A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése egyre összetettebbé válik, ami új kihívásokat támaszt a társadalom számára a személyiség fogalmának értelmezésében. Egy Google DeepMind és Torontói Egyetem kutatóiból álló csapat – Joel Z. Leibo, Alexander Sasha Vezhnevets, William A. Cunningham és Stanley M. Bileschi vezetésével – egy újszerű, gyakorlati megközelítést dolgozott ki, amely túlmutat a filozófiai vitákon az AI tudatosságáról.
A személyiség mint gyakorlati kötelezettségek és jogok összessége
A kutatók szerint a személyiség nem egy rögzített, belső tulajdonság vagy metafizikai állapot, hanem egy rugalmas kötelezettségek, jogok és felelősségek halmaza, amelyet a társadalmak azért rendelnek bizonyos entitásokhoz, hogy hatékonyan kezeljék a kormányzási problémákat. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az AI-t olyan szereplőként kezeljük, amely szerződéseket köthet és elszámoltathatóvá tehető anélkül, hogy meg kellene oldani az AI belső tudatosságával vagy racionalitásával kapcsolatos bonyolult kérdéseket.
Ezáltal a személyiség nem merev tulajdonságként jelenik meg, hanem egy alkalmazkodó eszközként, amely segíti az egyre fejlettebb AI ügynökök társadalomba való integrációját és a felelős innováció biztosítását.
A személyiség társadalmi szerepei és digitális identitás
A tanulmány részletesen vizsgálja, hogyan illeszkednek az egyének különböző társadalmi szerepekbe, valamint elemzi a decentralizált digitális identitás technológiáját. Kiemelik azokat a potenciális buktatókat is, ahol a tervezési döntések kihasználhatják az emberi kognitív torzításokat (heurisztikákat), ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a kötelezettségek hozzárendelése miként biztosíthatja az elszámoltathatóságot.
Történelmi és kulturális kontextus: A személyiség fogalmának változása
A kutatás hangsúlyozza, hogy a személyiség fogalma történelmileg és kulturálisan változó jelenség. A nyugati (WEIRD – Western, Educated, Industrialized, Rich and Democratic) kultúrákban például az egyén mint erkölcsi érték forrása kiemelt szerepet kapott, de ez nem univerzális. Az ókori filozófusok – például Arisztotelész – kizárták bizonyos csoportokat (nőket, rabszolgákat) a teljes erkölcsi és politikai részvételből.
Az idők során azonban ezekben a társadalmakban folyamatosan bővült az erkölcsi körbe bevont csoportok köre, így ma már sokkal szélesebb körben érvényesülnek jogok és felelősségek különféle egyének számára.
Személyiség és tulajdon viszonya
A tanulmány megkülönbözteti a személyiséget és a tulajdont is: bár mindkettő kötelezettségek halmazaként értelmezhető, a személyiséghez elegendő egyetlen „cím” (azaz entitás), míg a tulajdon esetében két cím szükséges – tulajdonos és vagyontárgy. Ez az elkülönítés fontos alapot ad ahhoz, hogy az AI-t ne egyszerűen tulajdonként kezeljük, hanem olyan entitásként, amelyhez jogok és felelősségek rendelhetők.
Az AI személyisége mint társadalmilag feltételes fogalom
A kutatás új keretrendszert javasol arra vonatkozóan, hogyan érthetjük meg az AI személyiségét. Nem arra törekszik, hogy meghatározza „mi is valójában” egy mesterséges intelligencia, hanem arra fókuszál, hogy miként lehet hasznosan azonosítani és kötelezettségekkel ellátni őket adott kontextusokban.
E szerint a személyiség nem veleszületett minőség, hanem egy rugalmas jog- és kötelezettségrendszer, amelyet a társadalmak hoznak létre konkrét kormányzási problémák megoldására. Ez lehetővé teszi testreszabott megoldások kidolgozását anélkül, hogy szükséges lenne eldönteni az AI tudatosságának vagy racionalitásának kérdését.
Gyakorlati előnyök: elszámoltathatóság és konfliktuskezelés
Ezzel a szemlélettel az AI ügynökök számára kötelezettségek rendelhetők hozzájuk – például szerződéskötési képesség –, ami elősegíti az elszámoltathatóságot és segít rendezni az esetleges konfliktusokat emberek és AI között vagy akár AI rendszerek egymással.
Különösen fontos ez olyan helyzetekben, ahol az AI autonómiája és tulajdonjoga átfedésbe kerülnek. A kutatók szerint ez egy árnyaltabb alternatívát kínál a merev „minden vagy semmi” típusú besorolások helyett.
Következtetések és jövőbeli irányok
Bár ez a pragmatikus megközelítés nem kínál univerzális definíciót a személyiségről, funkcionális eszközt ad arra, hogy jogokat és felelősségeket rendeljenek különféle entitásokhoz – beleértve az AI-t is. A jövőbeni kutatások célja lehet ezen keretrendszer alkalmazási területeinek bővítése különböző kontextusokban és finomítása annak érdekében, hogy pontosabb kritériumokat dolgozzanak ki az AI-kötelezettségek hozzárendelésére.
Ez a kutatás jelentős hozzájárulást nyújt az etikai és jogi vitákhoz a mesterséges intelligencia kapcsán, mivel rugalmas és gyakorlati utat kínál ezen erőteljes technológiák társadalomba való beillesztésére.
Szerzők és közreműködők
- Joel Z. Leibo (Google DeepMind)
- Alexander Sasha Vezhnevets (Google DeepMind)
- William A. Cunningham (University of Toronto)
- Stanley M. Bileschi (Google DeepMind)