Az Amazon, a világ legnagyobb adatközpont-tulajdonosa, egy belső dokumentum kiszivárgása nyomán került reflektorfénybe, amely feltárja a vállalat vízfelhasználási gyakorlatának átláthatóságával kapcsolatos aggályokat.
Az Amazon adatközpontjai és a vízfogyasztás mértéke
Az Amazon az egyik legnagyobb adatközpont-üzemeltető a világon, messze megelőzve versenytársait, mint a Microsoft vagy a Google. A cég Seattle-i központja alatt több száz aktív adatközpont működik, és további létesítmények építése folyamatban van, különösen az mesterséges intelligencia fejlesztése iránti növekvő igények miatt.
Ezek az adatközpontok hatalmas mennyiségű vizet használnak fel hűtési célokra, ami komoly környezeti aggályokat vet fel. Egy 2021-es belső dokumentum szerint az Amazon teljes vízfogyasztása elérte a 105 milliárd gallon vizet – ez nagyjából 958 000 amerikai háztartás éves fogyasztásának felel meg, vagy egy San Francisco-nál is nagyobb város vízigényének.
Átláthatósági problémák és a „Water Positive” kampány
Bár a Microsoft és a Google rendszeresen nyilvánosságra hozzák adatközpontjaik vízfogyasztási adatait, az Amazon soha nem tette ezt meg teljes körűen. A kiszivárgott memo szerint az Amazon Web Services (AWS) részlege egy kampányterv kidolgozásakor szándékosan csak a kisebb, elsődleges vízfelhasználási számokat vette figyelembe – amelyek nem tartalmazzák az adatközpontok működéséhez szükséges elektromos áram előállításához használt vízmennyiséget –, hogy minimalizálja a vállalat hírnevére gyakorolt kockázatot.
2022 novemberében indult el az AWS „Water Positive” fenntarthatósági kampánya, amelynek célja, hogy 2030-ra több vizet adjon vissza a környezetnek, mint amennyit felhasznál. Azonban ez a vállalati kezdeményezés csak az elsődleges vízfogyasztásra fókuszál, míg a másodlagos használatot – például az elektromos áram előállításához szükséges vízmennyiséget – nem veszi figyelembe.
A belső dokumentum részletei és az Amazon válasza
A memo szerint az AWS vezetői aggódtak amiatt, hogy a teljes átláthatóság „visszafordíthatatlan lépés” lenne, ezért javasolták az előrejelzések titokban tartását. Féltek attól is, hogy ez a hozzáállás negatív sajtóvisszhangot válthat ki, például olyan címekkel, mint „Amazon eltitkolja vízfogyasztását”.
Az Amazon szóvivője, Margaret Callahan azonban „elavultnak” nevezte a dokumentumot, és azt állította, hogy az nem tükrözi a cég jelenlegi vízhasználati stratégiáját. Hangsúlyozta továbbá, hogy más technológiai cégek sem számolják bele a másodlagos vízfogyasztást.
Elsődleges és másodlagos vízfelhasználás – miért számít ez?
A memo szerint az AWS évente mintegy 7,7 milliárd gallon elsődleges vizet használ fel – ez körülbelül 11 600 olimpiai úszómedencének felel meg. Ezt az értéket vették alapul a belső célkitűzések meghatározásakor is. A vállalat célja ennek csökkentése 4,9 milliárd gallonra 2030-ig.
Ugyanakkor ha figyelembe vennék a másodlagos használatot is – vagyis azt a vizet, amely az elektromos energia előállításához szükséges –, akkor ez megduplázná a kampány méretét és költségvetését anélkül, hogy jelentős működési vagy szabályozási kockázatokkal kellene szembenézniük.
Kritikák és szakértői vélemények
Környezetvédelmi szakértők élesen bírálták az Amazon szelektív adatközlési gyakorlatát. Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem Riverside-i campusának villamosmérnöki docense kiemelte: „A környezettudományban standard gyakorlat mindkét típusú vízfogyasztást figyelembe venni annak érdekében, hogy pontosan tükrözze az adatközpontok valódi vízköltségét.”
Tyler Farrow, az Alliance for Water Stewardship szabványfejlesztési vezetője szerint pedig: „Bármilyen kompenzációs vagy visszapótlási projektet is végezzenek, azok nem semmisítik meg automatikusan saját működésük vízlábnyomát. A ‘vízpozitív’ vagy ‘vízneutrális’ állítás félrevezető lehet.”
Az Amazon fenntarthatósági törekvései és azok korlátai
Az AWS fenntarthatósági jelentése szerint 2023 augusztusára már elérték „Water Positive” céljuk 53%-át. A stratégia főként „vízpótló” projektekre épül – például együttműködésben a Water.org nevű nonprofit szervezettel –, amelyek célja többek között a csőtörések minimalizálása és így a vízpazarlás csökkentése.
Ugyanakkor egy belső dokumentum szerint az AWS által tervezett 109 millió dolláros kompenzációs költségvetés mintegy fele olyan projektekre fordítódna, amelyeket amúgy is végrehajtottak volna szabályozói követelmények vagy operatív előnyök miatt.
A közösségi és iparági reakciók
Nathan Wangusi, aki korábban az Amazon vízbiztonsági menedzsere volt, rámutatott arra is, hogy az Amazon iparági szabványokat alakít ki annak érdekében, hogy leplezze valódi vízfogyasztását és elkerülje a kritikus vizsgálatot. A cég támogatja több nonprofit szervezet munkáját is egy globális módszertan kidolgozására vizek helyreállítási projektek hatékonyságának mérésére.
Ezzel kapcsolatban mindhárom szervezet hangsúlyozta függetlenségét és integritását. Az Amazon szóvivője viszont cáfolta Wangusi állításait és kiemelte: „Az Amazon vízfogyasztási jelentése harmadik fél által ellenőrzött adatokon alapul.”
Kiterjesztett lábnyom: közvetett (Scope 3) vízfogyasztás
A dokumentum kitér arra is, hogy az Amazon becslése szerint közvetett (scope 3) vízlábnyoma – amely magában foglalja például divatmárkáinak pamutültetvényeinek öntözését vagy élelmiszerüzletének zöldségtermesztését – körülbelül 90%-át teszi ki teljes vízfogyasztásának.
Ezeket az adatokat azonban szintén nem hozták nyilvánosságra és nem tűzték ki célként sem csökkentésükre vonatkozóan. Az AWS vezetősége attól tartott ugyanis, hogy ha ilyen magas szintű elvárásokat állítanának fel ezen területen is, akkor annak jelentős erőforrás-igénye lenne egész Amazont tekintve.
Záró gondolatok: Átláthatóság vagy üzleti érdek?
Nathan Wangusi úgy nyilatkozott: „Nem kell eltitkolni vagy homályban hagyni ezeket az adatokat. Ez nem teszi jövedelmezőbbé a céget; éppen ellenkezőleg: kevésbé megbízhatóvá.” Az Amazon ezzel szemben azt állítja, hogy folyamatosan fejleszti fenntarthatósági stratégiáját és felelősségteljesen kezeli erőforrásait.
Miközben az amerikai technológiai óriások egyre nagyobb beruházásokat eszközölnek mesterséges intelligencia fejlesztésekbe és számítási kapacitásuk bővítésébe – gyakran olyan száraz régiókban építve új adatközpontokat –, fontos kérdés marad: milyen mértékben vállalják fel ezeknek a beruházásoknak valódi környezeti költségeit?