Az elmúlt évtizedben a közösségi média olyan mértékben befolyásolta életünket, amire korábban nem volt példa. Bár eredetileg ezek a platformok az emberek összekapcsolására jöttek létre, mára egy sokkal sötétebb valóság bontakozott ki. A fiatal amerikaiak ma kevésbé nyitottak, kevésbé együttműködőek, neurotikusabbak és kevésbé lelkiismeretesek, mint korábban. Bár ez nem kizárólag a közösségi média hatása, mégis nehéz más olyan tényezőt találni, amely ilyen mélyrehatóan alakította volna át személyiségüket és társadalmi viselkedésüket.
Az algoritmikus hírfolyam felemelkedése
Emlékszünk még arra az időszakra, amikor az Instagramon a barátaink posztjai időrendi sorrendben jelentek meg? Sajnos ez az időszak már elmúlt, és helyét átvette az állandó profitmaximalizálásra törekvő algoritmus. Ma már nem az számít, hogy kikkel vagyunk kapcsolatban, hanem az, hogy mi tartja bennünk a figyelmet – bármilyen áron.
Ha például megnézel egy videót az edzésről, hamarosan csak diétás tippeket és edzésprogramokat fogsz látni a hírfolyamodban. Ha egy vitatott témájú klipre kattintasz, akkor pedig dühös kommentek és heves vélemények özöne zúdul rád. Így könnyen egy személyre szabott visszhangkamrában találhatod magad.
Ennek komoly következményei vannak: ha csak ugyanazokat a nézőpontokat látjuk újra és újra, beszűkül a világképünk, és csökken az empátiánk más vélemények iránt. Kevésbé vagyunk nyitottak, kíváncsiak vagy kompromisszumkészek. Ráadásul amikor a hírfolyam tele van félelemmel, haraggal és folyamatos összehasonlítgatással, természetes módon nő a szorongásunk és feszültségünk.
Nem csoda hát, hogy a fiatal amerikaiak ma neurotikusabbak és kevésbé együttműködőek, mint korábban. Nem azért változtunk meg hirtelen emberekként, hanem mert olyan rendszerekben élünk, amelyek kifejezetten arra vannak tervezve, hogy provokáljanak minket.
A rövid formátumú tartalmak elterjedése
Míg az algoritmusok azt szabályozzák, hogy mit látunk, addig a rövid formátumú tartalmak azt befolyásolják, hogyan gondolkodunk – akár tudatosan vagyunk ennek a hatásnak kitéve, akár nem.
A legtöbben nem elemző vagy fókuszált gondolkodással nyitjuk meg a TikTokot, Instagramot vagy X-et (korábbi nevén Twitter). Inkább unatkozva, fáradtan vagy várakozás közben görgetünk. Éppen ezek azok a helyzetek, amikor a rövid videók különösen veszélyesek lehetnek.
Gondolj csak bele: milyen másképp olvasol egy könyvet és milyen másképp görgetsz végig egy TikTok-videókat tartalmazó hírfolyamon! Egy könyv olvasása során teljesen elmélyülsz: gondolatokat mérlegelsz, érveket vizsgálsz meg kritikusan. Ilyenkor aktív résztvevőként működik az agyad.
Ezzel szemben a rövid formátumú tartalmak esetében villámgyors ítéleteket hozunk: három másodperc után továbblapozunk. Nincs idő feldolgozni vagy elgondolkodni azon, amit látunk. Ahogy Daniel Kahneman pszichológus is megfogalmazta: ezek a platformok rákényszerítenek minket az 1-es rendszerű gondolkodásra, ami gyors, érzelmi és impulzív. Ezzel szemben megvonják tőlünk a 2-es rendszerű gondolkodást, amely lassúbb, megfontoltabb és racionális.
Ez nem csupán információfogyasztási kérdés: ez figyelem kérdése is. Az agyunkat arra kondicionáltuk, hogy állandó újdonságot és stimulációt keressen. Egyre nehezebb elviselni a kényelmetlenséget, mélyen koncentrálni vagy befejezni elkezdett feladatainkat. Idővel ez mind hozzájárul ahhoz is, hogy kevésbé legyünk lelkiismeretesek – nehezebben kitartók céljaink mellett, kevésbé tudjuk késleltetni az örömöt és türelmetlenebbek leszünk magunkkal és másokkal szemben.
Következtetés: Az elköteleződés maximalizálása kontra egészséges közösségek
Végső soron ezeknek a platformoknak az elsődleges célja az elköteleződés maximalizálása. Ennek ára azonban nem erősebb közösségek vagy egészségesebb elméletek kialakulása lett – hanem egy olyan generáció születése, amely kevésbé nyitott, kevésbé együttműködő, neurotikusabb és kevésbé lelkiismeretes.
Elképesztő számomra, hogy valaki olyan gazdag és befolyásos személyiségként mint Mark Zuckerberg hajlandó elfogadni ezt az árát annak, amit létrehozott. És akkor még nem is beszéltünk arról az AI-alapú „barátokról”, amelyeket egyre inkább tol az oldalaira – de ez már egy másik téma.
A közösségi média tehát messze túlmutat egyszerű szórakoztatáson vagy kapcsolattartáson: mélyrehatóan alakítja át gondolkodásunkat és társas viselkedésünket is. Fontos tehát tudatosan odafigyelni arra, hogyan használjuk ezeket az eszközöket – hiszen hatásuk messze túlmutat egy-egy poszton vagy videón.
Forrás: https://medium.com/@arunbains09/what-went-wrong-with-social-media-1955d7b9dfd0