A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) jelentős lépést tett az amerikai technológiai függőség csökkentése érdekében: a Microsoft Office termékeiről egy európai fejlesztésű, nyílt forráskódú irodai és együttműködési szoftvercsomagra vált. Ez a döntés egyre erősödő aggodalmakra reagál, amelyek az Egyesült Államok technológiai óriásaitól való túlzott függőséget illetik.
A váltás háttere és motivációi
Az ICC a Microsoft termékeiről az openDesk nevű, nyílt forráskódú irodai és együttműködési platformra áll át, amelyet a Center for Digital Sovereignty (ZenDiS) fejlesztett ki a német Belügyminisztérium megbízásából. Az ICC megerősítette a migráció tényét a The Register nevű szakmai portálnak, ám szóvivőjük további részleteket nem kívánt megosztani.
Ez a lépés jól illeszkedik az európai országok körében egyre növekvő aggodalmakhoz, amelyek az amerikai technológiai óriásoktól való függőség kockázataira hívják fel a figyelmet. Különösen érzékennyé vált ez a kérdés azután, hogy az Egyesült Államok Trump-adminisztrációja szankciókat vezetett be olyan nemzetközi szervezetek és személyek ellen, akiket politikailag ellenségesnek ítéltek meg.
Politikai feszültségek és technológiai következmények
2020 februárjában Donald Trump elnök végrehajtási rendeletet írt alá, amely szankciókat szabott ki az ICC tisztviselőivel szemben. Ez a lépés közvetlenül összefüggött azzal, hogy az ICC letartóztatási parancsokat adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, akit háborús bűncselekményekkel vádoltak Gázában elkövetett cselekmények miatt.
A helyzet odáig fajult, hogy Karim Khan, az ICC főügyésze állítólag elveszítette hozzáférését Microsoft-alapú e-mail fiókjához. Bár Brad Smith, a Microsoft elnöke cáfolta, hogy cégük szándékosan megszüntette volna vagy felfüggesztette volna szolgáltatásait az ICC számára, ez az incidens tovább erősítette azt a félelmet, hogy az amerikai technológiai infrastruktúrát használó szervezetek kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek politikai nyomás vagy szankciók esetén.
Európai alternatívák és korábbi példák
Bár a Microsoft termékek helyettesítésére irányuló törekvések nem újak Európában, mostanra egyre nagyobb lendületet kaptak. A németországi München városa már évtizedekkel ezelőtt áttért nyílt forráskódú rendszerekre: Linux operációs rendszert alkalmaztak PC-iken és szervereiken, valamint LibreOffice-t használtak Microsoft Office helyett. Bár 2020-ban visszatértek Windows-ra, ez a példa jól mutatja a kontinensen meglévő igényt az alternatív megoldások iránt.
További friss példa Schleswig-Holstein tartomány Németországban: tavaly hozták nyilvánosságra azt a projektet, amelynek célja a Microsoft termékek lecserélése Linux operációs rendszerre és LibreOffice-ra. A migráció idén májusban befejeződött, több mint 40 000 felhasználói fiókot érintve.
A technológiai függőség kockázatai és adatvédelmi aggályok
A túlzott mértékű amerikai technológiai szolgáltatásoktól való függőség veszélyeit tovább növelték az olyan jelentős szolgáltatáskimaradások is, mint amilyeneket az Amazon Web Services (AWS) és a Microsoft Azure tapasztaltak. Emellett komoly aggodalomra ad okot, hogy a Microsoft elismerte: nem tudja garantálni az európai adatvédelmi szuverenitást az Egyesült Államok Cloud Act törvénye miatt.
A Cloud Act lehetővé teszi ugyanis Washington számára, hogy hozzáférjen amerikai cégek által tárolt adatokhoz – függetlenül azok földrajzi elhelyezkedésétől –, ami komoly adatvédelmi kockázatot jelent európai szervezetek számára.
Nyilatkozatok és jövőbeli kilátások
A The Register megkereste a ZenDiS-t is kommentárért és információért arról, hogy milyen értékű szerződésről van szó az ICC-vel kapcsolatban, azonban választ nem kaptak. A Microsoft szóvivője viszont megerősítette: „Értékeljük kapcsolatunkat az ICC-vel ügyfélként, és biztosak vagyunk abban, hogy semmi sem akadályozza szolgáltatásaink jövőbeni folyamatos biztosítását számukra.”
Összegzés
A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése, hogy elhagyja a Microsoft Office-t és áttérjen egy európai fejlesztésű nyílt forráskódú irodai csomagra, jól tükrözi azt a növekvő igényt Európában, hogy csökkentsék az amerikai technológiai óriásoktól való függőséget. Ez nem csupán politikai vagy biztonsági kérdés – hanem egyben adatvédelmi és szuverenitási kihívás is.
Az ilyen jellegű migrációk várhatóan folytatódnak majd Európa-szerte, különösen azokban a szervezetekben és intézményekben, amelyek érzékenyek politikai befolyásolásra vagy adatvédelmi kockázatokra. Az ICC esete pedig fontos mérföldkő lehet ezen folyamatban.
Forrás: https://www.theregister.com/2025/10/31/international_criminal_court_ditches_office/?td=rt-3a