A lengyel közadóság gyors növekedése aggodalmakat kelt az Európai Unióban, miközben a kormány jelentős költségvetési hiányt futtat és új adóintézkedéseket vezet be. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a legfrissebb adatokat, a pénzügyi helyzet hátterét és a várható fejleményeket.
Az EU statisztikái szerint Lengyelország adósságnövekedése kiemelkedő
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján Lengyelország az Európai Unióban a második leggyorsabb éves növekedést mutatta a közadóság tekintetében. A 2024 második negyedévének végére a lengyel államadósság elérte a bruttó hazai termék (GDP) 58,1%-át, ami 6,1 százalékpontos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Csak Finnország mutatott ennél gyorsabb növekedést, ahol az adósság 7,8 százalékponttal nőtt, így elérte a GDP 88,4%-át. Az EU átlagos közadósága ugyanakkor 81,9%, míg az eurózóna átlaga magasabb, 88,2% volt ugyanezen időszakban.
Lengyelország helyzete az uniós rangsorban
Bár Lengyelország adósságszintje még mindig jóval az uniós átlag alatt van, a gyors növekedés miatt egyre nagyobb figyelem irányul az ország pénzügyeire. Jelenleg Lengyelország az EU-tagállamok között a 13. helyen áll az államadósság arányát tekintve.
A legmagasabb adóssággal Görögország rendelkezik (151,2% GDP-arányosan), őt követi Olaszország (138,3%) és Franciaország (115,8%). A legalacsonyabb adóssággal Észtország (23,2%), Luxemburg (25,1%) és Bulgária (26,3%) bírnak.
A kormányzati költségvetési hiány és annak hatása
Tomasz Hońdo, a Quercus TFI pénzügyi elemzője rámutatott: „Számos jel utal arra, hogy Lengyelország fokozatosan feljebb fog lépni ebben a nem túl dicsőséges rangsorban.” A kormány legutóbbi adósságstratégiája szerint az államadósság aránya 2029-re elérheti a GDP 75%-át.
Az elmúlt években Lengyelország jelentős költségvetési hiányokat halmozott fel. Ennek hátterében egyrészt a szociális kiadások bővítése áll, másrészt pedig a védelmi beruházások növelése következett be Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után.
Az ország pénzügyi szakértői azonban figyelmeztetnek: bár a gazdasági növekedés erős maradt, a kormány nem mutat kellő elszántságot a kiadások kordában tartására vagy az adósság csökkentésére. Véleményük szerint az ideiglenes adóintézkedések és alkalmi bevételnövelések nem elegendőek ahhoz, hogy megfordítsák az emelkedő adósságtrendeket.
Költségvetési hiány alakulása és jövőbeli kilátások
A lengyel pénzügyminisztérium adatai szerint 2024 január és szeptember között az államháztartás hiánya elérte a 201,4 milliárd zlotyt (47,6 milliárd eurót), ami az éves költségvetésben tervezett rekordhiány 69,8%-ának felel meg. A kormány 2026-ra 271,7 milliárd zloty hiánnyal számol.
Hońdo hangsúlyozta: „Az elmúlt három évben – 2022 óta, amikor megkezdődött az ukrajnai háború – Lengyelország államadóssága az EU definíciója szerint közel 11 százalékponttal nőtt a GDP-hez viszonyítva.” Ez volt a harmadik legnagyobb növekedés az uniós országok között Finnország és Románia után.
A védelmi kiadások szerepe és hatása
A katonai kiadások jelentős emelkedése is hozzájárult az államadósság növekedéséhez. Lengyelország védelmi költségvetése mára eléri a NATO-tagállamok között relatíve legmagasabb szintet GDP-arányosan. Ez tovább terheli az amúgy is feszes közfinanszírozást.
Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárása és kormányzati válaszok
2023 óta Lengyelországot az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárás alá vonta, miután költségvetési hiánya meghaladta az EU által előírt GDP 3%-os korlátot. A lengyel kormány vállalta, hogy mielőbb korrigálja ezt a helyzetet és 2028-ra visszaviszi a hiányt 2,9%-ra.
Ugyanakkor Janusz Jankowiak, a Lengyel Üzleti Körkép vezető közgazdásza kritikusan nyilatkozott: szerinte a kormány által javasolt intézkedések – például a nem alkoholos alkoholos italokra vonatkozó áfa emelése 23%-ra vagy az adóellenőrzések szigorítása – csupán „morzsagyűjtésnek” tekinthetők.
Jankowiak hozzátette: „Ezek nem fogják megállítani az államadósság növekedésének trendjét.” Ráadásul egyes tervezett adóemelések akár soha nem léphetnek életbe, mivel Karol Nawrocki ellenzéki támogatottságú elnök esetleg megvétózhatja őket.
Újabb adóemelések és társadalmi igazságosság
A múlt héten a lengyel parlament elfogadott egy javaslatot is, amely megemeli a bankok társasági adóját. A pénzügyminisztérium ezt „társadalmi igazságossági” lépésként értékeli, mivel a bankok jelentős profitot értek el a magas kamatkörnyezetben. Az azonban még kérdéses, hogy Nawrocki aláírja-e vagy megvétózza ezt a törvényt.
Zárszó – támogatás nélkül nem megy
Notes from Poland egy kis szerkesztőségi csapat által működtetett független nonprofit alapítvány kiadványa. Munkánkat olvasói támogatásból finanszírozzuk; csak így tudunk ingyenes és ellenőrzött híreket szolgáltatni Lengyelországról minden érdeklődő számára világszerte.
A cikk szerzője Alicja Ptak senior szerkesztő és multimédia újságíró volt Reuters munkatárs.
Forrás: https://notesfrompoland.com/2025/10/23/polands-public-debt-rises-at-second-fastest-rate-in-eu/