A fizikai aktivitás, a fizikai fittség és a képernyőidő összefüggései az agy működésével, amely alapvető szerepet játszik a mentális egészség és a tanulási folyamatok hátterében – ezt támasztják alá két friss kutatás az University of Eastern Finland és a Kuopio University Hospital kutatóitól. Bár az életmód és a fizikai állapot hatásainak vizsgálata a serdülők agyműködésére még viszonylag kevés figyelmet kapott, ezek az eredmények új fényt vetnek arra, hogy milyen fontos szerepe van az aktív életvitelnek ebben az életszakaszban.
Az aktív életmód és a jó fizikai fittség jelentősége serdülőkorban
„Új eredményeink hangsúlyozzák az aktív életmód, a jó fizikai fittség és a mérsékelt képernyőidő fontosságát az agy fejlődése szempontjából serdülőkorban” – mondja Hannamari Skog, a Kelet-Finnországi Egyetem Biomedicina Intézetének doktori kutatója.
Az első vizsgálat során a résztvevők fizikai állapotát és életmódbeli szokásait már gyermekkoruktól kezdve nyomon követték. Az eredmények azt mutatták, hogy jobb fizikai fittség esetén serdülőkorban megnövekedett volt a motoros kéreg izgalmi aktivitása, valamint erősebb gátlás működött ebben az agyi régióban. Ezek az izgalmi és gátló folyamatok kulcsfontosságúak az agy fejlődése és a tanulási mechanizmusok szabályozásában.
A képernyőidő minősége is számít
A második kutatás arra fókuszált, hogy miként kapcsolódik egymáshoz a képernyőidő mennyisége, a fizikai aktivitás és az agyi funkciók. Az eredmények szerint nem csupán az számít, hogy mennyi időt töltenek digitális eszközök előtt a fiatalok, hanem az is, hogy milyen módon használják ezeket.
„A passzív digitális eszközhasználat – például telefon görgetése vagy televízió- és videónézés – gyengítette a serdülők kortikális gátlását, vagyis az agy úgynevezett „fékezőrendszerét”, magyarázza Skog.
Ezzel szemben az aktív digitális eszközhasználat – például interaktív játékok vagy mozgással kombinált alkalmazások használata – növelte az agyi izgalmi aktivitást. Hasonló pozitív hatást tapasztaltak azoknál is, akik szervezett sportfoglalkozásokon vettek részt sportegyesületekben.
Szervezett sporttevékenységek előnyei
Skog kiemeli: „A szervezett sporttevékenységek nemcsak a társas jólétet támogatják, hanem elősegítik a serdülők agyi egészségét is. A képernyőidőt érdemes ésszerű keretek között tartani, lehetőség szerint olyan digitális médiával tölteni, amely mozgásra és aktivitásra ösztönöz.”
A kutatások részletei
A vizsgálatok részeként 45 egészséges finn serdülőt (16–19 éveseket), köztük 25 lányt és 20 fiút követtek nyomon. A fizikai állapotot többféle teszttel mérték:
- Kardiorespiratorikus fittség: közvetlen maximális kerékpár ergométeres teszt segítségével.
- Izomerő: álló távolugrás teszt.
- Sebesség és ügyesség: 10 x 50 méteres váltófutó teszt.
- Felső végtagi koordináció: doboz-és-blokk teszt.
A képernyőidőt és a különböző fizikai aktivitási formákat kérdőívekkel értékelték: szervezett sportfoglalkozásokon való részvétel, felügyelt testmozgás sporton kívül, valamint felügyelet nélküli fizikai aktivitás.
Agyi funkciók mérése transzkraniális mágneses stimulációval (TMS)
A kutatók transzkraniális mágneses stimulációt (TMS) alkalmaztak annak érdekében, hogy mérjék az agy válaszreakcióját mágneses impulzusokra, valamint annak képességét, hogy szükség szerint gátolja vagy elnyomja az aktivitást. Ezek a mérések tükrözik az izgalmi (excitatory) és gátló (inhibitory) agyi funkciókat, amelyeket olyan neurotranszmitterek szabályoznak, mint a glutamát és GABA.
Ezeknek a neurotranszmittereknek kulcsszerepe van az agy plaszticitásában (alakíthatóságában), míg működésük zavara összefüggésbe hozható figyelemzavarokkal és mentális egészségi problémákkal.
Kutatási publikációk
- Skog HM, Määttä S, Säisänen L, Lakka TA, Haapala EA. Associations of physical fitness with cortical inhibition and excitation in adolescents and young adults. Front Neurosci. 2024 Apr 29;18:1297009.
DOI: 10.3389/fnins.2024.1297009 - Skog HM, Määttä S, Säisänen L, Lakka TA, Haapala EA. Associations of Screen Time and Physical Activity with TMS-based Measures of Motor Cortical Excitability in Adolescents. Neuroscience: 587, 2025; 98–107.
DOI: 10.1016/j.neuroscience.2025.09.054
További információ
További részletekért kérjük vegye fel a kapcsolatot:
Hannamari Skog, Egészségtudományi Mester,
Kelet-Finnországi Egyetem,
e-mail: hannamari.skog@uef.fi