Poa Pohjola (38) és párja, Wilhelm Blomberg (35) Helsinkiből júliusban köszöntötték első gyermeküket. Bár kezdetben bizonytalanok voltak a családalapítással kapcsolatban, Pohjola a harmincas évei közepén ráébredt, hogy anyává szeretne válni, és Blomberg is egyetértett vele.
A családalapítás új kihívásai a modern világban
A világ számos országában, így az Egyesült Államokban és Európában is egyre kevesebb gyermek születik. Az emberek életükben mélyrehatóan más döntéseket hoznak, amelyek befolyásolják a családalapítást. Az NPR „Population Shift: How Smaller Families Are Changing the World” című sorozata ezt a jelenséget vizsgálja.
Poa és Wilhelm története Helsinkiből
Egy tiszta, de hűvös őszi napon Poa és Wilhelm otthonukban pihennek, miközben kisbabájuk hagyományos finn módon az erkélyen alszik. Pohjola nevetve meséli:
„A babák nagyon jól alszanak kint, még hideg időben is – legalábbis én így nőttem fel.”
A pár három éve él együtt, és már korán beszéltek arról, hogy gyermeket szeretnének. Pohjola korábban úgy gondolta, talán sosem lesz gyereke:
„Fiatalabb koromban tagadtam ezt magam előtt, mert lehetetlennek tűnt.”
Harmincas évei elején még bizonytalan volt az életcéljaiban, de amikor megismerte Wilhelmet, tudta, hogy az idő szorít a gyermekvállalással kapcsolatban. Egy este őszintén beszéltek jövőbeli terveikről, és ekkor döntöttek úgy, hogy belevágnak a családalapításba.
A finnországi demográfiai helyzet
A kutatók szerint Finnországban egyre többen halasztják el vagy mondanak le teljesen a gyermekvállalásról. Az ország összesített termékenységi aránya (total fertility rate) az elmúlt években történelmi mélypontra süllyedt: jelenleg kevesebb mint 1,3 gyermek jut egy nőre – ez jóval alacsonyabb a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintnél.
Ez annak ellenére van így, hogy az északi ország híres arról, hogy mind az anyáknak, mind az apáknak fizetett szabadságot biztosítanak, valamint támogatják a gyermekgondozást és más családtámogatási formákat.
A híres finn bababoxok iránti kereslet csökkenése
Finnország egyik ikonikus családtámogatási eszköze a bababox – egy doboz ruházattal és alapvető csecsemőfelszereléssel –, amelyet az állami Kela biztosító oszt ki már az 1930-as évek óta. Eeva Patomeri, a Kela szóvivője elmondta:
„A doboz tele van téli és nyári ruhákkal, babaápolási termékekkel és anyák számára hasznos dolgokkal.”
Az utóbbi időben azonban jelentősen csökkent a bababoxok iránti igény a csökkenő születésszám miatt. Sok új szülő inkább készpénzes támogatást választ helyette.
További finn családtámogatási intézkedések
A bababoxokon túl Finnország széles körű állami támogatást nyújt a családoknak:
- Fizetett szülői szabadság mindkét szülő számára
- Kedvezményes árú gyermekgondozási szolgáltatások
- Nemzeti egészségügyi ellátás
Anneli Miettinen, a Kela kutatásvezetője szerint azonban bár ezek a politikák korábban hozzájárultak viszonylag stabil születési arányokhoz az északi országokban (Finnország mellett Dánia, Izland, Norvégia és Svédország), mára már nem magyarázzák az alacsony termékenységi rátát.
Az európai régió demográfiai kihívásai
Az egész régióban csökkennek a születésszámok; Finnország pedig az öt ország közül rendelkezik a legalacsonyabb termékenységi mutatóval – több mint harmadával esett vissza 2010 óta.
Miettinen megfogalmazása szerint:
„Meglepő kutatók számára is ez a helyzet, hiszen ezek az országok viszonylag jó támogatást nyújtanak a családoknak.”
A népesedési problémák társadalmi következményei
Bár az bevándorlás valamelyest ellensúlyozza a népességcsökkenést, Finnország – akárcsak sok más ország – aggódik az elöregedő társadalom miatt. A munkaerőpiac zsugorodása és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága komoly kihívást jelent.
Kutatások a fiatalok családtervezési szándékairól
Anna Rotkirch, a Family Federation of Finland nonprofit szervezet munkatársa tavaly készített jelentést a finn kormány megbízásából. Kutatásai szerint jelentős eltérés van aközött, amit a fiatalok ideális családról mondanak és amilyen családot végül alapítanak.
„Ha megkérdezel egy tizenhetet éves fiatalt arról, milyen lenne számára az ideális család – ha egyáltalán szeretne családot –, gyakran hallod azt: kis ház kutyával és kerttel, házastárs és három gyerek.”
Rotkirch szerint azonban ez sok fiatal számára nem valósul meg:
„Szívszorító látni ezt az ideált, mert ha így folytatódik minden, akkor sokuknak ez egyszerűen nem fog összejönni.”
A fiatalok bizonytalanságai és kapcsolati nehézségei
A fiatalokat számos tényező akadályozza abban, hogy időben vagy egyáltalán gyermeket vállaljanak:
- Fókusz az oktatásra és karrierépítésre
- Késleltetett gyermekvállalás
- Nehezebb párkapcsolatok kialakítása – részben technológiai okok miatt
Rotkirch szerint például az online tér csökkenti a személyes találkozások számát:
„A képernyők távol tartanak minket az emberi érintkezéstől – pedig ezek azok a pillanatok, amikor szerelem szövődik és gyerekek születnek.”
Személyes tapasztalatok Helsinkiből: Milla Tuokkola esete
Milla Tuokkola (34), televíziós forgatókönyvíró Helsinkiből elmondta tapasztalatait az online társkeresésről:
„Sajnos sokszor zaklatnak vagy lealacsonyító nyelvezetnek vagyok kitéve. Sok férfi pornócentrikus gondolkodású… radikalizálódnak fiatalon az interneten.”
Milla elvált nőként nyitott lenne gyermekvállalásra, de nehezen talál megbízható partnert:
„Nem érzem őket biztonságos vagy megbízható választásnak arra, hogy gyereket vállaljak velük.”
A fiatalok aggodalma világszinten: gazdaság és klímaváltozás
Anselmi Auramo (28), helsinki diák eljegyzett férfi tervezi egyszer apává válni. Ugyanakkor anyagi bizonytalanság miatt nem tudja pontosan mikor lesz erre alkalmas:
„Akár amerikai álomról legyen szó vagy finn álomról – úgy tűnik nagyon távoli cél. Sokan ezért gondolják meg kétszer is magukat.”
A globális kérdés: hogyan ösztönözhető a gyermekvállalás?
Finnország küzdelme a népesedési arány növeléséért összecseng más országok tapasztalataival. A világ különböző pontjain – legyen szó autoriter rezsimekről (Kína vagy Oroszország) vagy progresszív államokról (Kanada vagy Finnország) – számos politika próbálja ösztönözni a magasabb születésszámot.
Azonban szakértők szerint még a legdrágább programok sem hoztak jelentős eredményt.
Miettinen így fogalmaz:
„Nincs egyetlen ok sem arra, hogy miért vállalnak kevesebb gyermeket ma fiatalok – ezért nincs is egyetlen megoldás sem.”
Rotkirch hangsúlyozza:
„A döntés végső soron fiatal generációk kezében van. Amit mi idősebbek tehetünk: prioritássá kell tenni kívánságaikat és támogatni őket.”
Poa és Wilhelm jövőbeli tervei kételyekkel fűszerezve
Poa emlékszik Finnország korábbi pénzügyi válságára az ’90-es évekből és aggódik az anyagi stabilitás miatt. Wilhelm pedig globális problémákra gondol:
„Olyan viharos időkben élünk… nehéz kontrollt érezni bármi felett. Egyetlen dolog van csak kézben: hogy vállalsz-e gyereket vagy sem.”
Bár beszélnek további gyermekről is – Wilhelm szeretné testvérrel bővíteni kisfiuk életét –, Pohjola óvatosabb:
„Ha túl sokat gondolkodom rajta… akkor rájövök mennyi munka lesz két kisgyerekkel egyszerre.”
Mégis első tapasztalata után hajlik arra, hogy legyen még egy baba.
Összegzésként elmondható: A finnországi alacsony születésszám mögött komplex társadalmi-gazdasági tényezők állnak: változó életcélok, párkapcsolati nehézségek, anyagi bizonytalanság és globális kihívások formálják át mélyrehatóan azt is, hogyan képzeljük el ma a családot.