2018 nem volt jó év a részvénypiacok számára. Az év elejétől kezdve a Dow Jones Ipari Átlag mintegy 10%-ot veszített értékéből, hasonlóan az S&P 500 indexhez, míg a Nasdaq körülbelül 8%-os csökkenést szenvedett el. A veszteségek túlnyomó része október óta jelentkezett, amikor is a történelmi hosszúságú bikapiac hirtelen megtorpant.
A tőzsde hullámvölgyei és rekordjai
A piac az egyik legrosszabb decemberi hónapját produkálja 1931 óta, ugyanakkor 2018. december 19-én rekordot döntött egyetlen nap alatt, amikor a Dow több mint 1000 pontot ugrott. Ez az ellentmondásos helyzet jól tükrözi a piaci bizonytalanságokat.
Gazdasági alapok és piaci reakciók
Bár az általános gazdasági mutatók – mint a rekord alacsony munkanélküliség, erős GDP-növekedés és viszonylag alacsony infláció – továbbra is pozitív képet mutattak, számos más tényező nyomást gyakorolt a piacokra.
Hat fő tényező, amely befolyásolta a piacokat 2018-ban és várhatóan 2019-ben is
1. Vámok és kereskedelmi bizonytalanságok
A Trump-adminisztráció által bevezetett alumíniumra, acélra és egyéb termékekre kivetett vámok jelentős bizonytalanságot okoztak a globális gazdaságban. Májusban Trump úgy döntött, hogy nem menti fel egyetlen országot sem – még az amerikai szövetségeseket sem – az acél- és alumíniumvámok alól.
A Kína elleni kereskedelmi háború tovább eszkalálódott, bár december elején Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök megállapodtak abban, hogy 90 napig felfüggesztik az újabb vámok bevezetését. Ennek ellenére már okozott károkat a piacokon: a sanghaji tőzsde értéke idén negyedével esett vissza, Kína GDP-növekedése pedig 6,5%-ra lassult a harmadik negyedévben – ez a leglassabb ütem az elmúlt tíz évben.
2. A Federal Reserve és kamatemelések
A Federal Reserve (Fed) 2018-ban négyszer emelte az irányadó kamatlábat. Decemberi ülésén Jerome Powell Fed-elnök jelezte, hogy valószínűleg kevesebb kamatemelés várható jövőre, ám ez nem nyugtatta meg a befektetőket: a Dow Jones index 352 pontot esett.
A piaci félelmek szerint a további kamatemelések recessziót idézhetnek elő – ezt Trump elnök is többször kifejezte. Bloomberg értesülései szerint Trump fontolóra vette Powell leváltását is, bár ennek jogi lehetőségei kérdésesek.
Egy másik probléma, hogy ha recesszió következik be, a Fed korlátozottan tudja majd csökkenteni a kamatokat, mivel azok jelenleg már viszonylag alacsonyak. Ez megnehezítheti az újraindítást – hangsúlyozta Itay Goldstein, a Pennsylvania Egyetem Wharton Iskolájának pénzügyi professzora.
Eközben más nagy jegybankok is szigorítják monetáris politikájukat, ami csökkenti a piaci likviditást és nehezíti a hitelfelvételt. Ez lassíthatja a globális gazdaságot, veszélyeztetve például olyan cégeket is, mint a Sears.
A pénzügyminiszter Steven Mnuchin hétvégi nyilatkozata szerint azonban az amerikai nagybankok bőségesen rendelkeznek hitelnyújtási forrásokkal. Ennek ellenére Mnuchin megnyugtató szándékú szavai inkább pánikot váltottak ki: hétfőn rövidített kereskedési napon jelentős esést regisztráltak.
3. Az öt nagy technológiai vállalat szerepe
Az S&P 500 indexének mintegy 11%-át teszik ki az öt legnagyobb technológiai cég – Facebook, Apple, Amazon, Netflix és Google –, amelyek teljesítménye jelentős hatással van az egész indexre.
Bár ezek a cégek továbbra is egészséges profitokat termelnek, 2018-ban megnövekedett rájuk nehezedő szabályozói nyomás. A médiaadatvédelmi botrányok és az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás miatt különösen Facebookot és Google-t érte kritika.
Az Apple antitröszt perrel néz szembe az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, míg Amazon Donald Trump Twitter-bejegyzéseinek célpontja lett, ami tovább növelte a befektetők aggodalmait bevételeik jövőjével kapcsolatban.
4. Túlértékelt vállalati eredmények
2018 elején már magas szinten álltak az árfolyamok: a Dow Jones index háromszorosára nőtt a nagy recesszió mélypontjához képest. Egyes szakértők figyelmeztettek arra, hogy túlértékeltek lehetnek egyes részvények.
A Shiller árfolyam-nyereség arány (P/E), amely összeveti egy vállalat nyereségét részvényszámával és segít megítélni az értékeltséget, januárban 33,31 volt – szemben a történelmi átlaggal (16,59). A legutóbbi piaci esés után ez az arány 26,74-re csökkent.
5. A republikánus adócsomag hatása
A piacokat tovább erősítette 2017 végén és 2018 elején Trump által aláírt republikánus adócsomag. Az adócsökkentés – különösen a társasági adókulcs mérséklése – növelte a vállalati profitokat és ezzel együtt emelte az árfolyamokat.
Sok cég külföldön tartott profitját hazahozva saját részvényeit vásárolta vissza, ami tovább felfújta árfolyamaikat.
6. A tőzsde nem egyenlő a gazdasággal
Fontos megérteni az alapvető különbséget: míg gazdasági mutatók (például munkanélküliségi ráta) múltbeli adatokat tükröznek vissza, addig a tőzsde előre tekint – próbálja megjósolni a jövőt és annak hatását egy-egy vállalat profitjára.
„Az emberi természet hajlamos arra, hogy jó vagy rossz gazdasági helyzetben gondolkodjon,” mondta Liz Ann Sonders, Charles Schwab vezető befektetési stratégiája. Hozzátette: azoknak akik befektetnek a tőzsdén jobb vagy rosszabb gazdasági hírek számítanak igazán – nem pusztán jó vagy rossz hírek.
Kitekintés: Mit hozhat 2019?
Néhány gazdasági jelző már előrevetíti az esetleges problémákat: novemberben csökkent az új munkahelyek száma és rövidült az átlagos heti munkaidő hossza is. Bár még mindig erős maradt a foglalkoztatás bővülése, ha ez gyengülne jövőre, az pesszimistább befektetői hangulatot eredményezhetne és gyorsíthatná egy esetleges gazdasági visszaesés bekövetkeztét.
Összegzés
2018 tőzsdei eseményei jól mutatják milyen komplex tényezők hatnak egyszerre egy globális piacon: kereskedelmi háborúk, monetáris politika változásai, technológiai óriások szabályozási nyomása és túlértékelt részvények mind hozzájárultak ahhoz az év végi bizonytalansághoz és volatilitáshoz.
Bár az alapvető gazdasági mutatók még mindig erősek voltak, ezek mellett számos kockázati tényezőt kell figyelemmel kísérniük mind befektetőknek mind döntéshozóknak ahhoz, hogy felkészüljenek egy esetleges piaci korrekcióra vagy recesszióra.