Donald Trump korábbi amerikai elnök egy múlt havi beszédében azt állította, hogy tarifái, adócsökkentései és közvetlen tárgyalásai a világ vezetőivel jelentős ipari fellendülést eredményeztek az Egyesült Államokban. A beszédében kiemelte, hogy kevesebb mint nyolc hónap alatt már 17 billió dollárnyi beruházási kötelezettséget sikerült biztosítaniuk, ami szerinte példa nélküli a világ történetében.
A hivatalos adatok és a valós számok közötti különbség
Azonban a Fehér Ház hivatalos weboldala szerint az összesített beruházások értéke mindössze 8,8 billió dollár, ami nagyjából a fele annak az összegnek, amit Trump említett. Ráadásul ez az összeg olyan projekteket is tartalmaz, amelyeket már Joe Biden elnöksége alatt jelentettek be először.
A hivatalos szervek eddig nem tisztázták, hogy miként számolták ki a 17 billió dolláros összeget, annak ellenére, hogy többször is kértek részletes adatokat és bizonyítékokat.
Magasra tett ígéretek, kevés bizonyíték
Trump gazdaságpolitikáját úgy mutatta be, mint egy tarifákra alapozott nyomásgyakorlást és végrehajtói meggyőzést, amelynek célja az amerikai ipar újjáélesztése. Az elképzelés szerint a külföldi kormányok és vállalatvezetők nyomás alá helyezése ösztönözné a hazai beruházásokat.
Elemzők azonban óvatosságra intenek: ha a munkahelyteremtés és a jövedelemnövekedés nem követi majd ezeket az ígéreteket, akkor az túlzó állítások visszaüthetnek.
Egy szeptemberi felmérés szerint mindössze 37%-a az amerikai felnőtteknek támogatja Trump gazdaságkezelését, ami jelentős csökkenés a 2020 eleji 56%-hoz képest.
Szakértői vélemények: reálisabb számok és kritikák
Adam Posen, a Peterson Nemzetközi Gazdasági Intézet elnöke szerint bár az adminisztráció erőfeszítései valóban növelhették a beruházásokat, ezek inkább százmilliárdos nagyságrendűek lehetnek, nem pedig billiósak.
Posen kritikusan megjegyezte: „Szövetségeseket gyarmatokhoz hasonló helyzetbe hozni, kormányokat nyomás alá helyezni azért, hogy azok cégeiket is nyomás alá helyezzék, nem fogja megadni azt az eredményt, amit várnak.”
A Fehér Ház által közölt beruházási kötelezettségek részletei
- Japán: 1 billió dollár
- Európai Unió: 600 milliárd dollár
- Egyesült Arab Emírségek: 1,4 billió dollár
- Katar: 1,2 billió dollár
- Szaúd-Arábia: 600 milliárd dollár
- India: 500 milliárd dollár
- Dél-Korea: 450 milliárd dollár
Ezek közül azonban több kötelezettség még nem került hivatalosan rögzítésre vagy statisztikailag kétséges. Például Katar esetében az 1,2 billió dolláros összeg több mint ötszöröse az ország éves GDP-jének. Dél-Korea kormánya pedig nyilvánosan vitatta az amerikai adatot, és valójában mintegy 100 milliárd dollárral kisebb összegű elköteleződésről beszél.
Ami az európai összeget illeti, belső EU-dokumentumok szerint a 600 milliárd dollár csak „kifejezett érdeklődést” és „szándéknyilatkozatokat” tartalmaz cégek részéről egészen 2029-ig, nem pedig formális megállapodásokat.
Kettős számlázás és átfedések a Biden-korszak beruházásaival
Közgazdászok rámutatnak arra is, hogy előfordulhat kettős számolás és átfedés a Biden-adminisztráció kezdeményezéseivel. Például a Fehér Ház listáján szerepel a GlobalFoundries 16 milliárd dolláros beruházása is, de ennek 13 milliárdját már Biden alatt jelentették be és CHIPS törvény támogatással valósul meg.
Hasonlóképpen Micron vállalatának 200 milliárd dolláros kötelezettségvállalása tartalmaz olyan projekteket is (120 milliárd dollárt), amelyeket még Trump hivatalba lépése előtt hoztak nyilvánosságra.
A Kereskedelmi Minisztérium adatai alapján az üzleti beruházások aránya az USA GDP-jében körülbelül 14%, ami nagyjából megegyezik a járvány előtti szinttel – ez arra utal, hogy egyelőre nincs egyértelmű növekedés Trump időszakában.
A tarifák szerepe és hatékonysága mint nyomásgyakorló eszközök
A Fehér Ház illetékesei kitartanak amellett, hogy az újabb tarifák – amelyek például konyhabútorokra, teherautókra és gyógyszerekre vonatkoznak – ösztönözni fogják a vállalatokat arra, hogy teljesítsék amerikai beruházási ígéreteiket.
A szóvivő Kush Desai így fogalmazott: „A hipotetikus beruházások és a tényleges építkezések közötti különbség jó vezetést és megalapozott politikát igényel.”
Példaként említhető Pfizer, amelynek vezérigazgatója Albert Bourla nyilvánosan támogatta ezt a stratégiát. A cég három évre szóló vámmentességet kapott és vállalta, hogy 70 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban. Bourla szerint „a tarifák a legerősebb eszközök viselkedések motiválására”.
Trump maga is hangsúlyozta: „A tarifák nagy szerepet játszottak.”
Következtetés: szimbolikus erődemonstráció vagy mérhető eredmény?
Bár Donald Trump által hangoztatott 17 billió dolláros beruházási összeg impozánsnak tűnik, jelenleg inkább aspirációként értelmezhető semmint mérhető tényként. Ez egyfajta szimbolikus erődemonstrációja annak a gazdasági stratégiának, amelynek sikeressége – akárcsak sok más Trump-i gazdasági állítás esetében – végső soron azon múlik majd, hogy valójában milyen beruházások valósulnak meg.
A jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy bár vannak előrelépések és némi növekedés az amerikai ipari befektetések terén, ezek messze elmaradnak attól a nagyságrendtől és gyorsaságtól, amit Trump kommunikált. A szakértők továbbra is óvatosan kezelik ezeket az adatokat és figyelemmel kísérik majd a fejleményeket.
Forrás: https://azexpress.net/en/news/798/trumps-math-problem-17-trillion-sounds-great-until-you-do-the-math