Az elmúlt hónapokban egy különös, ellentmondásos helyzet bontakozott ki a világ szeme előtt. Egyrészt a globális kapitalizmus egy hosszabb távú válságba lépett, amely minden szinten megmutatkozik, másrészt az Egyesült Államok részvénypiaca rekordokat döntöget és látszólag virágzik.
A globális gazdasági válság és a nemzetközi kereskedelem szétesése
A világ gazdasága történelmi mélypontokon áll befektetések tekintetében, miközben az egész nemzetközi kereskedelmi rendszer Trump vámháborúi és protekcionista intézkedései miatt szinte darabokra hullik. Az USA és Kína közötti folyamatos konfrontáció egyre inkább kicsúszik az irányítás alól, kölcsönös megtorló intézkedések sorozatával.
Két jelentős konfliktus – az ukrajnai háború és a Közel-Kelet válsága – továbbra sem oldódott meg, miközben Trump újabb válságot generál a Karib-térségben, amely akár Latin-Amerika egészét is magával rántaná. Eközben az államok példátlan mértékű adósságba süllyedtek, beleértve Kínát és az összes fejlett kapitalista országot is.
Ez azt jelenti, hogy az állami beavatkozás fő eszköze, amely korábban – például 2008-ban vagy a COVID-19 járvány idején – lehetővé tette a rendszer megmentését, mára hatástalanná vált.
Az állami mentőcsomagok korlátai és a társadalmi feszültségek
A kormányok képessége arra, hogy megakadályozzák a rendszer összeomlását azzal, hogy nyilvános forrásokat nyitnak meg a megszokott szereplők megmentésére vagy társadalmi feszültségek enyhítésére, jelentősen korlátozott a jelenlegi adósságszintek miatt. Ennek egyik szimbolikus példája az Egyesült Államok kormányának 2023. október 1-jén bekövetkezett shutdown-ja, amely jelenleg is tart és nincs kilátás a gyors megoldásra.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy 17 évvel ezelőtt óriási társadalmi áldozatok árán sikerült csak elkerülni egy összeomlást. Ma pedig egy hosszú ideje tartó, mérgező kombinációval állunk szemben: megszorításokkal sújtott tömegek és elképesztően koncentrált vagyonnal rendelkező elit. Ez mély bizalmatlanságot és növekvő elégedetlenséget szül minden nemzeti és nemzetközi intézménnyel szemben.
A kapitalizmus válsága és a globális instabilitás
A kapitalizmus válsága még mielőtt világméretű recesszióvá válna, már most is rontja a többség életfeltételeit, fokozza a társadalmi-politikai instabilitást és elősegíti egy globális forradalmi hullám kialakulását.
Az amerikai tőzsde paradoxona: rekordokat döntő piac egy krízis közepén
Ezzel párhuzamosan az amerikai részvénypiac folyamatosan új csúcsokat ér el. Mint egy fekete lyuk, magába szívja az amerikai középosztály megtakarításait és a világ tőkepiacainak felesleges pénzét ígéretesnek tűnő, de valójában kétséges hozamokat kínáló technológiai (különösen mesterséges intelligencia) szektorba fektetve.
Az elemzők és gazdasági tanácsadók úgy viselkednek, mint az elsüllyedő Titanic zenekara: tovább játszanak és dicsérik a „bika piac” csodáit. Például a Goldman Sachs hangsúlyozza, hogy ez más helyzet mint a múltbeli buborékok voltak, mert szerintük magasak a profitráta mutatók és erős céges mérlegek állnak rendelkezésre.
Figyelmeztető jelek: szakértők aggodalmai az amerikai piac kapcsán
Ugyanakkor egyre több nemzetközi tőkepiaci stratégus figyelmeztet arra:
- Az amerikai részvénypiac jelenlegi fellendülése fenntarthatatlan;
- Egy komoly korrekció (azaz összeomlás) nem csak valószínű, hanem akár közeli is lehet;
- A családok megtakarításainak rendkívüli mértékű kitettsége miatt ez rendkívül fájdalmas lesz;
- Kétséges, hogy ezt a korrekciót olyan módon lehet kezelni vagy enyhíteni, mint 2001-ben vagy 2008-ban;
- Bármilyen esemény is történik az USA-ban, annak mély globális következményei lesznek.
Két amerikai vállalat összeomlása: Tricolor és First Brands
Kiemelt figyelmet kapott két amerikai cég összeomlása: a Tricolor és a First Brands. Ezek nem olyan ismert óriások voltak, mint Tesla vagy Alphabet, de jelentős méretűek voltak (például First Brands 26 000 alkalmazottat foglalkoztatott).
A Tricolor alacsony minőségű hitelezést végzett olyan emberek számára, akik nem fértek hozzá banki kölcsönökhöz használt autók vásárlására. A First Brands pedig nagy beszállítója volt autóalkatrészeknek márkanév nélkül. Összeomlásuk több milliárd dolláros lyukat ütött a piacon – de nem elsősorban a veszteségek nagysága aggasztja szakértőket.
Kristalina Georgieva aggodalma: az IMF igazgatójának álmatlan éjszakái
Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója nyíltan elismerte: aggódik az amerikai magántőke- és maganhitel-szektor miatt – ez az „az ügy”, ami időnként álmatlan éjszakákat okoz neki.
A magántőke és árnyékbankrendszer veszélyei
A magántőke (private equity) és maganhitel (private credit) olyan pénzügyi eszközök és szolgáltatások összessége, amelyek kívül esnek a hagyományos banki szabályozásokon. Az elmúlt években különösen az Egyesült Államokban ugrásszerűen megnőtt ez az árnyékbankrendszer – jelenleg mintegy 4 billió dollár értékben –, amely így komoly rendszerszintű kockázatot jelenthet.
A 2008-as válság után ugyan bevezettek szigorúbb szabályozásokat bankokra vonatkozóan (tőkekövetelmények növelése stb.), ezek azonban csak részben tudták visszaszorítani a kockázatos hitelezést. A szabályozási hézagokat kihasználva nőtt meg jelentősen ez az árnyékbanki szektor.
First Brands esete: rejtett adósságok és túlzott kockázatvállalás
A First Brands példája jól mutatja ezt: bár látszólag egy túl ambiciózus terjeszkedési stratégia bukott meg, valójában rejtett adósságokat halmoztak fel „árnyékbanki” konstrukciókon keresztül. Ezáltal egy autóalkatrész-beszállítóból inkább pénzügyi vállalattá váltak – miközben ezt nem tükrözte teljesen a hivatalos mérlegük.
Bank of England vezetők figyelmeztetései
Andrew Bailey, az angol jegybank (BoE) kormányzója összehasonlította e két cég bukását az alacsony minőségű jelzálog-hitelek okozta 2008-as pénzügyi válság előtti helyzettel:
„Nem szeretnék túl borúlátónak hangzani, de fontos kérdés ma is: ezek az esetek egyedi problémák vagy előjelei valami nagyobb bajnak?”
Sarah Breeden helyettes kormányzó pedig hozzátette:
„Magas eladósodottság, átláthatatlanság, komplexitás és gyenge hitelbírálati standardok jellemzik ezt a területet – mindezek már most bizonyítottan jelen vannak.”
A JPMorgan vezetőjének aggodalma
Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója így fogalmazott:
„Amikor ilyesmit látok, felkapom a fejem. Nem szeretném mondani nyilvánosan, de ha látunk egy csótányt… valószínűleg több is van.”
A magánhitellel kapcsolatos kockázatok nagysága
Az IMF kutatásai szerint amerikai és európai bankok mintegy 4,5 billió dollárt hiteleztek magánhitel-cégeknek és más nem-bank intézményeknek. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szereplőknek egymásra gyakorolt hatása jelentős – egyik sem lenne immunis egy általános gazdasági visszaesésre vagy növekvő csődhelyzetekre.
A közelgő piaci korrekció lehetséges következményei
Gita Gopinath, volt IMF első helyettes igazgatóhelyettese szerint:
„Egy hasonló mértékű piaci korrekció mint a dotcom buborék kipukkanása akár 20 billió dollárnyi vagyont törölhet el az amerikai háztartásoknál – ami körülbelül 70%-a az USA GDP-jének 2024-ben.”
Külföldi befektetők vesztesége meghaladhatja a 15 billió dollárt – ez több mint tízszerese annak, amit akkoriban elszenvedtek. A jelenlegi helyzet sokkal súlyosabb lehet mind gazdasági mind politikai értelemben.
A spekuláció felfutása: margin debt növekedése
A piaci buborék egyik jele a margin debt (tőkeáttételes hitel) drasztikus növekedése volt idén május-szeptember között: 32%-kal emelkedett 1,3 billió dollárra. Ez azt jelenti, hogy sok befektető hitelből vásárol részvényeket – ami növeli a piaci ingadozásokat és fokozza egy esetleges összeomlás hatását.
Milyen következményekkel járhat egy újabb összeomlás?
Egy esetleges újabb tőzsdei összeomlás nem csak az árnyékbankrendszert érintené súlyosan. Mivel több billió dollárnyi hitelt nyújtanak ezeknek az árnyékbanki szereplőknek hagyományos bankok is (USA-ban és Európában), így egy dominóhatás indulhat el egész pénzügyi rendszerre nézve.
Állami beavatkozás korlátozott lehetőségei
A globális kapitalizmus stratégái várhatóan ismét állami beavatkozással próbálják majd tompítani a károkat – növelve közkiadásokat vagy likviditást pumpálva központi bankokon keresztül. Ám már most is rekordmagasak az államadósságok:
- A fejlett országok bruttó államadóssága GDP-arányosan közelít a 110%-hoz;
- A kamatemelések miatt nőtt az adósságterhek mértéke;
- Sok országban már most többet költenek kamatokra mint honvédelemre;
- Az USA államadóssága átlépte a 38 billió dollárt – csak két hónap alatt egymilliárd dollárral nőtt;
- A költségvetési hiány átlagosan meghaladja fejlett országokban a GDP 4%-át (az USA-ban több mint 6%).
Kinek kell fizetnie? A jövő kérdése
Bármilyen állami mentőcsomag esetén újra felmerül majd: ki fizeti meg ennek árát? A 2008-as válság után eltelt több mint másfél évtizedben egy egész generáció tapasztalta meg csak azt, hogy életminőségük romlik és jövőtől fosztják meg őket ebben az elavult kapitalista rendszerben.
Zárszó: Egy újabb próbája előtt áll világszerte a kapitalista rendszer stabilitása
A következő időszak igazi próbája lesz annak, hogy képes-e fennmaradni világszinten ez a rendszer.
Forrás: https://marxist.com/shadow-banking-a-ticking-time-bomb-under-the-us-economy.htm