Az Egyesült Államok marhatartói hevesen bírálták Donald Trump elnök tervét, amely az argentin marhahús-import bővítését célozza meg. A gazdák attól tartanak, hogy ez a lépés veszélyezteti megélhetésüket, miközben az iparág éppen csak kezd kilábalni az évek óta tartó veszteségekből.
A helyi gazdák érzései: árulás és láthatatlanság
Destinee Weeks, aki Észak-Oklahomában egy 250 fejű szarvasmarha állományt tart fenn, úgy érezte, hogy a javaslat egyfajta árulás a vidéki Amerika irányába. „Ez olyan, mintha arcul csapnának minket” – mondta. „Úgy érzed magad, mintha láthatatlan lennél és figyelmen kívül hagynának.”
Marhahúsárak emelkedése és a javaslat háttere
Az Egyesült Államokban az egyik legkisebb szarvasmarha-készlet mellett az árak jelentősen megemelkedtek, ami végre várva várt nyereséget hozott a tenyésztőknek. Ezzel párhuzamosan azonban Trump vasárnap felvetette az argentin marhahús vásárlásának ötletét annak érdekében, hogy csökkentse a szupermarketekben tapasztalható árakat. Ez a javaslat egybeesik az amerikai kormányzat legutóbbi, 20 milliárd dolláros devizacsere megállapodásával is, amely Argentína gazdaságát hivatott támogatni.
Iparági szervezetek aggodalmai
A mezőgazdasági szervezetek riadót fújtak. Justin Tupper, az Egyesült Államok Marhatartóinak Szövetségének (USCA) elnöke így nyilatkozott: „Egy ilyen volumenű megállapodás Argentínával aláaknázza a marhaiparunk alapjait.” Bár az USDA szerdán bejelentett új intézkedéseket a hazai tenyésztők támogatására – beleértve a legeltetési lehetőségek bővítését és katasztrófa-elhárítási segítséget –, az USCA továbbra is „mély aggodalmát” fejezte ki az importterv kapcsán.
Trump védekezése és a globális tarifák szerepe
Trump ezzel szemben megvédte döntését. Vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, Argentína „az életéért küzd”, és hangsúlyozta, hogy az ország „nagyon jó szövetséges”. A Truth Social platformon pedig úgy fogalmazott, hogy globális tarifái tették lehetővé a marhaipar közelmúltbeli fellendülését: „A marhatartók, akiket szeretek, nem értik, hogy az első alkalommal évtizedek óta azért megy nekik ilyen jól, mert én tettem vámokat a külföldről érkező marhahúsra.”
A tenyésztők szerint nem a tarifák a fő probléma
Azonban a gazdák szerint nem a tarifák jelentik a problémát, hanem a vállalati koncentráció és a törékeny ellátási lánc. Christian Lovell, egy illinoisi marhatartó és a Farm Action vezető igazgatója elmondta: „Négy nagy húsfeldolgozó cég – köztük a Tyson Foods és a Cargill, amely nemrégiben 87,5 millió dollárt fizetett árkartell vádak rendezésére – uralja az amerikai marhahús-feldolgozás több mint 80%-át.” Hozzátette: „Az amerikai tenyésztők nincsenek kontroll alatt az országban lévő marhahús árának alakulását illetően. Több importált marhahús nem fogja megoldani ezt a problémát.”
Közgazdászok véleménye: kevés hatással lesz az inflációra
A közgazdászok is kételkednek abban, hogy az argentin import enyhítené az inflációt. David Anderson, a Texas A&M Egyetem állattenyésztési közgazdásza szerint Argentínának nincs olyan mennyiségű készlete, amely jelentős hatást gyakorolna egy olyan nagy piacra, mint az Egyesült Államok. „Egyszerűen nincs meg bennük az a kínálat, amely észrevehető változást hozna az amerikai marhahús árakban” – mondta –, hozzátéve, hogy az árstabilizáció időbe telik majd.
További aggodalmak: kereskedelmi viták és ismétlődő károk
Néhány termelő úgy látja, hogy ez a lépés újabb csapás lehet azok után, hogy az adminisztráció Kínával folytatott kereskedelmi vitái súlyosan visszavetették az amerikai szójaeladásokat. John Boyd Jr., virginiai gazda és a Nemzeti Fekete Gazdák Szövetségének alapítója attól tart, hogy hasonló minta ismétlődhet meg a marhaágazatban is. „Minden, amibe az elnök beleavatkozik vagy amit megzavar, hatással van a gazdaságomra” – mondta.
Vidéki családok kilábalása és remények
Destinee Weeks oklahomai tenyésztő családja végre szerény nyereséget kezdett el termelni tíz évnyi aszály és adósság után. „Amikor azt mondjuk, hogy nyereséges vagyunk, senki sem hajózik el naplementében luxusyachton” – fogalmazott. „Most gyógyulunk.” Hozzátette azonban: Trump terve ellentmond kampányígéreteinek. „Úgy gondolom, mindig előnyben kell részesítenünk hazai termelőink támogatását” – mondta –, „ez lenne az ’America First’ valódi értelme.”
Összegzés
A jelenlegi vita jól mutatja az amerikai mezőgazdaság komplex kihívásait: miközben egyes politikai döntések rövid távon árcsökkentést ígérnek fogyasztói oldalról nézve, addig hosszabb távon komoly fenyegetést jelentenek a helyi termelők számára. Az iparági szereplők egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy egyensúlyt kell találni a nemzetközi kereskedelem ösztönzése és a hazai agrárium fenntartható fejlődése között.