaladta a benzines autókét.
Net zero célkitűzések és jogi kötelezettségek
2015-ben még elképzelhetetlen volt, hogy egy ország jogilag kötelező erejű vállalást tegyen nettó zéró kibocsátás elérésére. Az Egyesült Királyság volt az első nagy gazdaság 2019-ben, amely törvénybe iktatta ezt a célt 2050-re.
Jelenleg több mint 140 ország tűzte ki magának ezt a célt, közülük 37 ország jogszabályban is rögzítette azt – derül ki az ECIU think tank adataiból.
Bár Donald Trump amerikai elnök visszavonta az USA vállalását, ez komoly visszalépést jelentett globális szinten, de így is világszerte a kibocsátások 74%-a és az emberek 79%-a él olyan országban, amely net zero célokat vállalt.
A rövid távú politikai intézkedések hiányosságai
Bár hosszú távon világos elképzelések vannak arról, hogyan lehetne csökkenteni a kibocsátásokat, addig rövid távon még mindig hiányoznak azok a konkrét politikai lépések, amelyekkel ezeket a vállalásokat valóra lehetne váltani.
A COP30 előtt például országszinten kellett volna benyújtaniuk új közbenső kibocsátási vállalásaikat (Nationally Determined Contributions – NDC-k) 2035-re vonatkozóan. Csak mintegy 60 ország tett eleget ennek határidőre.
Az ENSZ legfrissebb „Emissions Gap” jelentése
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legutóbbi jelentése szerint ezek alapján az NDC-k alapján várhatóan körülbelül 15%-kal csökkennek majd globálisan a kibocsátások 2019-hez képest 2035-re. Ez azonban messze elmarad attól a szükséges 35%-os vagy akár 55%-os csökkentéstől, amelyet ahhoz kellene teljesíteni, hogy megfeleljünk a 2°C-os vagy ambiciózusabb 1,5°C-os felmelegedési céloknak.
“Az élhető jövő felé vezető út napról napra meredekebb lesz,” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár –, “de ez nem ok arra, hogy feladjuk. Ez ok arra, hogy még keményebben dolgozzunk.”
Záró gondolatok: lépjünk előre együtt!
A jelenlegi helyzet sürgető cselekvést követel minden országtól. A klímaváltozás elleni harc nem csak környezeti kérdés: gyorsabb gazdasági növekedést hozhat jobb egészségügyi állapot mellett; több munkahelyet teremthet; erősítheti az energiaellátás biztonságát és növelheti társadalmaink ellenállóképességét.
Most van itt az idő arra, hogy minden ország teljes erőbedobással dolgozzon egy fenntarthatóbb jövőért!
Forrás: https://www.independent.co.uk/climate-change/cop30-climate-brazil-paris-agreement-b2859763.html





