Kína nemrégiben egy merész lépéssel jelentette be, hogy a hitelesség immár nem a követők számán múlik, hanem hivatalos képesítéshez kötött. Ez a szabályozás alapjaiban rengeti meg a világ legnagyobb közösségi média ökoszisztémáját, ahol milliók gondolkodását formálják nap mint nap az influencerek.
A szabály, amely megrengette a tartalomkészítő gazdaságot
Az új kínai előírás kimondja, hogy minden olyan influencer, aki orvosi, pénzügyi vagy oktatási témában nyilatkozik, csak akkor teheti ezt meg, ha rendelkezik az adott területen igazolt egyetemi diplomával. Ellenkező esetben akár 100 000 jüan (körülbelül 14 000 dollár) bírságra számíthat.
Egyszerűen fogalmazva: nincs diploma, nincs tanácsadás.
Ez egy jelentős változás abban, hogy miként definiálja a világ legnagyobb közösségi média rendszere a „szakértelmet”. Míg más országokban az influencerek gyakran felelősség nélkül árulnak egészségügyi csodaszereket, tőzsdei tippeket vagy coaching titkokat, Kína most azt állítja: a hitelesség nem hangulat kérdése – hanem igazolt képesítésé.
Okos szabályozás vagy csendes állami kontroll?
Első pillantásra ez egy zseniális lépésnek tűnik. Az internet ma tele van félrevezető tanácsokkal, áltudománnyal és vírusos butaságokkal, amelyek megvilágosodásként vannak tálalva.
- Pénzügyi guruk, akik soha nem láttak mérleget;
- Egészségügyi szakértők, akik a „Google Egyetemen” szereztek diplomát;
- Oktatási tanácsadók, akik még a pedagógia szót sem tudják helyesen leírni.
Így papíron Kína szigorítása valóban egy mesteri lépésnek tűnik a digitális káosz megtisztítására. A szakértelmet helyezi előtérbe az underholdment helyett, a tényeket pedig a követők számával szemben.
Ám ha mélyebbre ásunk, ez egyben egy kontroll eszköze is lehet. Amikor a kormány dönti el, ki szólhat hozzá bizonyos témákhoz, valójában azt is meghatározza, ki nem szólhat.
Az irányítás hitelesség álcája mögött
Kína digitális politikája mindig is vékony határvonalon mozgott a rend és az engedelmesség között. Ez az új szabályozás – bár látszólag nemes célokat szolgál – beleillik egy szélesebb mintába: a közbeszéd szigorúbb ellenőrzésébe a „felelősség” jelszava alatt.
Ha csak diplomások beszélhetnek érzékeny témákról, akkor az állam gyakorlatilag kiszűri, mely hangok formálhatják a közvéleményt. Egy orvostudományi PhD ismerheti az anatómiát, de nem feltétlenül az eltérő véleményeket. Egy CFA képesítésű pénzügyi szakember értheti a számokat, de nem feltétlenül az emberi szabadságot. Egy tanár átadhatja a tényeket, de nem biztos, hogy kérdéseket tesz fel a rendszerrel kapcsolatban.
Végső soron ami álhírek elleni harcnak indult, könnyen válhat nem kívánt vélemények elleni háborúvá.
A magántanulók hangjának elnémítása
Ez az új szabályozás nem csupán az alkalmatlanokat némítja el – hanem veszélyezteti az önállóan tanultak hangját is. A történelem legnagyobb gondolkodói, feltalálói és reformerei közül sokan soha nem rendelkeztek formális diplomával.
Kína új digitális világában azonban papír nélküli bölcsesség = csend. Mi történik például azzal a beteggel, aki online osztja meg rákból való felépülésének történetét? Vagy a gazdával, aki saját tapasztalata alapján magyarázza el a piaci trendeket? Vagy azzal a tanárral, aki bizonyítvány nélkül innovál?
Mindezek most bűncselekménnyé válhatnak – nem azért mert hazudnak, hanem mert nincs engedélyük igazat mondani.
A globális irónia: Nyugat tanulhat Kínától – de ne másolja
Itt rejlik a paradoxon: Kína szabálya erkölcsileg helyes lehet ugyan, de demokratikusan vitatható. A nyugati világban ugyanis ellenőrizetlen influencer-rendszer működik, amelynek sürgősen szüksége van felelősségre vonásra.
- Emberek halnak meg rossz egészségügyi tanácsok miatt;
- Emberek mennek csődbe hamis pénzügyi tippek miatt;
- Mindez azonban nem cenzúrát kíván – hanem oktatást és szabályozást kontroll nélkül.
Más szóval: Kína modellje megtisztítja az internetet – de a szabad akarat árán.
A valódi tanulság: Az influenszer-jövő intelligenciát igényel
Ez nem csupán Kínáról szól. Ez az egész befolyásolás jövőjéről szól. Ahogy algoritmusok váltják fel intézményeket és követők pótolják a képesítéseket, beléptünk egy olyan korszakba, ahol az vélemény többet nyomhat a latban mint a szakértelem.
Kína ezzel elsőként lőtt ki egy jelzőrakétát egy globális háborúban:
- Tudás kontra zaj;
- Képesítés kontra karizma;
- Kontroll kontra káosz.
Akár tetszik ez nekünk, akár nem – hamarosan minden ország választania kell majd oldalt.
Záró gondolatok
Akár cenzúrának hívjuk ezt az intézkedést, akár józan észnek – egy dolog biztos: Kína újradefiniálta a digitális hitelesség térképét. Ahogy világszerte tovább terjednek az álhírek és romlik az igazság fogalma, egyre több ország kényszerül majd hasonló döntések meghozatalára.
A kérdés így hangzik: amikor eljön az Ön ideje,
választja-e majd a beszéd szabadságát vagy azt a jogot, hogy felelősen hallgassák meg?