Bevezetés
Egy friss, nagyszabású európai felnőtteket vizsgáló tanulmány arra utal, hogy átlagosan a gyermekkorban kapott vallásos neveltetés enyhén rosszabb önértékelt egészségi állapottal társul 50 éves kor felett. A Social Science & Medicine folyóiratban megjelent kutatás azonban azt is kimutatja, hogy ez az összefüggés nem egységes: jelentős eltérések mutatkoznak az egészség különböző aspektusai és a társadalmi csoportok között.
A vallásosság és egészség közötti kapcsolat korábbi kutatások tükrében
A vallásosság és az egészség kapcsolatáról szóló korábbi kutatások összetett és olykor ellentmondásos képet mutatnak. Egyes vizsgálatok szerint a vallási elkötelezettség előnyös lehet az egészség szempontjából, például csökkentheti az öngyilkossági kockázatot vagy az egészségtelen viselkedéseket. Más tanulmányok viszont negatív összefüggéseket tártak fel, például egyes populációkban a vallási gyakorlatokhoz magasabb depressziószint társult.
Eddig a legtöbb kutatás a felnőttkori vallási tevékenységekre fókuszált, így a gyermekkorban szerzett vallási tapasztalatok hosszú távú egészségügyi hatásai kevésbé ismertek voltak. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a mostani vizsgálat, amely arra kereste a választ, hogyan befolyásolhatja a vallásos neveltetés az évtizedekkel későbbi egészségi állapotot, figyelembe véve az élet során szerzett sokféle tapasztalatot.
Lehetséges mechanizmusok: hogyan hathat a vallásos neveltetés az egészségre?
A kutatók több lehetséges útvonalat is feltételeztek, amelyek révén a vallásos neveltetés hosszú távon befolyásolhatja az egészséget:
- Pszichoszociális mechanizmusok: A vallás pozitív érzelmeket és megküzdési stratégiákat támogathat, ugyanakkor belső konfliktusokat vagy stresszt is okozhat.
- Társadalmi és gazdasági mechanizmusok: A vallási közösségekhez való tartozás támogató hálózatokat és erőforrásokat biztosíthat, de egyben csoporton belüli feszültségeket is eredményezhet.
- Viselkedési mechanizmusok: A vallás ösztönözheti az egészségesebb életmódot, például a dohányzás vagy túlzott alkoholfogyasztás kerülését, ami hosszú távon pozitív hatással lehet a fizikai egészségre.
Ezek az eltérő és olykor ellentétes hatások azt sugallják, hogy a vallásos neveltetés és az időskori egészség közötti kapcsolat nem egyszerű vagy egységes mindenki számára.
A kutatás módszertana és mintája
A vizsgálat során az Európai Egészség-, Idősödési és Nyugdíjfelmérés (SHARE) adatait használták fel, amely egy jelentős nemzetközi projekt. Az elemzésbe 10 346, legalább 50 éves felnőttet vontak be tíz európai országból.
A résztvevőket arról kérdezték: „Vallásosan neveltek-e szülei gyermekkorában?” Az aktuális egészségi állapotukat pedig egy ötfokozatú skálán értékelték „rossztól” „kiválóig”. Emellett részletesebb egészségügyi mutatókat is vizsgáltak:
- Fizikai egészség: krónikus betegségek jelenléte és mindennapi tevékenységekben való korlátozottság
- Mentalitás: depressziós tünetek mértéke
- Kognitív egészség: numerikus képességek és tájékozódási készségek
Innovatív elemzés: kauzális erdő modell alkalmazása
A kutatók egy fejlett statisztikai módszert, úgynevezett kauzális erdő (causal forest) megközelítést alkalmaztak. Ez a gépi tanulási technika különösen alkalmas komplex, nemlineáris mintázatok feltárására nagy adathalmazokban. Ellentétben a hagyományos lineáris elemzésekkel, ez a modell képes volt feltárni, hogyan változhat a vallásos neveltetés és az egészség közötti kapcsolat különböző tényezők függvényében.
Az elemzés során 19 változót vettek figyelembe, beleértve a korai életkörülményeket, későbbi demográfiai jellemzőket (például életkor, családi állapot) és jelenlegi vallási aktivitást.
Eredmények: átlagosan enyhe negatív összefüggés, de nagy heterogenitással
Az összesített eredmények azt mutatták, hogy átlagosan a vallásos neveltetés enyhén rosszabb önértékelt egészségi állapottal jár együtt időskorban. Az átlagos hatás -0,10 pont különbséget jelentett az ötfokozatú skálán. A minta többségénél ez negatív kapcsolatot jelentett.
Ugyanakkor egy kisebb csoportnál pozitív összefüggést találtak: számukra a vallásos neveltetés jobb egészségi kimenetelekkel társult. Ez jól mutatja, hogy az átlagértékek nem fedik le teljesen a valóság sokszínűségét.
Különböző egészségi dimenziók eltérő kapcsolatai
A részletesebb vizsgálatok árnyaltabb képet rajzoltak:
- Mentalitás: A vallásos neveltetés rosszabb mentális egészséggel járt együtt, különösen magasabb depressziós tünetekkel.
- Kognitív képességek: Alacsonyabb numerikus készségeket mutattak azok, akik vallási oktatásban részesültek gyermekkorukban.
- Fizikai egészség: Ezzel szemben kevesebb volt azoknak a korlátozásuk mindennapi tevékenységekben (pl. fürdés vagy öltözködés), akik vallásosan nevelkedtek – tehát jobb fizikai állapotot jelezve.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy ugyanaz a vallási háttér eltérően hathat egy személy fizikai, mentális és kognitív jólétére időskorban.
Különböző csoportok eltérő tapasztalatai
A negatív összefüggés nem mindenki esetében ugyanolyan erős. Például azoknál, akik hátrányos családi körülmények között nőttek fel – például mentális betegséggel vagy súlyos alkoholfogyasztással küzdő szülők mellett –, erősebb volt a negatív kapcsolat a vallási neveltetés és későbbi rosszabb egészség között.
Későbbi életkori demográfiai tényezők is módosították ezt az összefüggést: idősebb korban (65 év felett), nőknél, házas vagy élettárs nélkülieknél és alacsonyabb iskolázottságúaknál hangsúlyosabb volt a negatív kapcsolat. Ez arra utalhat, hogy későbbi életbeli hátrányok vagy sérülékenységek kölcsönhatásba lépnek korai élményekkel az egészségi kimenetek alakításában.
A felnőttkori vallási gyakorlat szerepe
A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan kapcsolódik felnőttkori vallási aktivitáshoz ez az összefüggés. Kiderült, hogy azoknál erősebb volt a negatív kapcsolat, akik felnőttként imádkoztak vagy soha nem vettek részt vallási szervezetek tevékenységeiben. Ez bonyolult kölcsönhatást jelez múltbeli tapasztalatok és jelenlegi viselkedések között.
A kutatás korlátai és jövőbeni irányok
Bár jelentős eredményeket hozott ez a tanulmány, vannak korlátai is:
- A gyermekkorra vonatkozó adatok visszaemlékezésen alapulnak, ami torzíthatja az információkat memóriahibák miatt.
- A keresztmetszeti (egy időpontban készült) jelleg miatt nem lehet közvetlen oksági kapcsolatot megállapítani a vallási neveltetés és az egészség között.
- Egyéb mérhetetlen tényezők – például szülők társadalmi-gazdasági státusza – befolyásolhatják az eredményeket.
- A „vallásos neveltetés” fogalma széles körű volt; nem tért ki annak intenzitására vagy típusára.
A jövőbeni kutatások számára ajánlott hosszanti (longitudinális) adatok használata annak érdekében, hogy jobban nyomon követhessük az életút során kialakuló hatásokat. Részletesebb mérési eszközök segíthetik megérteni, miért előnyös bizonyos területeken és káros másokon ez az élmény. Emellett érdemes mélyebben feltárni olyan mechanizmusokat is, mint például megküzdési stratégiák vagy társadalmi támogatottság szerepe.
Záró gondolatok
Az „Heterogeneous associations between early-life religious upbringing and late-life health: Evidence from a machine learning approach” című tanulmány szerzői Xu Zong, Xiangjiao Meng, Karri Silventoinen, Matti Nelimarkka és Pekka Martikainen átfogó képet nyújtanak arról, hogy milyen komplex módon hat egy gyermekkorban kapott vallási oktatás az időskori testi-lelki-kognitív jólétre Európában. Az eredmények rámutatnak arra is, hogy fontos figyelembe venni egyéni életutakat és társadalmi kontextust ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük e kapcsolat természetét.