Az elmúlt negyed évszázadban Vlagyimir Putyin orosz elnök folyamatosan szembesült azzal a súlyos demográfiai problémával, hogy Oroszország népessége egyre fogy és öregszik. Már 1999-ben, egy évvel azelőtt, hogy hatalomra került volna, az országban a megszületett gyermekek száma rekord alacsony szintre zuhant.
A demográfiai válság kezdete és Putyin korai intézkedései
2005-ben Putyin hangsúlyozta, hogy a demográfiai problémákat csak a szociális és gazdasági stabilitás fenntartásával lehet megoldani. Ennek ellenére 2019-ben még mindig úgy nyilatkozott, hogy ez a probléma „kísérti” az országot. A közelmúltban, egy 2024-es kreml konferencián ismét kiemelte, hogy a születésszám növelése „kritikus” fontosságú Oroszország jövője szempontjából.
Putyin családpolitikai kezdeményezései
Az elnök számos programot indított el annak érdekében, hogy ösztönözze a gyermekvállalást. Ezek között szerepelnek például:
- ingyenes iskolai étkeztetés nagycsaládosoknak,
- a tíz vagy annál több gyermeket nevelő nőknek járó szovjet stílusú „hősanya” érmek átadása,
- anyagi támogatások és családi kedvezmények.
2023-ban Putyin így fogalmazott: „Sok nagymamánk és dédnagymamánk hét-nyolc vagy még több gyermeket nevelt. Őrizzük meg és élesszük fel ezeket a csodálatos hagyományokat! A sokgyermekes családnak normává kell válnia.”
A születésszám alakulása és jelenlegi helyzet
A gazdasági fellendülés idején nőtt a születések száma: 1999-ben 1,21 millió gyermek született, míg 2015-re ez a szám 1,94 millióra emelkedett. Azonban az utóbbi években ez a növekedés megtorpant és visszaesett. A pénzügyi bizonytalanság, az ukrajnai háború, a fiatal férfiak kivándorlása és az idegenellenesség mind hozzájárultak ehhez a folyamathoz.
Az orosz népesség száma 1990-ben még 147,6 millió volt, azaz közvetlenül az SZU felbomlása előtt. 2024-re ez a szám 146,1 millióra csökkent – igaz, ebben már benne van a Krím-félsziget mintegy kétmilliós lakossága is, amelyet Oroszország 2014-ben jogellenesen annektált.
A népesség jelentősen elöregedett: míg 1990-ben a lakosság 21,1%-a volt 55 éves vagy idősebb, addig 2024-re ez az arány már elérte a 30%-ot.
A születések visszaesése és halálozások növekedése
2015 után folyamatosan csökkent az újszülöttek száma, miközben a halálozások száma meghaladja a születésekét. 2023-ban mindössze 1,22 millió élveszületést regisztráltak – ez alig haladja meg az 1999-es mélypontot.
A demográfus Alexei Raksha szerint 2025 februárjában Oroszországban megszületett gyermekek száma volt az elmúlt kétszáz év legalacsonyabb havi értéke.
Társadalmi-politikai válaszok: hagyományos családi értékek és törvénykezés
Az orosz kormány újabb korlátozásokat vezet be annak érdekében, hogy megállítsa a népességcsökkenést. Ezek között szerepelnek olyan törvények is, amelyek tiltják az abortusz népszerűsítését és az úgynevezett „gyermekmentes ideológia” terjesztését. Emellett betiltották minden LGBTQ+ aktivizmust is.
Sasha Talaver orosz feminista tudós szerint ezek az értékek „varázspálcaként” szolgálnak a demográfiai problémák megoldására. A kormány álláspontja szerint bár a nők anyagilag függetlenek lehetnek, kötelességük „patriotizmusból és orosz erőből fakadó lelkesedéssel vállalni ezt az újabb reprodukciós feladatot”.
A nehéz történelmi háttér
Oroszország demográfiai helyzetét súlyosan befolyásolja történelmi múltja. A második világháborúban mintegy 27 millió szovjet polgár vesztette életét, ami drasztikusan csökkentette a férfi lakosság számát.
A háborút követően ugyan elkezdődött a helyreállás, de aztán az SZU összeomlása újabb mélypontot hozott a születések számában.
Jenny Mathers, az Aberystwythi Egyetem kutatója
A háború hatása és kivándorlás
Bár Oroszország nem közölte hivatalosan az ukrajnai háborúban elesett katonák számát, nyugati becslések szerint több százezren veszthették életüket. A konfliktus kezdete óta sok fiatal orosz hagyta el hazáját – egy részüket ideológiai okok vezérelték (például tiltakozás vagy katonai szolgálat elkerülése).
„A potenciális apák száma jelentősen csökkent egy már amúgy is kisebb potenciális anyai populáció mellett,” mondta Mathers. Ez különösen súlyos probléma Putyin számára, aki régóta összekapcsolja a népesedést és a nemzetbiztonságot.
Családbarát intézkedések – sikerek és viták
Néhány családbarát program népszerűségnek örvend – ilyen például az olyan pénzbeli támogatások rendszere, amelyek nyugdíjra, oktatásra vagy kedvezményes jelzálogra fordíthatók.
Ezzel szemben vitatottak azok az egyszeri juttatások, amelyek például terhes tinédzsereknek járnak bizonyos régiókban (kb. 1200 dollár értékben). Az illetékesek szerint ezek támogatják a sebezhető anyákat, ám kritikusok úgy vélik, hogy ösztönzik is ezen korai terhességeket.
Továbbá több program inkább jelképes jellegű: például 2022 óta állami ünneppé vált júliusban a Család, Szerelem és Hűség Napja, illetve április 7-én és október 7-én ünneplik a Terhes Nők Napját.
A termékenységi ráta alakulása
2023-ban Oroszország termékenységi rátája (egy nőre jutó átlagos gyermekek száma) mindössze 1,4 volt – jelentette az állami média –, ami jóval elmarad attól a 2,1-es reprodukciós rátától, amely szükséges lenne ahhoz, hogy fenntartsák a népességet. Ez még valamivel alacsonyabb is az Egyesült Államokban mért 1,6-os értéknél (CDC adatai alapján).
Abortuszellenes intézkedések és azok következményei
Néhány régióban törvény tiltja az abortusz „népszerűsítését”, míg országosan 2024-ben betiltották a „gyermekmentes propaganda” terjesztését is. Ezeknek az intézkedéseknek gyakran homályos megfogalmazásuk van, így értelmezésük rugalmas lehet.
Például egy népszerű valóságshow címét is megváltoztatták „16 and Pregnant”-ről „Mommy at 16”-ra.
Egy anonim moszkvai nő elmondta: ő inkább magánklinikára jár nőgyógyászhoz azért, hogy elkerülje az állami egészségügyi intézményekben tapasztalható tolakodó kérdéseket abortusz vagy gyermekvállalás témájában.
Továbbá egyre több törvény korlátozza az abortuszhoz való hozzáférést: bár maga az eljárás továbbra is legális és hozzáférhető maradt bizonyos helyeken, sok magánklinika már nem kínál ilyen szolgáltatást. Az abortusztabletták forgalmazását is korlátozták – ami érinti bizonyos sürgősségi fogamzásgátlókat is.
A nők inkább állami klinikákhoz fordulnak – ahol hosszabb várakozásra kell számítaniuk –, ráadásul egyes helyeken bizonyos napokon nem végeznek abortuszt. A kötelező tanácsadásokkal és várakozási időkkel együtt fennáll annak veszélye is, hogy túllépik az abortusz jogilag engedélyezett időkeretét.
Bár ezekkel együtt csökkent az abortuszok száma Oroszországban (bár szakértők szerint ez már korábban is csökkenő tendenciát mutatott), nem tapasztalható ezzel párhuzamosan növekedés sem a születések számában.
„Ez csak illegális abortuszokat eredményez majd – ami több gyermek- és anyai halált jelent,” figyelmeztet Zalina Marshenkulova orosz újságíró és feminista aktivista. Szerinte ezek az intézkedések pusztán elnyomás céljából léteznek: „Csak azért vannak, hogy betiltsanak minden szabadságot.”
A bevándorlás korlátozásának hatása
Egyetlen módja lenne annak is, hogy Oroszország növelje népesedését: ha több bevándorlót engedne be. Ez azonban nem valószínű forgatókönyv jelenleg Moszkva részéről.
Az orosz hatóságok ugyanis fokozottan ellenségesek lettek migránsokkal szemben: nyomon követik mozgásukat, korlátozzák munkavállalási lehetőségeiket és akadályozzák gyermekeik oktatáshoz való hozzáférését. Emiatt sok közép-ázsiai munkavállaló inkább más országokat választ munkavállalási célból.
A bizonytalan jövőkép mint akadálya a gyermekvállalásnak
Miközben Ukrajnában zajlik továbbra is háború, Moszkva ugyan anyagi ösztönzőket kínálhat leendő szülőknek – de stabilitást nem tud garantálni ahhoz, hogy bizalommal tekintsenek előre.
Jenny Mathers megfogalmazása szerint: „Ha valaki nem bízik saját jövőjében vagy kilátásaiban – akkor nem ideális időszak gyermekvállalásra.” Egy nyílt végű nagy háború pedig különösen nem ösztönzi pozitív jövőkép kialakítására.”
„A legboldogabb és legegészségesebb gyermek csak egészséges és boldog családban születhet,” mondta anonimitást kérő moszkvai női interjúalanyunk.