A közelmúltban megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy a pszichopátiás személyiségjegyek magasabb szintje összefüggésben áll a romantikus kapcsolatok alacsonyabb elégedettségével. A kutatás különösen azt emeli ki, hogy az egyén saját párjáról alkotott benyomása erőteljes előrejelzője lehet a kapcsolatban érzett elégedetlenségnek. Az eredményeket a Journal of Couple & Relationship Therapy szakfolyóiratban publikálták.
A kutatás háttere és motivációja
A kutatócsoport célja az volt, hogy mélyebb betekintést nyújtson a személyiségjegyek és a párkapcsolati minőség közötti összefüggésekbe. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy bizonyos személyiségjegyek, mint például a barátságosság (agreeableness) és a lelkiismeretesség (conscientiousness), pozitívan hatnak a párkapcsolati elégedettségre. Ezzel szemben a maladaptív, vagyis káros személyiségjegyek – így a pszichopátiás vonások – negatív hatással vannak a kapcsolatokra.
A pszichopátia nem egyetlen tulajdonság, hanem több jellemző kombinációja, amely magában foglalja az interperszonális manipulációt, az empátia hiányát, az ingatag életmódot és az antiszociális hajlamokat. Korábbi tanulmányok szerint azok az egyének, akik erőteljesebben mutatják ezeket a vonásokat, inkább rövid távú kapcsolatokat preferálnak, nagyobb valószínűséggel hűtlenek, illetve kontrolláló vagy destruktív viselkedést tanúsítanak.
A kutatás újdonsága: mindkét partner nézőpontjának vizsgálata
Eddig azonban kevés kutatás vette figyelembe egyszerre mindkét partner véleményét egy kapcsolatban. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy árnyaltabb képet kapjunk arról, miként befolyásolják egymást a felek saját és egymás személyiségjegyei, valamint ezek hogyan hatnak a kapcsolat minőségére.
Módszertan: résztvevők és mérőeszközök
A kutatás során 85 heteroszexuális párt vontak be Hollandiából. A résztvevők többsége fiatal felnőtt volt, sokan hallgatók. Minden pártag önállóan töltött ki online kérdőíveket, amelyekkel saját pszichopátiás vonásaikat, partnerük pszichopátiás jegyeiről alkotott véleményüket, valamint általános párkapcsolati elégedettségüket mérték.
A pszichopátiás vonások mérésére egy jól bevált kérdőívet használtak, amely három fő dimenziót vizsgál:
- Interperszonális manipuláció: például bájosnak tűnni ugyanakkor megtévesztőnek lenni;
- Kegyetlen érzelmi állapot (Callous Affect): bűntudat vagy empátia hiánya;
- Ingatag életmód: impulzivitás és felelőtlenség.
Az antiszociális hajlamokat mérő negyedik dimenziót statisztikai megbízhatatlanság miatt kizárták az elemzésből. A kérdőív mindkét verzióját kitöltötték: egyszer önmagukról, egyszer pedig partnerükről.
Elemzés: Actor-Partner Interdependence Model (APIM)
A kutatók az adatok elemzéséhez speciális statisztikai módszert alkalmaztak, az úgynevezett Actor-Partner Interdependence Modelt (APIM). Ez lehetővé teszi kétféle hatás megkülönböztetését:
- Actor hatások: az egyén saját jellemzőinek hatása saját eredményeire (például hogyan befolyásolja valaki saját manipulativitása az ő párkapcsolati elégedettségét);
- Partner hatások: az egyén jellemzőinek hatása partnere eredményeire (például hogyan befolyásolja valaki saját manipulativitása partnere elégedettségét).
Eredmények: percepciók és valóság
A párok egymás pszichopátiás jegyeiről alkotott értékelései között kevés tényleges hasonlóságot találtak – vagyis nem igazán volt összefüggés férfi és nő pszichopátiás szintje között. Ugyanakkor mérsékelt pontosságot mutattak a percepciók: általában ahogyan valaki értékelte partnerét, az közel állt ahhoz, ahogyan a partner önmagát értékelte.
Ezen túlmenően erős hasonlóság mutatkozott abban is, hogy az emberek hajlamosak voltak partnerüket hasonlóan értékelni, mint önmagukat – ezt nevezik perceptuális hasonlóságnak.
Különösen érdekes volt az a megfigyelés is, hogy mindkét nem hajlamos volt alacsonyabb pszichopátiás szintet tulajdonítani partnerének annál, mint amit az illető önmagáról mondott. Ez pozitív elfogultságra utalhat vagy arra is, hogy bizonyos maladaptív jegyek nehezen felismerhetők egy kapcsolatban.
Központi megállapítások: negatív hatások és kivételek
Az APIM elemzés legfontosabb eredménye egy negatív actor hatás volt a partner percepciójára vonatkozóan: ha valaki magasabb pszichopátiás jegyekkel ruházta fel partnerét, akkor maga is alacsonyabb párkapcsolati elégedettségről számolt be. Ez mindkét nem esetében igaz volt mind az összesített pszichopátia pontszámra, mind annak különböző dimenzióira.
Továbbá mind férfiaknál, mind nőknél megfigyelhető volt egy negatív összefüggés abban is, ha valaki magasabb interperszonális manipulációs szintet jelzett önmagánál – ez ugyanis csökkentette saját párkapcsolati elégedettségüket. Ez arra utalhat, hogy még maga a manipulációs viselkedés sem kielégítő vagy fenntartható hosszú távon.
Egy partnerhatást is találtak: ha valakit partnere kegyetlennek, érzelemmentesnek és empátiahiányosnak érzékelt (Callous Affect), akkor ez jelentősen csökkentette annak a partnernek a kapcsolati elégedettségét. Ez jól mutatja azt az érzelmi károkozást, amit az empátia hiánya okozhat egy intim kapcsolatban.
Érdekes módon azonban egy pozitív összefüggést is találtak: amikor nők magasabb Callous Affect szintet jeleztek önmagukról, férfi partnereik enyhén magasabb párkapcsolati elégedettségről számoltak be. A kutatók ezt részben nemi sztereotípiákra vezetik vissza – elképzelhető például, hogy bizonyos érzelemmentes vagy kemény vonások nők esetében inkább függetlenségként vagy erősségként értelmeződnek férfi szemmel.
Korlátozások és jövőbeli irányok
A szerzők hangsúlyozzák néhány korlátozás meglétét. A mintában fiatal, főként hallgatói státuszú heteroszexuális párok szerepeltek rövid távú kapcsolatokból – így ezek az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók idősebb vagy házas párokra vagy más demográfiai csoportokra.
Továbbá mivel a vizsgálat keresztmetszeti jellegű volt (egy időpontban gyűjtött adatokat), nem állapítható meg ok-okozati viszony; csak asszociációkat mutatott ki. A mintaméret miatt pedig elsősorban közepes vagy nagyobb hatások detektálására volt alkalmas; kisebb de fontos összefüggések esetleg kimaradhattak.
A jövőbeni kutatások számára ajánlott nagyobb és változatosabb populációkat hosszabb időn át követni. Egy longitudinális vizsgálat segíthet tisztázni ezeknek a személyiségdinamikáknak a hosszú távú hatását a kapcsolat minőségére és stabilitására, illetve azt is megmutathatja majd, hogy ezek a jegyek előrejelzik-e például a szakítást vagy válást.
Összegzés
Az „Psychopathic Traits and Relationship Satisfaction in Intimate Partners: A Dyadic Approach” című tanulmány szerzői – Frederica M. Martijn, Liam Cahill, Mieke Decuyper és Katarzyna (Kasia) Uzieblo – átfogó képet adtak arról, miként kapcsolódnak össze pszichopátiás személyiségjegyek és párkapcsolati elégedettség dinamikái mindkét fél nézőpontjából. Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy nemcsak saját személyiségünk befolyásolja kapcsolatunk minőségét, hanem döntően számít az is, hogyan látjuk partnerünket – különösen akkor, ha maladaptív jegyekről van szó.
Ezek az új felismerések hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy jobb támogatást nyújthassunk azoknak a pároknak, akik ilyen kihívásokkal küzdenek intim kapcsolataikban.