Az AI és a képességek elvesztése: Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az emberi tudást?

okt 28, 2025 | Tech

De-skilling, vagyis a készségek elvesztése – ez a fogalom egyre gyakrabban kerül elő, amikor a mesterséges intelligencia (AI) térnyeréséről beszélünk. Az elmúlt években a félelem nem egy elborzasztó, önállóan cselekvő gépi intelligenciától származik, hanem attól, hogy az AI használata tompítja, elsorvasztja az emberi gondolkodást és készségeket. A „Your Brain on ChatGPT” („Az agyad ChatGPT-n”) vagy „AI butít le” típusú címek egyre gyakoribbak, különösen az oktatásban dolgozók körében.

A de-skilling jelensége és annak valós veszélyei

A de-skilling nem csupán elméleti aggodalom. Gyerekek, akik például a Gemini nevű AI-t használják Shakespeare művek összefoglalására, sosem tanulják meg igazán megküzdeni az irodalmi szövegekkel. Joghallgatók, akik Harvey AI segítségével elemzik a jogi eseteket, könnyen elveszíthetik azt az értelmezői képességet, amely korábban természetes volt számukra. Egy brit kutatásban fiatalabb résztvevők nagyobb mértékben támaszkodtak AI-ra információkereséskor vagy döntéshozatalkor, ugyanakkor kritikai gondolkodásuk gyengébbnek bizonyult.

Az alapvető tanulság: használd vagy elveszíted. Egy másik vizsgálat orvosoknál mutatta ki, hogy három hónap AI-alapú polipfelismerő rendszer használata után az orvosok kevésbé voltak hatékonyak polipok felismerésében emberi segítség nélkül.

A de-skilling sokszínűsége: veszteség vagy átalakulás?

A kérdés nem pusztán az, hogy létezik-e de-skilling – hiszen ez kétségtelen –, hanem hogy milyen típusú ez a jelenség. Minden készségvesztés káros? Vagy vannak olyan formái, amelyek elfogadhatóak vagy akár hasznosak is lehetnek? A de-skilling egy gyűjtőfogalom különböző jelenségekre: vannak költségesek, jelentéktelenek és egészen újszerűen termékenyek is.

Történelmi párhuzamok: az új technológiák és a tudás átalakulása

Bár a chatbotok viszonylag újak (a „transformer” architektúrát 2017-ben fejlesztették ki, és a ChatGPT 2022-ben debütált), az aggodalom új technológiák mentén mindig is jelen volt. Már i.e. 4. században Platón egyik dialógusában, a Phaidroszban Thamus király figyelmeztet arra, hogy az írás nem segíti az emlékezést, hanem inkább felejtést okoz – hiszen az emberek könnyen lecserélik a memóriájuk munkáját papiruszra írt jelekre.

Ez a történet jól példázza azt a régi dilemmát: vajon egy új eszköz elveszi-e tőlünk azt a képességet, amit korábban magunknak kellett kifejlesztenünk? Az írás megjelenése például megszüntette azt a bámulatos memóriakapacitást, amelyet szóbeli kultúrákban bábok vagy griótok birtokoltak – ugyanakkor új gondolkodási formákat tett lehetővé: kommentárokat, tudományt, megbízható történelmet.

A technológiai fejlődés mint gondolkodás átalakítója

Walter J. Ong szerint „az írás olyan technológia, amely átalakítja a gondolkodást”. Hasonló mintázatot látunk más technológiáknál is: amikor megjelentek például a sextánsok vagy később a GPS-ek, bizonyos navigációs készségek eltűntek. A Model T autó tulajdonosa egykor mechanikusnak is számított; ma már megbízható motorok működnek automatikusan. A számológépek kiszorították a logarlécet; ma pedig számítógépek segítik helyettünk a számolást.

Mindez azt mutatja: egyes készségek elhalványulnak vagy átalakulnak, miközben összességében előrelépés történik. Ugyanakkor ez nem csupán szakmai változásokat jelent – érinti azt is, hogy kiknek érezzük magunkat.

A munkahelyi automatizáció és identitásvesztés

Shoshana Zuboff szociálpszichológus 1980-as évekbeli kutatásai során megfigyelte, hogy amikor dél-amerikai papírgyárak áttértek manuális irányításról számítógépes vezérlésre, az operátorok elveszítették korábbi érzékszervi képességeiket (például hogy tapintással ítéljék meg a papír minőségét). Egyikük így fogalmazott: „Olyan érzés vezetni ezt a nagy erős lovat, mintha valaki mögötted ülne és tartaná a kantárt.” Bár gyorsabb és biztonságosabb lett a munka, annak értelme elhalványult.

Hasonló változás történt Boston egyik pékségében is: míg korábban görög munkások tapintással és látással döntötték el a kenyér elkészültségét és büszkék voltak mesterségükre, később érintőképernyős vezérlőkön dolgoztak. A kenyér immár digitális ikon lett; bár jó minőségű maradt, az ott dolgozók már nem érezték magukat valódi péknek.

Kulturális visszahúzódás: az élő tudás helyett passzív befogadás

A 19. századi középosztálybeli európai otthonokban zenét szeretni általában annyit jelentett: játszani is tudni azt. A szimfóniák zongorára átírt változatát négy kézzel adták elő – ez komoly technikai tudást igényelt. A gramofon megjelenése azonban megváltoztatta ezt: bár szélesebb körben vált elérhetővé az élő zene élménye, kevesebben játszottak aktívan hangszeren.

Ez is egyfajta de-skilling volt: mélység helyett szélesség jött létre. A gyakorlás intimitását felváltotta a passzív hallgatás élménye.

A digitális eszközök hatása az értelmi képességekre

A logarléctől kezdve egészen napjaink számítógépig mindig voltak aggályok arról, hogy egy-egy új eszköz tompítja-e az emberi képességeket. Az MIT fizikus Victor Weisskopf például aggódott kollégái növekvő számítógép-használata miatt: „A számítógép érti az eredményt,” mondta nekik „de én nem hiszem, hogy ti értitek.” Ez jól tükrözi azt az érzést, hogy néha csak látszatmegértésről van szó.

Az információtól a tudásig: hogyan változik meg ismereteink természete?

Az emberi kogníció mindig is kiterjedt önmagán túl – eszközökbe, szimbólumokba és más emberekbe tárolódott. Ez tette lehetővé kultúránk felhalmozódását és fejlődését több tízezer év alatt. Az agrárforradalom után kialakult specializáció tovább osztotta ezt a tudást; ma már senki sem tudna egy ceruzát teljes egészében elkészíteni saját kezűleg – ehhez erdészeti szakembertől vegyészig sokféle szakember együttműködése szükséges.

A kognitív munkamegosztás és specializáció kihívásai

A tudományos kutatás példája jól mutatja ezt: míg egy 1950-es években publikált cikk két szerzővel jelent meg, ma akár több tucat szerző dolgozhat egyetlen tanulmányon. Ez azt jelenti, hogy ma már nem feltétlenül kell mindent személyesen érteni vagy előállítani – inkább arról van szó, hogyan találjuk meg és értelmezzük mások tudását.

Nagy nyelvi modellek (LLM-ek) – statikus mátrix vagy dinamikus gondolkodók?

A nagy nyelvi modellek egyszerre statikus adattömegek és dinamikusan reagáló rendszerek. Képesek válaszolni kérdésekre személyre szabottan és folyamatosan alakítani párbeszédüket – olyasmit tesznek lehetővé tehát, amit Platón idejében még hiányoltak az írott szövegekben.

Ezek az eszközök már nem csupán memória-kiterjesztők (mint például Google), hanem bizonyos értelemben gondolkodó partnereknek tűnnek sokak számára. Felmerül azonban kérdésként: vajon ezekkel együtt mi magunk intelligensebbek leszünk-e vagy inkább elsorvadunk?

Emberi-mesterséges intelligencia együttműködés: centaur-modell

A modern munkahelyeken ritkán dolgozik valaki teljesen önállóan; inkább együttműködik gépekkel és algoritmusokkal. Nem arról van szó tehát, hogy emberek versenyeznek robotokkal – hanem arról, hogyan teljesítenek azok együtt azokkal, akik használják őket.

  • Egyes kutatások szerint ahol emberi intuíció erős (például madárfajok felismerése), ott az ember-bot páros jobb eredményt ér el mint bármelyik külön-külön.
  • Más területeken (például hamis szállodai vélemények felismerése) viszont maga az AI teljesít jobban.
  • Kódolók esetében pedig úgy tűnik, hogy az AI inkább áthelyezi mint megszünteti az emberi készségeket – kevesebb időt töltenek kód generálással és több időt ellenőrzéssel.

Kritikus szerepe van annak is, hogy mennyire kompetens maga az emberi fél

Egy centaur (fél ember-fél gép) csak akkor működik jól, ha az ember tudja mit csinál. Ezért fontos kérdés pedagógiai oldalról is: hogyan tanítsuk meg alapvető készségeinket úgy, hogy közben ne váljunk túlzottan függővé AI-tól?

Oktatás és mesterséges intelligencia – veszélyek és lehetőségek

Sokan aggódnak amiatt, hogy az AI használata tompuláshoz vezethet; mások viszont optimisták. Egy Harvardon végzett kísérletben például AI-tutorral tanuló diákok jobban teljesítettek hagyományos oktatáshoz képest – gyorsabban haladtak előre és motiváltabbnak érezték magukat.

Az AI-tutor úgy működött mint egy jó edző: segített problémákat kisebb részekre bontani, utalásokat adott anélkül hogy rögtön megoldást kínált volna és alkalmazkodott minden diák tempójához.

Mesterséges intelligencia mint oktatási segítő eszköz

Az AI képes lehet leválasztani rutinfeladatokat (például algebra ellenőrzése vagy ismétlődő gyakorló feladatok), így felszabadítva időt arra, ami igazán fontos: nagyobb összefüggések magyarázatára vagy személyes támogatásra.

Korlátok és kihívások

  • Egyes vizsgálatok szerint nem minden területen hozott javulást az AI-tutor használata (például török középiskolások esetében).
  • A humán tudományok területén nehezebb reprodukálni azt a fajta mély érvelést és kritikai gondolkodást amit például esszék írása fejleszt.
  • A pedagógusoknak új módszereket kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy diákjaik ne csak „ChatGPT-zzenek”, hanem valódi kompetenciákat szerezzenek.
  • A dialógus szerepe felértékelődhet – talán Socrates párbeszéd-alapú tanításának módszere visszatérhet valamilyen formában.

Erosív de-skilling veszélyei

Egy súlyosabb probléma lehet azoknak a képességeknek sorvadása, amelyek nélkülözhetetlenek vészhelyzetekben vagy váratlan helyzetekben való helytálláshoz. Például pilóták esetében ha túl sok időt töltenek automata rendszerek felügyeletével anélkül hogy aktívan repülnének kézzel vezetve gépet – könnyen előfordulhat szerepzavar és késlekedés kritikus pillanatban.

Intézményi megoldások szükségessége

Ilyen helyzeteket enyhíthetik rendszeres gyakorlatok vagy szimulációs tréningek bevezetése – hasonlóan ahhoz ahogy pilóták rendszeresen repülési szimulátorral tartják karban képességeiket. Nem kell mindenkinél univerzális készségnek lennie; elegendő ha bizonyos emberek birtokolják ezeket tartalékban.

Konstitutív de-skilling – ami leginkább fenyeget minket

A legaggasztóbb veszély talán nem pusztán szakmai készségek elvesztése hanem azoknak az alapvető emberi képességeknek sorvadása amelyek meghatározzák identitásunkat: ítélőképességünk, képzelőerőnk, empátiánk vagy éppen mélységi érzékünk jelentésekhez.
Ha megtanuljuk kizárólag úgy kérdezni vagy válaszolni ahogy azt egy AI preferálja; ha automatikus sablonokat használunk kreativitás helyett; ha felcseréljük valódi megértést puszta folyékonyságra – akkor nemcsak munkánk változik meg radikálisan hanem mi magunk is.
Ez lenne tehát annak ára ha „a gépek gépévé” válunk.
Meg kell őriznünk azt a képességet ismerni mely készségek fontosak igazán.
Ez talán most minden eddiginél fontosabb kihívás.

Benne van-e mindez jó irányba fordítható?

Szerencsére sokféle de-skilling ártalmatlan vagy akár hasznos is lehet hosszú távon:

  • Sokan örömmel búcsúznak el olyan rutinfeladatoktól mint kézi mosás vagy hosszadalmas osztás papíron;
  • Egyes szakmákban (pl. kutatók) nyelvi akadályokat oldanak fel chatbotok;
  • Megszűnnek régi mesterségek amik már nem fenntartható infrastruktúrát igényeltek;
  • Néhány esetben nőhet hozzáférhetőség és demokratizálódhat munkaerőpiac;
  • Sőt új készségek jelenhetnek meg (pl. promptolás vagy gépi torzulások felismerése).

Záró gondolatok – hogyan őrizzük meg ügynökségünket?

Történelmünk során mindig alkalmazkodtunk új eszközeinkhez – legyen szó írásról vagy okostelefonról –, most azonban ezek kölcsönhatása gyorsabb és intimebb mint valaha.
Az igazi kihívás most abban áll hogy megtartsuk döntési szabadságunkat:
Hogyan maradjunk mi magunk alkotói azoknak a rendszereknek amelyek immár gondolkodásunk nagy részét átveszik?
Minden generációnak újra kell tanulnia együttműködni kognitív protézisével.
És legfontosabb készségünk talán éppen annak felismerése marad:
mely képességeink azok amiket soha nem engedhetünk el.
Ítéletalkotás,
képzelőerő,
valódi megértés.
Ezek adják emberi mivoltunk alapját.
Ezek nélkül nemcsak munkánk változik meg,
hanem mi magunk sem leszünk többé ugyanazok.

Forrás: https://www.theatlantic.com/ideas/archive/2025/10/ai-deskilling-automation-technology/684669/

Hurricane Melissa: AI által generált videók terjednek a TikTokon

Hurricane Melissa közeledtével Jamaika felé egyre több drámai, mesterséges intelligencia (AI) által készített videó jelenik meg az interneten, különösen a TikTok platformján. Ezek a tartalmak milliós nézettséget érnek el, ám sok esetben megtévesztőek vagy teljesen...

Sir Anthony Hopkins őszintén a házasságáról és családi életéről

Sir Anthony Hopkins, a világhírű walesi színész, aki olyan ikonikus filmekben játszott, mint a <em"a bárányok="" em="" hallgatnak", Nixon, A két pápa vagy Az apa, most személyes életének mélyebb titkait tárja fel új önéletrajzában, We...

Hurricane Melissa: AI által generált videók terjednek a TikTokon

Hurricane Melissa közeledtével Jamaika felé egyre több drámai, mesterséges intelligencia (AI) által készített videó jelenik meg az interneten, különösen a TikTok platformján. Ezek a tartalmak milliós nézettséget érnek el, ám sok esetben megtévesztőek vagy teljesen...

Gen Z munkaerőpiaci kihívásai: a verseny és az AI hatása a pályakezdők helyzetére

A Z generációt gyakran kritizálják lustaságért és ambícióhiányért, mintha nem érdekelné őket a karrierépítés vagy a vállalati ranglétrán való előrelépés. Azonban a valóság ezzel szemben áll: a Gen Z tagjai ugyanolyan eltökéltek, mint az előző generációk, például a...

Flavonolok és a szív- és érrendszeri egészség: Új kutatási eredmények a Birmingham Egyetemről

A flavonolok olyan polifenolos vegyületek, amelyek természetes módon megtalálhatók bizonyos gyümölcsökben, teában, diófélékben és kakaóbabban. Ezek az anyagok egyre nagyobb figyelmet kapnak az egészségügyi kutatásokban, különösen a szív- és érrendszeri betegségek...

AI és a Dunning-Kruger effektus fordítottja: Miért becsüljük túl képességeinket ChatGPT használatakor?

Az AI túlbecslés jelensége – egy friss kutatás szerint, amikor mesterséges intelligencia eszközökkel, például a ChatGPT-vel dolgozunk, mindenki hajlamos túlbecsülni saját teljesítményét, függetlenül attól, mennyire jártas az adott technológiában. Ez a felismerés...

Eli Lilly és Nvidia szuperkomputere forradalmasítja a gyógyszerfejlesztést mesterséges intelligenciával

Az Eli Lilly és az Nvidia partnerségében létrejövő szuperkomputer és mesterséges intelligencia (AI) gyár új korszakot nyithat a gyógyszeriparban. A két vállalat kedden jelentette be, hogy közösen építik meg az iparág „legnagyobb teljesítményű” szuperszámítógépét,...

Microsoft és Satya Nadella jövőképe a játékpiacon: Xbox, Windows és a rövid videók versenye

Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója nemrégiben megerősítette az Xbox vezetőségének álláspontját, miszerint a vállalat nem más játékkonzolokat vagy platformokat tekint elsődleges versenytársának, hanem a rövid formátumú videókat, mint például a TikTokot. Ez az...

A Tejútrendszer legnagyobb alacsony frekvenciás rádióképe – új távlatok a csillagászatban

Az International Centre of Radio Astronomy Research (ICRAR) csillagászai elkészítették a valaha készült legnagyobb alacsony frekvenciás rádiószínes képet a Tejútrendszerről. Ez a lenyűgöző új kép a déli félteke nézőpontjából mutatja be galaxisunkat, feltárva azt a...

Az érzelmi intelligencia szerepe a diákok együttműködésében és problémamegoldásában

Az érzelmi intelligencia egyre inkább előtérbe kerül az oktatásban, különösen akkor, amikor diákoknak csoportosan kell dolgozniuk komplex problémák megoldásán. Egy friss kutatás kimutatta, hogy a diákcsapatok kollektív érzelmi intelligenciája jelentős előrejelzője...

Amazon 14 000 fős leépítése: az AI és a gyors változások hatása a vállalatra

Az Amazon bejelentette, hogy mintegy 14 000 alkalmazottjától válik meg vállalati szinten. Ez a lépés egy korábbi Reuters-jelentést követ, amely szerint akár 30 000 munkavállaló is elveszítheti állását. Az Amazon az Engadgetnek megerősítette, hogy a 14 000 pozíciót ma...