A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése az elmúlt években robbanásszerű volt, de vajon ez a növekedés fenntartható, vagy egy újabb gazdasági lufi kialakulását látjuk? Jared Bernstein közgazdász, aki Joe Biden elnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője volt, részletesen kifejti véleményét erről a kérdésről. Az alábbiakban egy szerkesztett és tömörített változatát olvashatják egy mélyreható beszélgetésnek, amely a mesterséges intelligencia iparágának jelenlegi helyzetét és jövőjét vizsgálja.
Miért gondolják egyesek, hogy az MI-lufi kialakulóban van?
Bernstein szerint az MI iparágban megfigyelhető néhány olyan jelenség, amely a korábbi lufikra – mint a dotkom-lufi 2001-ben vagy a lakáspiaci válság 2008-ban – emlékeztet. Ezek közé tartozik az érintett cégek értékeltségének rendkívül magas szintje, amely messze meghaladja a bevételeiket, valamint az óriási beruházási költségek a chipek és adatközpontok terén.
Példaként említhető az OpenAI, amely idén akár egy billió dolláros beruházást tervez, miközben bevételei mindössze körülbelül 13 milliárd dollárra tehetők. Ez az arány jelentős eltérést mutat a befektetések és a tényleges bevételek között, ami gyakran a buborékok egyik fő ismérve.
A Mag 7 cégek szerepe és értékeltsége
A „Magnificent 7” vagy „Mag 7” néven emlegetett vállalatok – Alphabet (Google), Amazon, Apple, Meta (Facebook), Microsoft, Nvidia és Tesla – összértéke meghaladja a 20 billió dollárt. Ezek a cégek nemcsak hatalmas piaci kapitalizációval rendelkeznek, hanem jelentős profitot is termelnek, ami sokak szerint megkülönbözteti őket a korábbi lufiktól.
Ugyanakkor Bernstein rámutat arra is, hogy ha elkülönítjük az MI-hez kötődő bevételeket és kiadásokat ezen vállalatoknál, akkor hatalmas különbséget látunk: például az Amazon évente mintegy 100 milliárd dollárt fektet be MI-be, miközben az ebből származó bevétel csupán néhány milliárd dollár körül mozog.
Körbeforgó befektetések és átláthatósági aggályok
Az MI iparágban megfigyelhető egyre gyakoribb körbeforgó finanszírozási modell is: cégek egymásba fektetnek be, például Nvidia befektet az OpenAI-ba, amely viszont Nvidia chipeket vásárol. Ez a fajta önmagába visszatérő pénzmozgás átláthatósági problémákat vet fel és növeli a kockázatot.
Ezen túlmenően egyes startupok – mint Mira Murati által alapított Thinking Machines Lab – több milliárd dolláros értékeltséget érnek el anélkül, hogy valódi termékük vagy üzleti tervük lenne. Ez is hasonlóságokat mutat a dotkom-lufi időszakával.
Buborék vagy fenntartható növekedés?
Bár Bernstein szerint jelenleg sok buborékra utaló jel van jelen az MI-piacon, hangsúlyozza: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egész iparág összeomlik. A technológia maga lehet forradalmi és hosszú távon átalakíthatja gazdaságainkat és mindennapi életünket.
Fontos azonban megjegyezni: ha az MI-hez kötődő üzleti egységek nem képesek megfelelő bevételt termelni befektetéseikhez képest, akkor ezek az értékelések jelentősen csökkenhetnek. Ez pedig veszteségeket okozhat a befektetők számára és gazdasági következményekkel járhat.
Az MI-használat monetizálása és jövőbeli kilátások
Bár jelenleg sokan használják például generatív MI-eszközöket (mint ChatGPT vagy Claude), ezekből még kevés bevétel származik. Az üzleti szektorban pedig még csak mintegy 10 százalékos áttörést értek el az MI alkalmazásában.
Bernstein szerint ahhoz, hogy ne alakuljon ki buborék, jelentős növekedésre lenne szükség mind az üzleti felhasználók számában, mind pedig abban, hogy ezek a technológiák valódi profitot termeljenek.
Buborékok szerepe a kapitalista gazdaságban
Buborékok mindig is részei voltak a kapitalista piacgazdaságoknak. Bár túlzott spekulációhoz vezetnek és veszteségeket okozhatnak bizonyos befektetőknek, nem feltétlenül kell súlyos gazdasági válságot eredményezniük – ha megfelelő pénzügyi szabályozás mellett zajlanak le.
Kik szenvedhetnek leginkább egy esetleges buborék kipukkanása esetén?
A legnagyobb veszteséget elsősorban a leggazdagabb befektetők szenvedhetik el, akik jelentős részben birtokolják az AI-cégek részvényeit. Ugyanakkor egy recesszió vagy gazdasági visszaesés súlyosan érintheti az alsóbb jövedelmi rétegeket is, akik kevesebb anyagi tartalékkal rendelkeznek és nagyobb munkanélküliséggel nézhetnek szembe.
Kormányzati szabályozás és védelem
Bár Bernstein nem támogatja közvetlen beavatkozást egyes nagyvállalatok működésébe, fontosnak tartja olyan pénzügyi szabályozások fenntartását vagy bevezetését, amelyek megakadályozzák a túlzott spekulációt és biztosítják a pénzügyi rendszer stabilitását.
Kiemelte például a Dodd-Frank törvényt, amely megerősítette a tőkeáttételi korlátokat és így csökkentette a rendszerkockázatot. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki bizonyos újabb fejlemények miatt – például kriptovaluták területén –, ahol lazulnak ezek a védőkorlátok.
Az MI beruházások hatása más iparágakra
Bár sokan attól tartanak, hogy az MI-be irányuló hatalmas befektetések kiszoríthatják más ágazatok finanszírozását, Bernstein szerint ez egyelőre nem nyilvánvaló. Az S&P 500 index teljesítménye erős volt az elmúlt évben; ugyanakkor ha kivesszük belőle a Mag 7-at (S&P 493), akkor mérsékeltebb hozamokat látunk.
Tarifák hatása az inflációra
A tarifák fogyasztói árakra gyakorolt hatását Goldman Sachs közgazdászai vizsgálták: becsléseik szerint eddig mintegy 50-60 százalékos mértékben érvényesült ez átlagosan. Ez azt jelenti, hogy bár nem teljes mértékben tolódott át az árakba, még további hatások várhatók.
Gazdasági leállások következményei
Bernstein szerint egy rövid ideig tartó kormányzati leállás akár 20 milliárd dolláros GDP-kiesést okozhat rövid távon, de ezt általában gyors visszapattanás követi. Azonban ha tömeges elbocsátások történnének ilyen időszak alatt, annak hosszabb távú negatív hatásai lehetnek.
Bidenomics: Miért nem váltotta be teljesen a várakozásokat?
Bernstein szerint ennek egyik fő oka az árak szintje volt: míg infláció csökkentése sikerült (például 9%-ról 2,5%-ra), addig az árak abszolút szintje még mindig magas maradt – ami sok fogyasztónak megterhelőbb volt. Az emberek nem csak azt akarják tudni mikor lesz kisebb az infláció mértéke, hanem azt is mikor tér vissza az alacsonyabb árszint.
Tiszta energia politika és verseny Kínával
A tiszta energia fejlesztése kulcsfontosságú lesz abban is, hogy mely ország lesz vezető szereplője az AI-versenynek. Bernstein kritikusan szemléli Trump adminisztráció „fúrd baby fúrd” politikáját és annak hatását arra nézve, hogy Kína előnyre tett szert megújuló energiaforrásokból származó kapacitásépítésben és elektromos járművek gyártásában.
Kiemelte továbbá azt is, hogy Kína előrébb jár például akkumulátor-technológiában is – ami kulcsfontosságú lesz mind az elektromos járművek elterjedésében mind pedig megújuló energia tárolásában –, ezért fontos lenne több technológiai együttműködés kialakítása e téren.
Forrás: https://foreignpolicy.com/2025/10/28/ai-economy-boom-bubble/