Sir Anthony Hopkins, kétszeres Oscar-díjas színész, a BBC-nek adott interjújában őszintén vall arról, hogy sikereit nem saját érdemének tartja, hanem inkább a szerencsének tulajdonítja. A legendás művész, aki olyan ikonikus szerepeket játszott el, mint Hannibal Lecter a <em"a bárányok="" em="" hallgatnak" című filmben, vagy a demenciával küzdő apa a Atya című alkotásban, most megnyílt életéről és karrierjéről.
Egy különleges találkozás – privát zongorakoncert Sir Anthony Hopkins-szal
Nem sokan mondhatják el magukról, hogy Sir Anthony Hopkins privát zongorakoncertjén vettek részt – de ez történt a BBC négyfős csapatával Los Angelesben. Egy beverly hills-i hotelben, egy grand piano mellett ülve játszotta el nekünk az általa „Goodbye” című darabként emlegetett zenét. Minden egyes hangból árad az alkotói lélek: lírai költemények, Shakespeare-idézetek és mély érzelmek hullámzanak át rajta.
„Nem vállalhatom a sikert” – az önkritikus művész
Hopkins új önéletrajzi könyve, a We Did OK, Kid egy őszinte és néha fájdalmas vallomás egy magányos emberről, aki Walesből indult és Nagy-Britannia egyik legnagyobb színészi exportcikkévé vált. A 87 éves színész így fogalmazott: „Nem vállalhatom a sikert, nem tervezhettem meg ezt az utat. Minden reggel felkelek, és azt mondom: ‘Helló, még itt vagyok’, és még mindig nem értem.”
A mély emberismeret titka
Kívülről talán szerencsének tűnik sikere, de Hopkins mély emberismerete és érzelmi intelligenciája teszi igazán különlegessé alakításait. Amikor arról kérdezték, mi teszi őt ösztönös színésszé, így válaszolt: „Az élet maga csoda.” Kiemelte az emberi lélek kettősségét is: „Hogyan lehet Beethoven-t vagy Bach-ot alkotni, miközben léteznek Treblinkák és Auschwitzok?” Ez a kettősség határozza meg egész pályafutását.
Kezdetek és áttörés – a brit színháztól Hollywoodig
Első filmszerepét Peter O’Toole javaslatára kapta 1968-ban a The Lion in Winter című filmben, ahol Richárd oroszlánszívűt alakította. Ekkor már tagja volt Sir Laurence Olivier Nemzeti Színházának, de úgy érezte, nem illik bele a brit színházi stílusba. Nem akart egész életében színpadon állni „gyűrött harisnyában” és lándzsával pózolni – vágyott egy teljesebb életre.
Katharine Hepburnnel való közös munka során kapta élete egyik legjobb tanácsát: „Csak mondd a sorokat… Ne játssz, csak csináld.” Ez az egyszerűség később meghatározóvá vált számára. A kamera intimitásához alkalmazkodva megtanulta: „Légy nyugodt. Légy takarékos. Ne mutogass.”
A pszichológiai mélység mestere – Hannibal Lecter szerepe
Hopkins alakítása Dr. Hannibal Lecterként több mint 30 év után is az egyik legfélelmetesebb filmes karakter marad. Nem akarta túlzóan játszani a sorozatgyilkost; inkább visszahúzódóvá tette figuráját, mert tudta: „Kevesebb több.” Már az első forgatókönyv-oldalak olvasásakor érezte, hogy ez az alakítás élete meghatározója lesz.
A könyvében így ír erről: „Ösztönösen tudtam, hogyan kell játszani Hannibalt. Bennem van az ördög. Mindannyiunkban ott van.” A karakter hideg tekintetét úgy alakította ki, hogy soha nem vette le szemét partnereiről – ez volt az egyik legfélelmetesebb elem.
A híres mondat – „Megettem a máját némi fava babbal és egy jó Chiantival” – mögött egy gyermekkori emlék áll: Bela Lugosi drakulás hangját másolta le forgatás közben.
Küzdelmek gyermekkorban és fiatalkorban
Az önéletrajz egyik megrázó része az ellentmondás arról, hogyan látták őt mások gyerekként és milyen belső világ rejtőzött mögötte. Iskolatársai bántották nagy fejmérete miatt („elefántfej”), tanárai butának tartották, még saját szülei is leírták őt.
Ezek az élmények azonban erőt adtak neki: „Ez adott nekem egy magot haragból, neheztelésből és bosszúvágyból.” Már hatévesen elbűvölte a tízkötetes Gyermek Enciklopédia; rajongott az asztronómiáért, zongorázott és imádta Dickens-t és Shakespeare-t.
A sötét időszak – alkoholizmus és harc önmagával
Korai éveiben alkoholproblémákkal küzdött; gyakran összeveszett rendezőkkel és másokkal; nem volt jó férj első két házasságában. Írásaiban így vall erről: „Az alkoholizmus csúnya oldala előhozta belőlem a brutális részt. Egyáltalán nem vagyok rá büszke.”
Egy 1975-ös kaliforniai autóbaleset után felismerte helyzetének súlyát és segítséget kért. Az Anonim Alkoholisták csoportjában ráébredt: „Mindannyian kívülállók vagyunk… Én sem vagyok egyedül.” Ez fordulópont volt számára.
Személyes kapcsolatok és családi fájdalmak
Hopkins felesége szerint valószínűleg autizmus spektrumon van – ezt ő inkább „hideg halnak” nevezi saját érzelmi távolságtartása miatt. Ez védekezési mechanizmus volt gyermekkorában a bántalmazások ellen.
Sajnos lányaival való kapcsolata nehézségekkel terhelt; Abigail-lel való elhidegülése mély fájdalmat okozott neki. A King Lear szerepe különösen megérintette emiatt: Lear híres mondata „Bántottam őt” személyes vallomássá vált számára.
Szenvedélyes gondolatok a világról és az emberiségről
Port Talbotban nőtt fel olyan emberek között, akik háborús traumákat éltek át. Szerepe Sir Nicholas Wintonként (One Life) is ezt tükrözi – egy emberről, aki több száz gyermeket mentett meg a náci üldözéstől.
A világ jelenlegi megosztottságáról így vélekedik: „Ha tovább folytatjuk ezt a gyűlöletet… halottak vagyunk.” Szerinte fontos lenne elfogadni más véleményeket és abbahagyni az egymás elleni harcot.
Összegzés – egy életmű hatvan évből
87 évesen Sir Anthony Hopkins visszatekintve tudja, hogy már kevesebb idő áll előtte mint mögötte. Barátai többsége már elhunyt, de ő még élvezi az életet. A közelmúltban elvesztette két szeretett zongoráját egy tűzesetben Los Angelesben.
Bár világszerte legendaként tisztelik hat évtizednyi emlékezetes alakításaiért, ő maga szerény marad: „Nem vagyunk különlegesek.” Mégis jelenléte minden percben különleges élmény volt számunkra.
Zárógondolatok – filozófiai elmélkedés az élet múlandóságáról
Interjúnk végén Ernest Dowson verséből idézett: „Nem hosszúak azok a bor-és-rózsás napok”. Elmélkedett arról is, hogy bár számos vallási vagy tudományos elképzelésünk lehet önmagunkról, végső soron semmit sem tudunk igazán megmagyarázni magunkból:
“Mi vagyunk? Semmik vagyunk végül is – mégis mindent jelentünk.”
We Did OK, Kid, Sir Anthony Hopkins önéletrajza 2023. november 4-én jelent meg Magyarországon is.