2023. október 22-én Donald Trump amerikai elnök jelentősen szigorította az Oroszország elleni szankciókat, amelynek keretében az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma feketelistára helyezte Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Rosneftet és a Lukoilt. Ez a lépés jelentős eltérés Joe Biden előző elnök politikájától, aki korábban elutasította az ilyen mértékű büntetőintézkedéseket.
A szankciók jelentősége és célja
Az új intézkedések elsősorban szimbolikus jelentőségűek, jelezve az amerikai adminisztráció egyre kritikusabb álláspontját Oroszországgal szemben. Bár a hatásuk a Kremlre várhatóan lassan fog megmutatkozni, a szankciók célja világos: korlátozni Oroszország olajexportját és ezzel gyengíteni gazdasági erejét.
A szankciók hatékonyságának kulcstényezői
Trump lépésének sikeressége három kritikus tényezőtől függ:
- Milyen szigorúan hajtják végre a szankciókat;
- Milyen gyorsan tudja Oroszország megkerülni azokat;
- Washington mennyire képes meggyőzni Moszkva szövetségeseit, hogy szakítsák meg kereskedelmi kapcsolataikat.
A Rosneft és Lukoil szerepe az orosz olajpiacon
A két vállalat együttesen a teljes orosz olajexport mintegy felét adja, ami a globális kínálat körülbelül 5%-át jelenti. Naponta 5,3 millió hordó nyersolajat és finomított terméket állítanak elő, ebből 3,5 millió hordót exportálnak.
Mindkét cég és leányvállalataik felkerültek az Egyesült Államok különleges nemzetközi tiltólistájára (Specially Designated Nationals – SDN), amely megtiltja minden amerikai vállalatnak és magánszemélynek az engedély nélküli tranzakciókat velük. Ennél is fontosabb, hogy bármely ország vagy vállalat, amely továbbra is üzletel ezekkel az olajóriásokkal, másodlagos szankciókkal nézhet szembe.
Korábbi intézkedések és jelenlegi helyzet
Biden elnök alatt már feketelistára kerültek a Surgutneftegaz és Gazprom Neft cégek, amelyek Oroszország harmadik és negyedik legnagyobb olajvállalatai. Az új intézkedések révén így több mint 75%-a az orosz olajexportnak amerikai szankciók alá esik.
A piaci reakciók és Moszkva válasza
Érdekes módon sem a Kreml, sem a globális olajpiac nem reagált pánikszerűen a bejelentésre. A Brent nyersolaj ára mintegy 9%-kal emelkedett a szankciók bevezetésének hetében, majd stabilizálódott. Ez eltér attól a 2022-es árrobbanástól, amikor Oroszország ukrajnai inváziója miatt az árak egyharmaddal emelkedtek.
Moszkva tőzsde enyhe ingadozásokat mutatott, a rubel pedig kissé gyengült, de nem volt jellemző sem pánikeladás, sem tőkekivonás – olyan reakciók, amelyek egy exportkorlátozásokat elszenvedő olajtermelőtől várhatók lennének.
A mérsékelt reakció okai
- A szankciók esetleg soha nem teljesen lépnek életbe: A bevezetésig még egy hónap van hátra, ami időt ad Moszkvának kompromisszumok kidolgozására anélkül, hogy leállítaná invázióját vagy engedményeket tenne.
- A végrehajtás függvénye: A másodlagos szankciókat nem automatikusan vetik ki azok ellen a harmadik országok vagy cégek ellen, amelyek továbbra is üzletelnek Rosnefttel vagy Lukoillal. Ez az amerikai hatóságok döntésén múlik, akik óvatosan járnak el annak érdekében, hogy ne emeljék túlzottan az üzemanyagárakat.
- Példaértékű esetek: A Gazprom Neft és Surgut elleni korábbi szankciók után mindkét cég sikeresen helyreállította exportját közvetítőkön keresztül anélkül, hogy partnereik ellen komoly másodlagos büntetések történtek volna.
Putyin reakciója és Moszkva stratégiai irányvonala
A bejelentést követő napon Vlagyimir Putyin óvatos hangvételű beszédben reagált: „Egyetlen önérzetes ország sem hoz döntést nyomás alatt.” Ez az üzenet nemcsak a hazai közönségnek szólt, hanem különösen Kínának és Indiának is arra ösztönözve őket, hogy álljanak ellen az amerikai nyomásnak.
Kína és India szerepe az orosz olajexportban
Az orosz nyersolajexport 84%-a január-szeptember között Kínába (naponta 2,1 millió hordó) és Indiába (naponta 1,9 millió hordó) irányult. Ezért kulcsfontosságú ezeknek az országoknak a válasza.
India kezdeti lépései
A Financial Times idézett egy forrást India vezető finomítójától, a Reliance Industries-től: „Nem vásárolunk olyan szervezetektől, amelyek ellen szankciók vannak érvényben.” Bloomberg források szerint India orosz olajvásárlása akár nullára is csökkenhet. Reuters pedig arról számolt be, hogy kínai állami cégek már leállították tengeri úton érkező orosz olaj vásárlását – még mielőtt az amerikai szankciók életbe léptek volna.
Kína összetettebb helyzete
Kína esetében tapasztalatok alapján az állami vállalatok betartják a nyugati piacokon érvényesülő szankciókat. Ugyanakkor kisebb kínai szereplők élénken vásárolják az olcsóbbított orosz kőolajat. Kína Iránnal folytatott olajkereskedelme – amely nagyrészt egy Nyugattól elszigetelt rendszeren keresztül zajlik – mintául szolgálhat arra is, hogyan lehetne hasonló rendszereket alkalmazni az orosz kőolajnál.
Kína kevésbé aggódik egy esetleges kereskedelmi háború miatt az Egyesült Államokkal szemben, ráadásul rendelkezik mind tapasztalattal, mind kapacitással arra, hogy kezelje a szankcionált olajat. Ez várhatóan része lesz Trump és Hszi Csin-ping találkozójának Szöulban október 30-án.
Gazdasági következmények extrém forgatókönyv esetén
Ha Oroszország kőolajexportja közel nullára esne vissza – ami rendkívüli eset –, akkor költségvetési bevételeinek negyedét veszítené el. Jelenlegi árakon ez körülbelül 1,5%-os GDP-csökkenést jelentene teljes exportleállás esetén.
Egy reálisabb forgatókönyv szerint India (a Nayara Energy kivételével) teljesen leállítaná az orosz olaj vásárlását; ez mintegy 0,5%-os GDP-veszteséget okozna – részben ellensúlyozva azt Kína esetleges további vásárlásaival. Az emelkedő olajárak ugyancsak mérsékelnék ezt a veszteséget.
Költségvetési hatások és inflációs kockázatok
Az orosz költségvetés rövid távon nem érezné meg közvetlenül a kiesést: az állami olajadó-bevételek ugyanis nem közvetlenül az exportmennyiségtől vagy profitoktól függenek, hanem inkább a termelési volumenektől és globális áraktól.
A csökkenő export gyengítené ugyanakkor a rubelt – ami rövid távon nem feltétlenül káros –, de növelné az inflációt és magasabb kamatlábakat eredményezne.
A vállalatok helyzetének alakulása
Lukoil már bejelentette európai és egyéb külföldi eszközeinek értékesítését. Az értékesítés költségei növekednének a kereskedőkön keresztüli értékesítés miatt kialakuló többletköltségek miatt; vevőik pedig szélesebb árengedményeket próbálnának kicsikarni. Ez csökkentené a vállalatok profitját és beruházási képességét is.
Végső soron kevesebb profitadó folyna be hozzájuk és csökkenne termelésük – de ez nem egyik napról a másikra történik meg.
Hosszú távú geopolitikai következmények
Ha India teljesen elfordulna az orosz olajtól (a Nayara Energy kivételével), akkor Oroszország még inkább Kínára támaszkodna fő vevőként. Ez Pekingtől nagyobb engedményeket követelhetne meg árazásban és még több kínai ár áramlását eredményezné Oroszország piacaira – ami tovább mélyítené Moszkva függőségét ázsiai nagytestvérétől.
Ezzel pont azoknak Washingtonban remélt célokkal ellentétes folyamat indulna el: Moszkva elszakadása Pekingről nehezebbé válna.
Kitekintés: mi várható tovább?
Az orosz kőolajexport valószínűleg nem áll le teljesen; pénzügyi megoldások léteznek arra, hogy megkerüljék a korlátozásokat. A végső kimenetel nagyban múlik azon, hogy India és Kína mennyire hajlandók vállalni másodlagos büntetések kockázatát.
- Ha Kína kitartana: Moszkva még inkább függne Pekingtől;
- Ha Washington keményebben lép fel harmadik országokkal szemben: nyomás alá kerülhet a rubel és költségvetés is; recesszióval járó gazdasági visszaesés várható magas kamatok mellett.
A jelenlegi amerikai költségvetési tervek 2026-ra nem számolnak további jelentős szankciókkal. Azonban ha Washington komolyabban akarja sújtani Moszkvát, akkor fokoznia kellene meglévő intézkedéseinek végrehajtását – például csatlakozni kellene az EU árplafon mechanizmusához vagy célzottabban támadni kellene az úgynevezett „árnyék flottát”.
Záró gondolatok
Bár ezek a szankciók önmagukban valószínűleg nem kényszerítik Putyint tárgyalásokra vagy omlasztják össze rövid távon az orosz gazdaságot, hosszú távon komoly következményekkel járnak majd. Lassítják gazdasági növekedést és növelik a költségvetési nyomást – mindezek hozzájárulhatnak Moszkva gyengüléséhez idővel.
Forrás: https://cepa.org/article/us-oil-sanctions-on-russia-progress/