Az elektronikus eszközök használata és a képernyő előtt töltött idő jelentős hatással lehet a gyermekek és fiatalok szív- és anyagcsere egészségére. Egy friss, Dániában végzett kutatás több mint 1000 résztvevő adatait elemezve kimutatta, hogy a megnövekedett képernyőidő összefüggésben áll a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia fokozott kockázatával.
A kutatás háttere és jelentősége
Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) 2023-as tudományos állásfoglalása rámutatott, hogy a kardiometabolikus kockázatok egyre fiatalabb korban jelennek meg. Az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint mindössze 29%-uknak van kedvező kardiometabolikus egészségi állapota 2-19 éves kor között.
Ez az új dániai elemzés két különböző korcsoportot vizsgált: 10 éveseket (2010-ben) és 18 éveseket (2000-ben), akik a Koppenhágai Asztma Kutatócsoport (COPSAC) kohorszának tagjai voltak. A tanulmány célja az volt, hogy feltárja a szabadidős képernyőhasználat és a kardiometabolikus rizikófaktorok közötti kapcsolatot.
Milyen tevékenységek számítanak képernyőidőnek?
A kutatás során a képernyőidőbe beletartozott:
- tévézés, filmnézés
- videójátékok játszása konzolon vagy tévén
- telefon, tablet vagy számítógép használata szabadidős céllal
A vizsgált kardiometabolikus rizikófaktorok
A kutatók egy összetett pontszámot dolgoztak ki, amely az alábbi metabolikus szindróma komponenseket foglalta magában:
- derékkörfogat
- vérnyomás
- HDL-koleszterin („jó” koleszterin)
- trigliceridszint
- vércukorszint
Ezt a pontszámot nemenként és életkor szerint korrigálták, így tükrözve az adott résztvevő relatív kockázatát a csoport átlagához képest. A 0 érték átlagos kockázatot jelent, míg az 1-es érték egy szórással magasabb rizikót jelez.
Képernyőidő hatása a kardiometabolikus rizikóra
A kutatás eredményei szerint minden plusz egy óra képernyő előtt töltött idő:
- a 10 éveseknél körülbelül 0,08 szórásnyi növekedést jelentett a kardiometabolikus pontszámban;
- a 18 éveseknél ez az érték még magasabb volt, 0,13 szórásnyi növekedés.
Ez azt jelenti, hogy ha egy gyermek napi három órával több időt tölt képernyő előtt, mint kortársai, akkor körülbelül negyed- vagy fél szórással nagyobb rizikónak van kitéve.
Fontos megjegyezni: bár óránként kis mértékű változásról van szó, a napi több órás képernyőhasználat jelentős összegző hatást eredményezhet. Ez pedig populációs szinten komoly egészségügyi következményekkel járhat felnőttkorra is.
Az alvás szerepe – hogyan befolyásolja az összefüggést?
A tanulmány továbbá kimutatta, hogy az alvás hossza és időzítése is befolyásolja a képernyőidő és a kardiometabolikus rizikó közötti kapcsolatot. A kevesebb alvás és későbbi lefekvés erősítette ezt az összefüggést.
Különösen azoknál a gyermekeknél és fiataloknál volt magasabb a rizikó, akik kevesebbet aludtak ugyanannyi képernyőidő mellett.
“Az alváshiány nemcsak felerősíti a képernyőidő negatív hatását, hanem részben magyarázza is azt: körülbelül 12%-ban az alváshiány közvetíti ezt az összefüggést” – mondta Dr. David Horner, a tanulmány vezető szerzője.
Biológiai nyomok: metabolomikai ujjlenyomat
A kutatók gépi tanulási módszerekkel egyedi metabolikus mintázatokat is felfedeztek a vérben, amelyek összefüggtek a képernyőhasználattal. Ezt nevezik „képernyőidős ujjlenyomatnak”. Ez megerősíti, hogy a képernyőhasználat biológiai hatásokkal is járhat.
Ezen metabolomikai adatok alapján azt is megállapították, hogy már gyermekkorban pozitív irányú kapcsolat mutatható ki a későbbi szív-érrendszeri rizikóval, amely serdülőkori vizsgálatokban még erősebb volt.
Megelőzés: hogyan csökkentsük a kockázatot?
A kutatás hangsúlyozza, hogy fontos lenne már gyerekkorban korlátozni az önkéntes képernyőhasználatot annak érdekében, hogy hosszú távon megőrizzük a szív- és anyagcsere egészséget. A kiegyensúlyozott napi rutin kialakítása kulcsfontosságú.
Tippek szülőknek és nevelőknek:
- Alvás előtérbe helyezése: Törekedjünk arra, hogy gyermekeink elegendő időt töltsenek alvással – ez csökkentheti a képernyőidő negatív hatását.
- Képernyős idő korlátozása: Próbáljuk meg csökkenteni vagy időben előrébb hozni a képernyős tevékenységeket, különösen lefekvés előtt.
- Példamutatás: Szülők is mutassanak példát egészséges képernyőhasználattal – például étkezések alatt mellőzzék az eszközöket.
- Kreativitás ösztönzése: Bátorítsuk gyermekeinket arra, hogy unatkozás esetén találjanak alternatív elfoglaltságokat képernyők nélkül – ez fejleszti kreativitásukat és önállóságukat.
- Tudatos beszélgetések: Magyarázzuk el nekik miért fontos bizonyos időszakokban mellőzni az eszközöket.
Szakértők véleménye
A Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának gyermekgyógyászati és megelőző orvostani adjunktusa, Dr. Amanda Marma Perak kiemelte: „Ha nehéz csökkenteni a képernyőtöltött időt, érdemes előrébb hozni azt napközben vagy este korábban lefeküdni.”
A kutatás korlátai és jövőbeli irányai
Mivel ez egy megfigyeléses tanulmány volt prospektíven gyűjtött adatokkal, nem bizonyít ok-okozati összefüggést. Emellett a képernyőidőt kérdőívek alapján jelentették be a szülők, ami eltérhetett a valós használattól.
A jövőbeni kutatások fókuszába kerülhet annak vizsgálata, hogy különösen az esti órákban történő képernyős tevékenység csökkentése mennyiben segíthet csökkenteni az alvászavarokat és ezzel együtt a hosszú távú kardiometabolikus rizikót.
Kutatási részletek
A COPSAC két kohorszában anyák és gyermekeik vettek részt. Az adatokat tervezett klinikai látogatások során gyűjtötték össze egészen 10 illetve 18 éves korig. A kérdőívek segítségével mérték fel a napi átlagos képernyős időt különböző életkorokban.
- A 2010-es csoportban (6-10 évesek) átlagosan napi 2 óráról 3,2 órára nőtt a képernyős idő;
- A 2000-es csoportban (18 évesek) ez már átlagosan napi 6,1 óra volt;
- Az alvást szenzoros mérésekkel monitorozták két héten keresztül.
Záró gondolatok
A kutatás rávilágít arra, hogy már gyermekkorban fontos odafigyelni arra, mennyi időt töltenek fiataljaink elektronikus eszközök előtt. Az egészséges életmód részeként nemcsak az étkezésre vagy mozgásra kell hangsúlyt fektetni, hanem arra is, hogy miként kezeljük digitális eszközeink használatát. A megfelelő mennyiségű alvás biztosítása mellett érdemes tudatosan alakítani a napi rutint annak érdekében, hogy csökkentsük a későbbi szív- és anyagcsere betegségek kialakulásának esélyét.