Az MI (mesterséges intelligencia) egyre nagyobb szerepet kap a munkaerő-felvételben, azonban nem mindenki fogadja ezt pozitívan. Egy brit humorista és író, Richard Stott, aki szabadúszó szövegíróként dolgozik, nemrégiben visszautasított egy állásinterjút, miután megtudta, hogy az interjút mesterséges intelligencia fogja vezetni. Ez az eset rávilágít arra a dilemmára, amelyet az MI alkalmazása jelent a munkaerő-felvételi folyamatokban.
Richard Stott esete: miért utasította vissza az MI-interjút?
Richard Stott Beverleyből, East Yorkshire-ból egy szabadúszó copywriter pozícióra jelentkezett. Amikor azonban értesült arról, hogy az interjút nem egy ember, hanem mesterséges intelligencia fogja vezetni, úgy döntött, hogy nem vesz részt rajta.
“Nem éreztem jól magam ezzel a helyzettel,” mondta Stott. “Ha személyesen való interjúztatásra nem tartják érdemesnek az időt, akkor számomra sem ér annyit ez a pozíció.”
A humorista szerint az emberi kapcsolat és a személyiség megismerése kulcsfontosságú egy új munkahelyen vagy csapatban. Az MI által vezetett interjúk viszont ezt a dimenziót teljesen figyelmen kívül hagyják.
A közösségi média támogatása és a szakmai vélemények
Stott megosztotta aggályait a közösségi médiában, ahol széles körű támogatást kapott. Többen egyetértettek vele abban, hogy az MI-alapú interjúztatás nem megfelelő megoldás.
“Úgy éreztem, hogy tiszteletlenség részéről, ha nem hajlandóak időt szánni arra, hogy személyesen beszéljenek a jelöltekkel,” tette hozzá.
Ezzel párhuzamosan a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD), a humánerőforrás szakmai szervezete is hangsúlyozta, hogy a munkaadóknak meg kell találniuk az egyensúlyt az MI és az emberi interakció között a toborzás során.
Az MI előnyei és korlátai a munkaerő-felvételben
Bár Richard Stott kritikusan viszonyul az MI-interjúkhoz, elismeri azok hasznosságát bizonyos területeken. Például az ismétlődő és monoton feladatok automatizálásában nagy segítséget nyújthatnak ezek a technológiák.
“Az MI fantasztikus lehet, ha helyesen használják,” mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta: “Nem mindenki engedheti meg magának, hogy visszautasítson egy állásinterjút, de ha elegen nemet mondanak rájuk, akkor ezek az eszközök nem fognak elterjedni.”
Szakértők véleménye: hogyan integráljuk az MI-t a toborzásba?
Luke Bottomley, a James Ray Recruitment igazgatója East Yorkshire-ból úgy véli, hogy az MI alkalmazása elkerülhetetlen:
- “Az MI egy olyan vonat, amely csak előre megy – aki nem száll fel rá időben, lemarad.”
- “Ugyanakkor az emberi tényezőt nem lehet pótolni.”
- “A személyes interjú lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a jelöltet és azt, mit tud hozzátenni a pozícióhoz – ezt egy robot sosem tudja helyettesíteni.”
Hayfa Mohdzaini, a CIPD vezető technológiai tanácsadója kiemelte:
“A munkaadóknak meg kell találniuk az egyensúlyt az MI és az emberi interakció között. Fontos figyelembe venniük a jelöltek preferenciáit is annak érdekében, hogy ne veszítsenek el tehetséges jelentkezőket.”
Továbbá hozzátette:
- “Bár egy MI chatbot költséghatékony lehet egy munkaadó számára,”
- “ez elriaszthat néhány jelöltet attól, hogy jelentkezzen.”
- “Ezért fontos előre tájékoztatni a jelölteket arról, mikor és hogyan használják az MI-t.”
- “Meg kell mutatni azt is, milyen előnyökkel jár ez számukra.”
Következtetések: Az emberi kapcsolat pótolhatatlan marad
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése új lehetőségeket kínál a munkaerő-felvételben is. Azonban Richard Stott példája jól mutatja azt is, hogy sokak számára még mindig alapvető fontosságú az emberi tényező jelenléte ezen a területen.
A szakmai szervezetek és toborzási szakemberek szerint kulcsfontosságú megtalálni azt az arany középutat, amelyben az MI hatékonyan támogatja ugyan a folyamatokat, de nem helyettesíti teljesen az emberi kapcsolatot és személyes kommunikációt.
Így válhat igazán sikeressé és elfogadottá az új technológia alkalmazása a munka világában – ha tiszteletben tartjuk mindkét oldal igényeit.