Kvantitatív szigorítás (QT) befejezésére számítanak az elemzők a Federal Reserve (Fed) közelgő ülésén, amely az idei év egyik legfontosabb monetáris eseménye lehet. Az előrejelzéseket erősítette Jerome Powell Fed-elnök korábbi nyilatkozata, amelyben utalt arra, hogy a tartalékok kínálata „megfelelő” szintre emelkedhet „a következő hónapokban”.
A kvantitatív szigorítás és a piaci kamatok kapcsolata
A QT során a Fed csökkenti mérlegét, vagyis kevesebb likviditást juttat a pénzügyi rendszerbe, ami általában emeli a piaci kamatokat. Az elmúlt hónapokban megfigyelhető volt, hogy a pénzpiaci kamatok – különösen a SOFR (Secured Overnight Financing Rate) – az amerikai jegybanki irányadó kamatcél sávjának felső felébe tolódtak el.
Ez arra utalhat, hogy a QT már elegendő likviditást vont ki a rendszerből, és ha tovább folytatják ezt a politikát, fennállhat annak a veszélye, hogy a Fed elveszíti az irányítást az irányadó kamatok felett – hasonlóan ahhoz, ami 2019 szeptemberében történt.
Új eszközök: Standing Repo Facility (SRF) és más plafonmechanizmusok
Azonban fontos megjegyezni, hogy 2019 óta a Fed új plafonmechanizmusokat vezetett be az ilyen kamatsokkok elkerülésére. A legjelentősebb ezek közül a Standing Repo Facility (SRF), amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy magas minőségű fedezet – például államkötvények – ellenében rövid távú likviditáshoz jussanak.
Ezek az eszközök célja, hogy megakadályozzák az éjszakai kamatok hirtelen megugrását, amely 2019-ben komoly problémát okozott. Ha azonban túl korán zárulna le a QT, fennállhat annak kockázata, hogy ezeknek az eszközöknek hatékonysága megkérdőjeleződne középtávon.
Az SRF használata: még mindig alacsony kihasználtság
Bár az SRF használata növekszik, még mindig nem működik napi rendszerességgel, és az igénybevett összeg is csekély. Ez különösen szembetűnő az SRF előtti nem szabványos repo műveletekhez képest.
Ezzel szemben az Overnight Reverse Repo (ON RRP) még mindig több milliárd dolláros betétet fogad be naponta. Ez azt jelzi, hogy az SRF még nem vált jelentős likviditásforrássá.
A stigmatizáció veszélye az SRF használatában
Egy potenciális probléma lehet, hogy ha a QT véget ér anélkül, hogy az SRF-et széles körben használnák, akkor a piac azt hiheti: a Fed nem bízik abban, hogy ez az eszköz képes rendszeresen biztosítani az éjszakai likviditást.
Ez vezethet úgynevezett stigmatizációhoz – amikor egy likviditási eszköz használata negatív jelként értelmeződik. Ez korábban problémát jelentett például a discount window esetében is, mielőtt 2020 márciusában javító intézkedéseket vezettek volna be.
Az SRF esetében ez fokozottan fennállhat, mivel napi bontásban publikálják használati adatait, így minden apró növekedés könnyen „riasztásként” értelmezhetővé válik.
A discount window helyzete és szerepe
A Fed jelenlegi stratégiája szerint az SRF és a discount window elsődleges hitel kamata megegyezik, mindkettő az irányadó kamatsáv felső határán helyezkedik el. Ez eltörölte azt a korábbi „büntető” felárat (50 bázispont), amelyet korábban alkalmaztak.
Ez ösztönzi a bankokat arra, hogy bátrabban vegyék igénybe ezeket az eszközöket szükség esetén. Ugyanakkor eddig ezek sem kerültek széles körű használatra – messze elmaradva korábbi válsághelyzetekben tapasztalt szintektől.
Nemzetközi összehasonlítás: Bank of England plafonmechanizmusai
A Bank of England (BoE) példája érdekes összevetést kínál. A BoE egy ún. „keresletvezérelt” vagy repo-alapú rendszert alkalmaz, amelyben két fő plafonmechanizmust vezetett be:
- Short-term Repo Facility: hét napos hitelezésre szolgál
- Indexed Long-Term Repo (ILTR): hosszabb távú likviditást biztosít
Ezeket sikeresen használják: heti szinten több mint 83 milliárd fontot adnak kölcsön rövid távon és közel 40 milliárd fontot hosszabb távon. Ez mintegy 20%-át teszi ki az Egyesült Királyság teljes tartalékállományának.
Ezzel szemben az amerikai SRF és discount window használata eddig kevesebb mint 1%-át teszi ki a Fed tartalékainak.
Lorie Logan Dallas Fed-elnök véleménye és javaslatai
Augusztusi beszédében Lorie Logan kiemelte, hogy míg az Egyesült Királyság keresletvezérelt rendszert alkalmaz, addig az amerikai jegybank inkább egy „glide path” stratégiát követ: fokozatosan kívánja elérni a megfelelő tartalékszintet.
Logan támogatja ugyanakkor a plafonmechanizmusokat mint eszközöket arra, hogy fenntartsák a piaci kamatok kontrollját:
„Ha ezeknek az eszközöknek finanszírozási költsége kissé meghaladja a tartalékokra fizetett kamatot, akkor ösztönzőleg hatnak arra, hogy csökkenjen a tartalékkereslet hosszú távon.”
Ugyanakkor hozzátette: jelenleg ezek az eszközök még nem eléggé kifinomultak ahhoz, hogy teljes mértékben helyettesítsék egy keresletvezérelt rendszert. Javasolta például az SRF méretének növelését vagy korlátainak eltörlését és központi elszámolását.
Meddig várhat még a Fed?
Kalkulációk szerint várhatóan csak április környékén éri el a Fed azt a 9%-os tartalék/GDP arányt, amelynél érdemes lehet lezárni a QT-t. Ez azt jelenti, hogy még legalább öt ülés áll rendelkezésre ennek előkészítésére.
Ezen túlmenően egy új mutató – tartalékkereslet rugalmassága –, amelyet New York-i Fed fejlesztett ki annak mérésére, mennyire közelítünk az „ample” tartalékszinthez, jelenleg nullához közeli értéket mutat. Ez további időt engedhet megfontolt lépésekhez.
Következtetések és javaslatok
- A Fednek érdemes először tovább fejlesztenie és tesztelnie plafonmechanizmusait (SRF és discount window), mielőtt lezárná jelenlegi QT ciklusát.
- Fontos lenne ösztönözni ezeknek az eszközöknek szélesebb körű használatát, például egy minimális kamatláb csökkentéssel (5 bázisponttal), ami vonzóbbá teheti őket banki oldalról.
- A fokozatos leszállás („glide path”) stratégia fenntartása segíthet elkerülni piaci zavarokat, miközben biztosítja a monetáris politika stabilitását.
- A piac bizalmának megőrzése érdekében fontos kezelni az SRF használatával kapcsolatos stigmatizációt, hiszen ez kulcsfontosságú lesz abban, hogy ezek az eszközök valódi védelmi vonalként működjenek majd jövőbeli stresszhelyzetekben.
Összességében tehát bár közeledik a kvantitatív szigorítás vége Amerikában, még nem érkezett el teljesen annak ideje. A Fed új plafonmechanizmusainak kifinomultabbá tétele és szélesebb körű elfogadtatása kulcsfontosságú lépések lesznek ahhoz, hogy zökkenőmentesen menjen végbe ez a monetáris politika fordulat.
Forrás: https://en.econreporter.com/57452/fed-ends-qt-too-soon-discredit-ceilingtools/