2025. január 20-án Donald Trump az Ovális Irodában aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely jelentős változásokat hoz az Egyesült Államok munkaerőpiacán dolgozó magas képzettségű külföldi munkavállalók számára. Az új szabályozás várhatóan megdrágítja a H-1B vízumot birtokló szakemberek és az alkalmazás-alapú bevándorlók foglalkoztatását, így sokukat kiszoríthatja az amerikai munkaerőpiacról.
Az új szabályozás háttere és célja
A Trump-kormányzat bejelentette, hogy egy 100 000 dolláros díjat vet ki a H-1B vízumot igénylőkre, amelynek célja, hogy korlátozza a külföldi magas képzettségű szakemberek amerikai foglalkoztatását. Ez a díj része annak a szélesebb körű tervnek, amely a munkaerőpiacon versenyző külföldi munkavállalók számának csökkentését célozza.
A tervezett szabályozás hasonló lesz Donald Trump első ciklusában tett két kísérlethez, amelyek során megpróbálták megemelni a H-1B vízumhoz kötött fizetési minimumokat olyan szintre, amelyet sok munkáltató nem tud megfizetni. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik a külföldi szakemberek alkalmazását.
A H-1B vízum jelentősége az amerikai munkaerőpiacon
A H-1B ideiglenes vízumok gyakran az egyetlen lehetőséget jelentik a magas képzettségű külföldiek számára, hogy hosszú távon dolgozhassanak az Egyesült Államokban. Az amerikai egyetemeken végzett kutatások szerint például az elektromos és számítástechnikai mérnöki mesterszakos hallgatók 73%-a nemzetközi diák.
Az éves H-1B kvóta 65 000 fő, amelyhez további 20 000 fő tartozik, akik amerikai egyetemen szerzett mesterfokozattal vagy annál magasabb végzettséggel rendelkeznek. Ez mindössze körülbelül 0,05%-a az amerikai munkaerőnek.
Ezen felül a munkáltatóknak nemcsak a kormányzati díjakat kell megfizetniük (amelyek meghaladhatják a 6000 dollárt), hanem kötelesek biztosítani azt a fizetést is, amely megegyezik vagy meghaladja az adott területen dolgozó hasonló tapasztalatú amerikai szakemberek bérszintjét.
Az új díj és annak várható hatásai
A Trump-adminisztráció tisztában volt vele, hogy a bevezetett 100 000 dolláros díj gyakorlatilag megakadályozza majd sok munkáltató számára, hogy új H-1B vízumot igénylő szakembereket alkalmazzanak. Ezáltal számos magasan képzett külföldi szakember nem tud majd belépni az amerikai munkaerőpiacra.
Ugyanakkor az Egyesült Államok állampolgársági és bevándorlási szolgálata (USCIS) októberben kiadott iránymutatása szerint ez a díj nem vonatkozik azon személyekre, akik vízumkategóriát váltanak anélkül, hogy elhagynák az országot (például F-1 diákvízumból H-1B státuszba történő váltás esetén).
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a Trump-kormányzat ösztönözni szeretné a nemzetközi diákok számának növekedését. Éppen ellenkezőleg: több intézkedést is hoztak annak érdekében, hogy kevésbé vonzóvá tegyék az Egyesült Államokat a külföldi hallgatók számára.
Korlátozások a nemzetközi diákok számára
- 2024 augusztusában a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) javasolt egy szabályt, amely megszünteti a jelenlegi „tartózkodási idő” politikát, és helyette fix belépési időszakokat vezetne be nemzetközi diákok számára.
- 2024 szeptemberében új bevándorlási szabálytervezet született, amely módosítaná a H-1B kiválasztási folyamatát úgy, hogy előnyben részesítse a tapasztaltabb jelölteket a friss diplomásokkal szemben.
- Egy közelgő szabály várhatóan tovább szigorítja majd minden típusú külföldi állampolgár H-1B jogosultságát.
A bérszintek felülvizsgálata – A korábbi próbálkozások tanulságai
A Trump-kormányzat tervezi egy új Munkaügyi Minisztériumi (DOL) szabály közzétételét is, amely felülvizsgálná és megemelné az előírt minimális bérszinteket mind a H-1B vízumot igénylők, mind az alkalmazás-alapú zöldkártya kérelmezők esetében.
Ezek az elképzelések hasonlóak azokhoz a szabályokhoz, amelyeket már 2020-ban és 2021-ben is megpróbáltak bevezetni – ám ezek végül soha nem léptek hatályba jogi akadályok miatt. A Biden-kormányzat sem támogatta ezeket az intézkedéseket.
A jelenlegi bérmegállapítási rendszer
A Munkaügyi Minisztérium jelenleg négy bérszintet használ minden foglalkozási kategóriában és földrajzi területen:
- I. szint: belépő szintű pozíciók
- II. szint: „képzett” munkavállalók
- III. szint: tapasztalt szakemberek
- IV. szint: vezetői vagy magasabb felelősséggel bíró pozíciók
A korábbi DOL javaslatok megváltoztatták ezt a képletet úgy, hogy például egy I. szintű pozíció minimális fizetését akár II. vagy annál magasabb szintre emelték – ezzel torzítva a piaci viszonyokat és jelentősen megnövelve a foglalkoztatási költségeket.
Példák az emelkedett bérkövetelményekre
- Szoftverfejlesztők esetében San Jose-ban vagy San Franciscóban akár évi 208 000 dollárra nőtt volna a minimális fizetés – függetlenül attól, hogy belépő vagy tapasztalt szakemberről van szó.
- Egy számítógépes rendszermenedzser esetében Pennsylvania keleti részén akár 207%-os fizetésemelkedést írt elő volna az új szabályozás.
- Kórházi gyermekorvosnak Wichita-ban (Kansas) akár 177%-kal kellett volna többet fizetni évente.
- Pénzügyi elemzők esetében New Yorkban háromszorosa lett volna a piaci bérnek egy összehasonlító felmérés szerint.
- Los Angeles környékén szoftverfejlesztők foglalkoztatása akár 62%-kal drágább lett volna az új DOL szabály miatt.
Kritika és tudományos elemzések
Több közgazdász és kutató is cáfolta azt az állítást, miszerint a H-1B vízumot birtokló szakemberek alulfizetettek lennének amerikai társaikhoz képest. Madeline Zavodny közgazdász például rámutatott arra, hogy empirikus adatok alapján ezek a dolgozók általában ugyanolyan vagy magasabb fizetést kapnak hasonló képzettségű amerikai kollégáiknál.
- A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (GAO) kimutatta, hogy az H-1B szakemberek bére általában megegyezik vagy meghaladja amerikai társaikét.
- A Maryland Egyetem kutatói több mint 50 ezer IT-szakember adatait elemezve arra jutottak, hogy a külföldi származású informatikusok többet keresnek mint hazai kollégáik.
- A Kaliforniai Közpolitikai Intézet kutatói szerint STEM területen dolgozó H-1B munkavállalók jövedelme magasabb mint hasonló amerikaiaké.
Egyes elemzők különösen kritikusak voltak azokkal az adatokkal kapcsolatban is, amelyek alapján Trump adminisztrációja indokolta volna a 100 000 dolláros díjat – például egy tanulmányt idéztek félre tévesen arról, hogy mennyivel kevesebbet keresnének az „entry-level” H-1B dolgozók.
Következmények és összegzés
A Trump-adminisztráció célja világos: olyan bevándorlási politika kialakítása, amely árakon keresztül kiszorítja a magas képzettségű külföldi munkavállalókat az amerikai munkaerőpiacról. A $100 000-os díj és az emelt minimális bérek kombinációja jelentős akadályt jelent majd mindazoknak a vállalatoknak és szakembereknek, akik eddig ezen programokon keresztül működtek együtt.
Ezzel párhuzamosan csökkenhet az innovációs potenciál és kevesebb lesz azoknak az új vállalkozásoknak száma is, amelyek külföldi tehetségekre építenek. A gazdasági elemzők szerint ez hosszú távon hátrányosan érintheti az Egyesült Államokat globális versenyképességében.