Puerto Rico történelme és jelenlegi helyzete mélyen összefonódik az Egyesült Államok politikai döntéseivel, melyeket évtizedeken át negatív sztereotípiák és előítéletek befolyásoltak. Ezek a karaktergyilkosságok nem csupán a sziget gazdasági nehézségeihez járultak hozzá, hanem tovább mélyítették a puerto ricóiak egyenlő állampolgárságért folytatott küzdelmét is – mutat rá új kutatásában Amílcar Barreto, a Northeastern University professzora.
A negatív karakterábrázolások és hatásuk a washingtoni döntésekre
Amílcar Barreto, aki maga is Puerto Ricóból származik és a kultúrák, társadalmak, globális tanulmányok, nemzetközi kapcsolatok és politikatudomány professzora, legújabb tanulmányában „Race, worthiness and attenuated citizenship: Puerto Ricans in the post-Cold War era” (Faj, méltóság és korlátozott állampolgárság: Puerto Ricóiak a hidegháború utáni korszakban) elemzi az 1990-es évektől kezdődő kongresszusi iratokat.
Barreto rámutat, hogy a hidegháború végét követően kialakult új retorikai stílus célja volt az emberek állampolgárságának elértéktelenítése, különösen a színes bőrűek esetében. Ez a megközelítés igazolta a kegyetlen bánásmódot miközben látszólag az egyenlőség elvét tartotta szem előtt.
Három kulcsfontosságú történelmi pillanat
A professzor három jelentős eseményt emel ki, amelyek alapvetően befolyásolták Puerto Rico és az Egyesült Államok közötti viszonyt és a sziget állampolgárságának minőségét:
- A 936-os adószabály eltörlése 1996-ban: Ez a szövetségi adókedvezmény vonzotta az amerikai vállalatokat Puerto Ricóba, és alapját képezte a sziget ipari fellendülésének. Az eltörlésével azonban gyárak zártak be, munkahelyek szűntek meg, ami súlyos gazdasági visszaesést eredményezett.
- A Vieques-sziget demilitarizációs kampánya 1999-ben: A haditengerészet által használt gyakorlótéren történt tragédia nyomán hatalmas tiltakozások indultak, amelyek végül a haditengerészet kivonulásához vezettek. Ez az esemény felerősítette a washingtoni politikusokban élő bizalmatlanságot és negatív sztereotípiákat Puerto Ricóval kapcsolatban.
- A PROMESA törvény elfogadása 2016-ban: Ez a törvény egy szövetségi felügyeleti bizottságot hozott létre, amely gyakorlatilag elvesztette Puerto Rico pénzügyi autonómiáját, újra megerősítve a korábbi gyarmati jellegű irányítást.
A politikai státusz kérdése és az önrendelkezésért folytatott küzdelem
Puerto Rico státuszát illetően számos törvényjavaslatot nyújtottak be az amerikai Kongresszusban 1990 óta – több mint tizenkettőt 2000 és 2024 között –, miközben a lakosság többször is népszavazásokon döntött saját jövőjéről. Az 1967-es, 1993-as és 1998-as nem kötelező érvényű népszavazásokon elutasították az államisodást, míg 2012-ben, 2017-ben és 2020-ban már többségben támogatták azt.
Az amerikai elnökök is többször kifejezték támogatásukat Puerto Rico önrendelkezési jogáért. Bill Clinton elnök például 2000-ben létrehozta az Elnöki Munkacsoportot Puerto Rico státuszának vizsgálatára, amelynek célja volt segíteni a lakosságot jogi lehetőségeik megértésében és választásuk végrehajtásában.
Puerto Rico történelmi státusza – gyarmati örökség
Puerto Rico 1898-ban vált az Egyesült Államok területévé a spanyol–amerikai háborút követően. Ellentétben más szárazföldi területekkel, soha nem lett teljes jogú tagállam. Barreto szerint ez részben annak köszönhető, hogy míg az Egyesült Államokban az államisodás főként fehér amerikai telepesek betelepülésén alapult, addig Puerto Rico egy sűrűn lakott, nem angolul beszélő és faji szempontból vegyes lakosságú terület volt.
A 1900-as Foraker-törvény polgári kormányzatot hozott létre anélkül, hogy teljes állampolgárságot biztosított volna. Az úgynevezett Insular Cases (1901) alkotmányos különbséget tettek beépített és be nem épített területek között: Puerto Ricóra ugyan vonatkoztak bizonyos amerikai törvények, de az alkotmány teljes mértékben nem alkalmazható rá.
1917-ben Congress kiterjesztette kollektív állampolgárságukat – részben azért is, hogy megakadályozza egy függetlenségi mozgalom kibontakozását hasonlóan a Fülöp-szigetekhez.
Gazdasági hanyatlás és társadalmi következmények
A hidegháború után Puerto Rico stratégiai értéke jelentősen csökkent Washington szemében. A 936-os adókedvezmény megszüntetése után több mint háromnegyedével csökkent az ipari munkahelyek száma. Közel félmillió lakos költözött át az Egyesült Államok szárazföldi részére, miközben összeomlott a helyi adóalap.
2015-ben Alejandro García Padilla kormányzó bejelentette: Puerto Rico fizetésképtelen. Bár mind a helyi kormányzatok, mind pedig Washington felelőssége vitathatatlan volt a válság kialakulásában, Barreto szerint Washington tudatosan figyelmen kívül hagyta saját szerepét.
A PROMESA törvény és annak következményei
2016-ban elfogadták a PROMESA-t (Puerto Rico Oversight, Management and Economic Stability Act), amely egy szövetségi felügyeleti bizottságot hozott létre. Ez gyakorlatilag megfosztotta Puerto Ricót pénzügyi önállóságától és visszaállította a korábbi gyarmati jellegű irányítást.
Bár Barack Obama elnök elismerte, hogy ez nem tökéletes megoldás volt, fontos lépésnek nevezte a gazdasági helyreállítás felé vezető úton. Ezzel szemben Donald Trump elnök nyíltan ellenezte azt a törekvést, hogy segítsék Puerto Ricót adóssága rendezésében vagy Medicaid-programjának bővítésében.
Katasztrófák és lassú helyreállítás
2017-ben Maria hurrikán súlyosan megtépázta Puerto Ricót: több mint 100 milliárd dolláros károkat okozott és közel 3000 ember életét követelte. A szövetségi válasz lassúnak és elégtelennek bizonyult összevetve Texas vagy Florida gyorsabb támogatásával ugyanebben az évben.
Bár Kongresszus jóváhagyott több tízmilliárd dollárt a helyreállításra, ezek kiutalása késedelmet szenvedett – különösen választási időszakban –, ami tovább növelte a helyiek elégedetlenségét.
A jelenlegi kihívások és jövőbeli kilátások
Pénzügyi nehézségek és Barreto által „a szövetségi kormány közömbösségének vagy akár rosszindulatának” nevezett hozzáállás táplálja az új politikai mozgalmakat Puerto Ricóban. Ezek eltérő víziókat képviselnek arról, hogy milyen irányba induljon tovább a sziget jövője.
„Nincs egyértelmű konszenzus arról, melyik út lenne megfelelő,” mondja Barreto. „De egyértelműen látszik: egy világos többség számára elfogadhatatlan a jelenlegi helyzet.”
Forrás: https://news.northeastern.edu/2025/10/27/perception-of-puerto-ricans-after-the-cold-war-research/