A gazdasági egyenlőtlenség évtizedek óta növekszik, és ez a folyamat jelentős hatással van arra, hogy kik és mire költenek a mai gazdaságban. Egyre inkább látható, hogy a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó fogyasztók viszik a prímet a kiadások terén, míg az alsóbb rétegek egyre szűkösebb anyagi körülmények között élnek. Az Apple legfrissebb pénzügyi eredményei jól tükrözik ezt a jelenséget, különösen az iPhone 17 megjelenése kapcsán.
Az iPhone 17 és a felső jövedelmi réteg vásárlási ereje
Az Apple az elmúlt években tapasztalt eladási visszaesés után az iPhone 17 bevezetésével ismét jelentős növekedést ért el: az iPhone-eladások az utolsó negyedévben kétszámjegyű emelkedést mutattak. A készülék kiskereskedelmi ára 799 dollár, ami jól mutatja, hogy a magasabb árkategóriás termékek iránti kereslet továbbra is erős, elsősorban a tehetősebb vásárlók körében.
A jövedelmi egyenlőtlenség hatása a fogyasztásra
Kristina Sargent, a Middlebury College közgazdásza szerint ez a kiadások koncentrációja a felső jövedelmi rétegben már évtizedek óta épül. Ennek hátterében a vagyoni különbségek szélesedése áll:
- A magasabb jövedelműek jelentős bérnövekedést és vagyonnövekedést tapasztaltak részvényekből és ingatlanokból.
- Ezzel szemben a közép- és alsóbb jövedelmű háztartásokat egyre inkább megterhelik az alapvető költségek, mint például a lakbér, gyermekgondozás és élelmiszerárak.
Ez az egyenlőtlenség különösen érzékelhetővé vált az elmúlt évek inflációs időszakában, amikor is a fogyasztók eltérően reagáltak az árnövekedésekre.
Változó fogyasztói szokások különböző jövedelmi csoportokban
Leo Feler, a Numerator fogyasztói elemző cég szakértője rámutatott, hogy bár mindenki továbbra is vásárol alapvető termékeket, mint az élelmiszer vagy személyes higiéniai cikkek (dezodor, szappan, fogkrém), jelentős eltérések mutatkoznak meg más kategóriákban:
- Szabadidős kiadások: nyaralások, éttermek látogatása
- Díszköltségek: játékok, elektronikai eszközök, sportfelszerelések, ruházat
Ezekben a kategóriákban markáns visszaesés figyelhető meg az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók körében, míg a magasabb jövedelműek továbbra is aktívan költenek.
A gazdaság stabilitásának kockázatai
Sargent szerint az ilyen típusú gazdaságot, amelyet főként a leggazdagabbak tartanak fenn, komoly kockázatok fenyegetnek. Sok tehetős háztartás vagyona ugyanis jelentős részben a részvénypiaci árfolyamoktól függ:
- Ha a tőzsde esik, ezek a háztartások kevesebbet költenek nagy értékű termékekre.
- Ez pedig lassuló kereslethez vezethet, ami munkahelyek megszűnését és további gazdasági problémákat okozhat.
Sargent hasonlata szerint ez olyan, mintha egy asztal három lábon állna: „Jó időkben stabilnak tűnik, de ha valamelyik láb meginog, az egész szerkezet bizonytalanná válik.”
Kiegyensúlyozottabb nézőpont: A megtakarítások és hitelfelvétel szerepe
Ezzel szemben Betsey Stevenson, a Michigan Egyetem közgazdásza szerint talán túlzott aggodalomra ad okot annak feltételezése, hogy a gazdagok visszafogják kiadásaikat egy gazdasági visszaesés során. Véleménye szerint:
- A magasabb jövedelműek általában rendelkeznek megtakarításokkal és könnyebben férnek hozzá hitelforrásokhoz.
- Ezért fogyasztási szokásaik kevésbé változnak vagyoni ingadozások esetén.
A K-alakú gazdaság valódi veszélyei: társadalmi és politikai instabilitás
Stevenson azonban hangsúlyozza, hogy az igazi kockázat nem feltétlenül gazdasági természetű. Egy K-alakú gazdaság – ahol egyes csoportok gyorsan gyarapodnak, míg mások leszakadnak – komoly társadalmi és politikai feszültségeket eredményezhet. Ez pedig hosszú távon még súlyosabb következményekkel járhat mindannyiunk számára.
Összegzés
A jelenlegi gazdasági helyzetben jól láthatóan egyre inkább koncentrálódik a fogyasztói kiadás a leggazdagabb rétegeknél. Az Apple iPhone 17 sikere is ezt tükrözi: míg sokan kénytelenek visszafogni díszköltségeiket és élvezeti cikkeiket, addig a felső jövedelmi ötöd továbbra is aktívan költ nagyobb értékű termékekre. Ez azonban nem csak piaci jelenség; mélyebb társadalmi problémákra is rávilágít. A gazdaság stabilitása így nagymértékben függ attól, hogy miként kezeljük ezt az egyre szélesedő vagyoni szakadékot – hiszen nem csupán pénzügyi kérdésről van szó, hanem társadalmi kohézióról és politikai biztonságról is.
Forrás: https://www.marketplace.org/story/2025/10/31/highincome-spenders-are-propping-up-the-economy