A világ számos országában az elmúlt években jelentős növekedést tapasztalhatunk a szélsőjobboldali mozgalmak támogatottságában. Egy friss ENSZ-jelentés szerint ennek egyik fő oka a szociális védelem területén bekövetkezett megszorításokban keresendő, amelyek különösen sújtják a szegénységben élő embereket. A jelentés rávilágít arra, hogy a jóléti rendszerek átalakítása, a jogosultsági feltételek szigorítása és a támogatásokhoz való hozzáférés nehezítése milyen mértékben járul hozzá az anyagi bizonytalanság és társadalmi kirekesztettség érzésének növekedéséhez, amely táptalajt biztosít a szélsőjobboldali populista mozgalmak számára.
A szélsőjobb térnyerése globális jelenség
Az elmúlt években Európában és más kontinenseken is egyre erőteljesebbé váltak a szélsőjobboldali pártok és vezetők. Olaszországban például 2022-ben Giorgia Meloni vált az ország legjelentősebb szélsőjobboldali vezetőjévé Benito Mussolini óta először. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) párt mára a legnagyobb ellenzéki erővé nőtte ki magát. Az Egyesült Államok Trump-kormányzata nyíltan támogatta az európai szélsőjobboldali pártokat, míg Argentínában 2023-ban Javier Milei libertárius politikus nyerte meg az elnökválasztást, aki szintén a jobboldali populizmus képviselője.
Az ENSZ-jelentés fő megállapításai
A 2024-ben közzétett ENSZ-jelentés szerzője, Olivier De Schutter, az extrém szegénység és emberi jogok különleges jelentéstevője, hangsúlyozza, hogy a jóléti rendszerek megszorítása közvetlenül hozzájárul az anyagi bizonytalanság növekedéséhez. A támogatásokhoz való hozzáférés korlátozása miatt sokan úgy érzik, hogy kirekesztettek és megalázottak, miközben elveszítik bizalmukat a közintézmények iránt.
“Ezek a büntető jellegű jóléti rendszerek növelik a gazdasági bizonytalanságot, aláássák a közintézményekbe vetett bizalmat, és milliókat hagynak megalázva és elhagyatva a hagyományos politika által,” fogalmazott De Schutter egy sajtóközleményben.
“Ebben az űrben tudnak virágozni a szélsőjobboldali populisták, akik magukat azok bajnokainak állítják be, akiket az ‘elit’ hátrahagyott.”
A jóléti rendszerek átalakítása és annak következményei
A jelentés rámutat arra is, hogy ezeknek a populista mozgalmaknak valójában nem céljuk az elesettek felemelése vagy védelme. Épp ellenkezőleg: programjuk része a szociális védelem további lebontása saját politikai előnyük érdekében.
Példaként említi az Egyesült Államokban bevezetett One Big Beautiful Bill Act-et, amely jelentős megszorításokat tartalmaz az egészségügyi ellátásban (különösen Medicaid) és az élelmiszersegélyek terén, miközben adócsökkentéseket is hozott. Ez egyértelműen egy olyan “kiváltságos populizmus”, amely hatalmas forrásokat von el a legszegényebb háztartásoktól és juttatja át őket a leggazdagabbaknak.
A jövedelmi egyenlőtlenség szerepe
A 19 oldalas jelentés több tanulmányra hivatkozik, amelyek kimutatták, hogy a jövedelmi különbségek növekedése kulcsfontosságú tényezője a jobboldali populizmus térnyerésének. Egy kutatás például “majdnem tökéletes korrelációt” állapított meg az egyenlőtlenség mértéke és a populista pártok támogatottsága között.
Európai Szociális Felmérések (European Social Surveys) adatai szerint azok között, akik munkanélküliek és alacsony szintű munkanélküli segélyt kapnak, 25% esély van arra, hogy a szélsőjobbra szavazzanak. Ezzel szemben azok között, akik dolgoznak, ez az arány csak 15%.
Szociális intézkedések hatása a választói magatartásra
A jelentés kiemeli továbbá, hogy magasabb nyugdíjszintek, jobb családi pótlékok és minimálbér-szabályozások statisztikailag mérhető módon csökkentik annak valószínűségét, hogy valaki szélsőjobboldali pártra adja le voksát.
Személyes tapasztalatok és következtetések
“Ezernyi szegénységben élő emberrel beszéltem,” mondta De Schutter. “Ők azt érzik, hogy inkább megbélyegzik és megfigyelik őket, mintsem támogatnák.”
“Ha nem tekintjük komolyan a szociális védelmet mint alapvető emberi jogot, akkor továbbra is azt fogjuk látni, hogy a szélsőjobboldali populisták aratják le azt, amit elvetettek.”
Összegzés
A jelenlegi globális politikai helyzetben elengedhetetlen felismerni azt az összefüggést, amely szerint a jóléti rendszerek gyengítése nem csupán gazdasági kérdés – hanem közvetlenül hozzájárulhat társadalmi feszültségekhez és radikális politikai irányzatok megerősödéséhez is. Az ENSZ-jelentés világosan mutatja: ha valóban szeretnénk visszaszorítani a szélsőséges nézeteket és elősegíteni egy igazságosabb társadalmat, akkor újra kell gondolnunk és megerősítenünk kell szociális védelmünket.
Forrás: https://www.cnn.com/2025/10/22/business/welfare-cuts-fuel-rise-far-right-intl