Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója ismét nagy port kavart azzal, hogy az mesterséges intelligencia (AI) jövőbeli hatásairól beszélt, különösen a munka világára gyakorolt következményekről. Legutóbbi nyilatkozataiban olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek újraindították a vitát arról, hogy mi számít valójában „igazi munkának” a modern társadalomban.
Altman kijelentéseinek háttere
Az OpenAI DevDay rendezvényén, egy élő interjú során Rowan Cheung AI hírlevél-alapítóval beszélgetve Altman egy kérdésre válaszolva arról, hogy egy 50 évvel ezelőtti gazda hogyan láthatná a mai munkaköröket, meglepő választ adott:
„Az a gazda valószínűleg azt mondaná, hogy amit te vagy én csinálunk, az nem igazi munka.”
Továbbá hozzátette:
„Ha te gazdálkodsz, akkor olyasmit csinálsz, amire az embereknek tényleg szükségük van. Élelmet termelsz, életben tartod őket. Ez az igazi munka. Ti, a jövő emberei, túl könnyű életet éltek.”
A vita kirobbanása: kritikusok és támogatók véleménye
Altman kijelentései gyorsan heves vitát váltottak ki az interneten. Sokan úgy értékelték, hogy ezzel lekicsinyli vagy elutasítja azokat a munkaköröket, amelyek a leginkább veszélyeztetettek az automatizáció miatt. Ezek a kritikusok úgy vélik, hogy Altman nem veszi figyelembe a sebezhető munkavállalók helyzetét és azokat a társadalmi-gazdasági következményeket, amelyeket az AI térnyerése okozhat.
Ezzel szemben mások úgy látják, hogy Altman valójában egy fontos igazságot emel ki: sok mai álláshely alapvetően ismétlődő vagy bürokratikus feladatokra épül. Ezeket a feladatokat pedig az AI hatékonyan képes kiváltani, felszabadítva ezzel az embereket kreatívabb vagy értékesebb tevékenységek számára.
A „bullshit jobs” fogalma és annak kapcsolata Altman gondolataival
A Tom’s Hardware szakportál rámutatott arra is, hogy ezek az ismétlődő vagy látszólag értéktelen munkakörök emlékeztetnek David Graeber elhunyt antropológus által megfogalmazott „bullshit jobs” (értelmetlen állások) koncepciójára. Graeber szerint sok munkavállaló titokban úgy érzi, hogy munkája kevés társadalmi értéket teremt.
Bár több tanulmány is vizsgálta ezt a jelenséget, és vegyes eredményeket hozott – gyakran inkább a rossz menedzsmentet okolják az elégedetlenségért –, Altman megközelítése mégis rávilágít arra, hogy az AI elsősorban nem teljes szakmákat vált ki, hanem inkább azoknak az ismétlődő feladatoknak a kiváltására alkalmas, amelyek kevés hozzáadott értéket képviselnek.
Mi várható a jövőben? Az AI szerepe a munka világában
Altman optimista abban a tekintetben, hogy bár az AI bizonyos munkaköröket átvehet vagy átalakíthat, „rengeteg dolgot fogunk találni magunknak”, amit érdemes csinálni. Ez arra utal, hogy szerinte az emberi munka nem fog megszűnni, hanem átalakul – kevesebb lesz benne az unalmas ismétlődő feladat és több kreatív vagy stratégiai tevékenység jelenik meg.
Ez a nézőpont összhangban áll azokkal az előrejelzésekkel is, amelyek szerint az automatizáció és az AI nem feltétlenül tömeges munkanélküliséget okoz majd, hanem inkább új típusú munkalehetőségeket teremt és átalakítja a meglévőket.
Összegzés
- Sam Altman provokatív kijelentései újra reflektorfénybe helyezték azt a kérdést, hogy mi számít valódi munkának.
- Kritikusai szerint ezzel alábecsüli azoknak a munkavállalóknak helyzetét, akiknek állását fenyegeti az automatizáció.
- Támogatói viszont úgy vélik, hogy rávilágít arra: sok mai munka ismétlődő és alacsony hozzáadott értékű feladatokra épül.
- Az AI várhatóan elsősorban ezeknek a feladatoknak az automatizálásával változtatja meg a munka világát.
- A jövőben fontos lesz megtalálni azokat a tevékenységeket, amelyek valódi értéket teremtenek és kihasználják az emberi kreativitást.
Források: OpenAI DevDay interjú Sam Altmannal; TechRadar Pro; Tom’s Hardware; David Graeber antropológiai kutatásai.