Bevezetés
Az Egyesült Államok kormánya 2018 óta fokozatosan korlátozza a Huawei termékeinek értékesítését az amerikai távközlési hálózatokban, biztonsági aggályokra hivatkozva. Azonban a szankciók nem érték el céljukat: a Huawei nemcsak túlélte a korlátozásokat, hanem jelentősen megerősödött, miközben az amerikai technológiai cégek komoly veszteségeket szenvedtek el. Ez a cikk részletesen bemutatja a Huawei elleni amerikai intézkedéseket, azok hatását a globális piacra, valamint javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli politikai lépésekre.
Huawei 101: A vállalat üzleti tevékenységei és az USA intézkedései
A Huawei egy magántulajdonban lévő kínai technológiai óriás Shenzhenből, amely 2024-ben 124 milliárd dolláros árbevételt ért el. Üzleti tevékenysége három fő területre oszlik:
- Információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra (ICT): A teljes árbevétel 43%-a.
- Fogyasztói piacok: Okostelefonok, laptopok, viselhető eszközök és tabletek – 39%.
- Egyéb területek: Okos hálózatok, energiatárolás, felhőszolgáltatások és okos autómegoldások.
2018-tól az Egyesült Államok kormányzata biztonsági kockázatokra hivatkozva elkezdte kizárni a Huawei-t az amerikai 5G hálózatokból. Az USA több lépcsőben hozott intézkedéseket, amelyek között szerepeltek:
- A Huawei termékeinek beszerzésének tiltása az amerikai védelmi minisztérium számára (2017–2018).
- Kiskereskedelmi értékesítés betiltása katonai létesítményekben (2018).
- Széles körű szövetségi beszerzési tilalmak (2018–2020).
- Nemzetközi diplomáciai kampány az országok ösztönzésére a Huawei kizárására.
- A Huawei felvétele az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának „Entity List” listájára 2019-ben, amely exportengedélyekhez kötötte az amerikai technológiák eladását.
Hogyan reagált a Huawei az exportkorlátozásokra?
A Huawei már 2012-ben felismerte a potenciális amerikai korlátozásokat, ezért jelentős beruházásokat hajtott végre K+F területen, hogy csökkentse függőségét az amerikai technológiáktól. Ennek eredményeként:
- HarmonyOS: 2019-ben indított saját operációs rendszerével közel egymilliárd felhasználót ért el, amely mobileszközökön, tableteken és laptopokon is fut – közvetlen kihívást jelentve a Google Android és Microsoft Windows rendszerekkel szemben.
- Chipgyártás fejlesztése: 2023-ban több mint 13 ezer alkatrészt helyettesített és több mint 4 ezer áramköri lapot újratervezett. Képes helyettesíteni például az Nvidia H20 chipjét is.
- Önálló ökoszisztéma kialakítása: 2025-re állítása szerint teljesen független lett az amerikai technológiáktól.
A vállalat K+F beruházásai arányosan meghaladták más nagy technológiai cégekét (pl. Alphabet, Apple, Microsoft), miközben egyre inkább támaszkodott a kínai piacra bevételeinek fenntartásához. A kínai állam jelentős pénzügyi támogatást nyújtott a Huawei-nek a függetlenedés érdekében.
Milyen hatással vannak az exportkorlátozások az amerikai cégekre?
A szankciók következtében számos amerikai vállalat – például Intel, Qualcomm vagy Teradyne – több mint 33 milliárd dollárnyi bevételtől esett el 2021 és 2024 között. Ez gyengítette ezen cégek globális versenyképességét, miközben erősítette kínai vagy más nemzetek technológiai vállalatait.
Például Teradyne esetében a korlátozások miatt piaci részesedést veszített japán versenytársával szemben (Advantest), ami hosszú távon csökkentette innovációs képességeit is. Emellett számos amerikai cég kénytelen volt megszakítani üzleti kapcsolatait Huawei-vel, ami további bevételkiesést okozott.
Miért fontos mindez?
- A Huawei gyorsított önállósodása csökkenti az amerikai cégek globális piaci részesedését kulcsfontosságú termékekben (pl. operációs rendszerek).
- A bevételkiesés korlátozza az amerikai vállalatok K+F-re fordítható forrásait és innovációs képességét.
- A fogyasztók egyre inkább kínai szabványokat és ellátási láncokat preferálnak, ami hosszú távon gyengíti az USA technológiai dominanciáját.
Kormányzati ajánlások
A tanulmány szerint szükség van egy korszerűbb megközelítésre az USA részéről:
- Több ország ösztönzése Huawei-termékek importtilalmára: különösen a távközlési infrastruktúrában.
- Közös exportkontroll alkalmazása szövetségesekkel: egyoldalú intézkedések helyett.
- Korlátozások hatásainak alapos mérlegelése: figyelembe véve az amerikai cégek érdekeit és a globális techno-gazdasági erőviszonyokat.
Következtetések
A Huawei elleni amerikai exportkorlátozások nem érték el céljukat; éppen ellenkezőleg, megerősítették a kínai vállalatot és gyengítették az amerikai technológiai cégeket. A korábbi japán-amerikai technológiai versennyel összevetve látható, hogy ma már más feltételek között zajlik ez a rivalizálás: Kína stratégiai rivális, nem szövetséges; a kínai állami támogatás jelentős; és a globális ellátási láncok komplexebbek.
Ezek alapján szükséges egy reálisabb, kooperatívabb stratégia kialakítása, amely egyszerre védi az USA biztonsági érdekeit és fenntartja versenyképességét a globális technológiai térben.
Források és további információk
A cikk alapját képező tanulmány részletes elemzést nyújtott több mint tíz évnyi eseményekről, piaci adatokkal és szakértői véleményekkel alátámasztva. A szerző Rodrigo Balbontin, aki kereskedelemmel és digitális technológiák szabályozásával foglalkozik az Information Technology and Innovation Foundation-nél (ITIF).
Forrás: https://itif.org/publications/2025/10/27/backfire-export-controls-helped-huawei-and-hurt-us-firms/