Az internet napjaink egyik legfontosabb infrastruktúrája, amely szinte minden életünk területén jelen van. De mi történne, ha egy napon hirtelen eltűnne? Bár elsőre talán örülnénk a digitális detoxnak, a valóságban egy ilyen esemény komoly káoszt okozna. Egy friss amerikai adatközponti hiba Virginia államban ismét rámutatott arra, hogy az elképzelhetetlen nem feltétlenül lehetetlen.
Az internet törékeny alapjai
Bár az internetet sokan egy megbízható és állandó hálózatként képzelik el, valójában egy összetett rendszer, amely régi programokból és fizikai infrastruktúrából áll. Ez a hálózat számos ponton sebezhető, és egy-egy váratlan esemény könnyen láncreakciót indíthat el.
Lehetséges kiváltó okok:
- Természeti katasztrófák: Például szélsőséges időjárási események, mint tornádók vagy hőhullámok, amelyek adatközpontokat tesznek működésképtelenné.
- Szoftverhibák: Egy hibás mesterséges intelligencia által írt kód vagy elavult protokollok váratlan összeomlása.
- Kiberbiztonsági támadások: Célzott akciók adatközpontok vagy tenger alatti kábelek ellen.
A „nagy leállás” forgatókönyve
Képzeljük el, hogy egy nyári tornádó sújtja a Council Bluffs nevű iowai várost, ahol egy Google adatközpont található. Ez az us-central1 néven ismert klaszter kulcsfontosságú a Google Cloud Platform, a YouTube és a Gmail működéséhez. Egy 2019-es hasonló kiesés már bizonyította, hogy milyen mértékű fennakadást okozhat ez az Egyesült Államokban és Európában.
Egy ilyen esemény során a YouTube főzővideói megszakadnak, az e-mailek elérhetetlenné válnak, és a munkavállalók kénytelenek személyesen kommunikálni. Kormányzati szolgáltatások lassulnak, miközben a hivatalos szervek alternatív kommunikációs megoldásokat keresnek.
A koncentráció veszélyei
Michał „rysiek” Woźniak DNS-szakértő szerint technikailag az internet akkor is működik, ha csak két eszköz és egy router között van kapcsolat. Ugyanakkor Steven Murdoch, a University College London számítástechnikai professzora rámutat arra, hogy az internet jelentős része néhány nagy szolgáltatóhoz koncentrálódik. Ez gazdasági okokra vezethető vissza: olcsóbb és hatékonyabb egy helyen futtatni a szolgáltatásokat.
További kockázatok: hőhullámok és kibertámadások
Egy keleti parti hőhullám például tönkreteheti az Amazon Web Services (AWS) virginiai US East-1 adatközpontját – amely szintén kulcsfontosságú infrastruktúra. Eközben egy európai adatközpontot érő kibertámadás (például Frankfurtban vagy Londonban) tovább nehezítheti a helyzetet.
Az ilyen események miatt a hálózatok átirányítják a forgalmat kevésbé használt adatközpontokba, amelyek azonban gyorsan túlterheltté válhatnak – hasonlóan egy Los Angeles-i dugó mellékútjaihoz.
Az automatizáció árnyoldala
A megnövekedett forgalom akár egy mesterséges intelligencia által újraírt belső AWS-infrastruktúra hibáját is kiválthatja. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy idén nyáron több száz AWS-alkalmazottat bocsátottak el az automatizáció előretörése miatt.
Egy ilyen összeomlás következtében olyan szolgáltatások eshetnek ki egyszerre, mint a Signal, Slack, Netflix vagy akár banki rendszerek. Okos eszközök – például robotporszívók vagy intelligens zárak – is működésképtelenné válhatnak.
A legnagyobb szereplők dominanciája
Az Amazon Web Services, Microsoft és Google együtt több mint 60%-át birtokolják a világ felhőszolgáltatásainak piacának. Ha ők kiesnek, az internet jelentősen megváltozik – számos megszokott szolgáltatás elérhetetlenné válik.
Doug Madory internetinfrastruktúra-szakértő szerint ugyanakkor az internet legalapvetőbb szintje továbbra is működik majd – csupán nem lesz hozzáférésünk azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek ezekből az adatközpontokból futnak.
Tenger alatti kábelek és DNS-szolgáltatók támadása
Sokan azt gondolják, hogy egy tenger alatti kábel megszakadása lenne a legnagyobb fenyegetés. Washingtoni agytrösztök ezt izgalmasnak tartják, de valójában ezek a kábelek évente 150-200 alkalommal hibásodnak meg anélkül, hogy globális katasztrófát okoznának.
Egy DNS-szolgáltató elleni támadás viszont már komolyabb következményekkel járhatna. Például a Verisign kezeli az összes „.com” és „.net” végződésű weboldalt. Egy ilyen szolgáltató kiesése esetén ezek a domainek elérhetetlenné válnának – ami bankokat, kórházakat és kommunikációs platformokat is érintene.
A protokollhibák valódi fenyegetése
A legnagyobb félelmet azonban nem külső támadások vagy természeti katasztrófák jelentik, hanem egy kritikus hiba az internet alapját képező protokollokban. Ilyen például a DNS-t támogató BIND szoftver vagy még inkább az internet forgalmát irányító Border Gateway Protocol (BGP).
Bár ezek rendkívül ellenálló rendszerek – különben már rég összeomlottak volna –, egy súlyos hiba esetén akár percek alatt megbéníthatják az egész globális hálózatot.
Újraindítási kérdések és túlélési stratégiák
Ha egyszer teljesen leállna az internet, senki sem tudná biztosan megmondani, hogyan lehetne újraindítani azt. Soha nem kapcsolták még ki teljesen ezt a rendszert – így nincs tapasztalat arra vonatkozóan sem, hogyan lehetne visszahozni működésbe.
Egyes szakértők szerint Nagy-Britanniában létezett egy nem hivatalos vészforgatókönyv: ha az internet megszűnik működni, azok az emberek, akik értik annak működését, összegyűlnek egy londoni pubban és közösen döntenek a további lépésekről. Bár ennek aktuális státusza ismeretlen.
Összegzés
Az internet leállása nem csupán technikai probléma: ez társadalmi-gazdasági zavarokat is okozna világszerte. Bár jelenleg még távolinak tűnik ez a forgatókönyv, érdemes tisztában lenni vele és felkészülni rá – legyen szó akár természeti katasztrófákról, kibertámadásokról vagy belső rendszerhibákról.
A jövő kihívása tehát nem csak az internet fejlesztése lesz, hanem annak biztonságosabbá tétele és decentralizálása is – hogy ne függjünk kizárólag néhány gigász infrastruktúrájától.