A szalmonella fertőzés komoly egészségügyi kockázatot jelent az Egyesült Államokban, különösen a baromfihúsok – csirke és pulyka – esetében. Egy friss jelentés, amely az amerikai kormányzati ellenőrzések dokumentumaira alapoz, rávilágít arra, hogy a szalmonella jelenléte széles körben elterjedt az amerikai élelmiszerboltok polcain található baromfihús-termékekben. Azonban a patogén besorolása miatt a szövetségi kormány hatásköre korlátozott, így kevés lépést tehet a probléma megoldására.
A Farm Forward jelentése és az USDA ellenőrzések eredményei
A Farm Forward nevű szervezet, amely a mezőgazdasági munkások jogaiért és az állatbarát gazdálkodási gyakorlatokért küzd, egy átfogó jelentést tett közzé, amely öt évnyi havi USDA (Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) ellenőrzési adatot vizsgált meg az ország legnagyobb baromfifeldolgozó üzemében.
A vizsgálat kimutatta, hogy számos üzem – köztük olyan ismert márkák termékeit feldolgozó helyek, mint a Foster Farms, Costco vagy Perdue – rendszeresen túllépte a szövetségi kormány által meghatározott maximális szalmonella-szintet.
„Az USDA tudatosan engedi meg, hogy millió csomag szalmonellával fertőzött csirkehús kerüljön a boltok polcaira nagy márkák esetében” – nyilatkozta Andrew deCoriolis, a Farm Forward ügyvezető igazgatója.
A szalmonella egészségügyi hatásai és statisztikák
A betegségközpontok (CDC) adatai szerint évente mintegy 1,3 millió amerikai betegszik meg szalmonellával fertőzött élelmiszer fogyasztása miatt. A legtöbb esetben enyhe tünetek jelentkeznek, mint hasmenés, hányinger és hányás, azonban évente körülbelül 19 000 ember kerül kórházba, és mintegy 420-an halnak meg emiatt.
Egy 2021-es kormányzati jelentés szerint a szalmonella-fertőzések közel negyedéért felelősek a csirke- és pulykahúsok.
Az USDA ellenőrzési gyakorlata és problémái
Az USDA Élelmiszerbiztonsági és Ellenőrzési Szolgálata (FSIS) havonta ellenőrzi a baromfifeldolgozó üzemeket. A Farm Forward jelentése szerint öt amerikai üzem folyamatosan túllépte az engedélyezett szalmonella-szintet 2020 és 2024 között:
- Butterball tulajdonában lévő pulykafeldolgozó Carthage-ben (Missouri)
- Cargill Meat Solutions pulykafeldolgozó Daytonban (Virginia)
- Koch Foods csirkeüzeme Cunningben (Georgia)
- Costco csirke beszállítója, Lincoln Premium Poultry – 59 ellenőrzésből 54 alkalommal túllépve
Vállalati reakciók és védekezések
Lincoln Premium Poultry képviselője hangsúlyozta, hogy cégük kiemelten kezeli termékeik biztonságát, folyamatosan fejlesztik folyamataikat az USDA jelentései alapján.
Butterball szóvivője kiemelte, hogy vállalatuk komolyan veszi az élelmiszerbiztonságot, betartja az összes USDA és FSIS előírást, valamint folyamatosan felülvizsgálja és fejleszti biztonsági programjait.
Cargill, Perdue és Koch Foods nem reagáltak megkeresésekre. A Foster Farms kérdéseket a Nemzeti Csirkeklubhoz irányította.
Iparági vélemények és kritikák
A Nemzeti Csirkeklub szóvivője, Tom Super szerint nincs ok aggodalomra; szerinte a Farm Forward jelentése „tudománytalan”, mivel az szervezet célja a kereskedelmi csirketartás megszüntetése. Bill Mattos, a Kaliforniai Baromfi Szövetség elnöke is megerősítette: megfelelő hőmérsékleten (160°F/71°C) történő főzés mellett minden csirkehús biztonságosan fogyasztható.
A jelenlegi szabványok kritikája: túl magas elfogadható szalmonella-szintek
A jelentés rámutat arra is, hogy az USDA által megengedett maximális szalmonella-szintek túl magasak lehetnek, ami veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét:
- Darált csirkehús esetén akár 25% mintában is megengedett a fertőzés
- Darált pulykahúsnál 13,5%
- Csirkedaraboknál legfeljebb 15,4%
- Egész csirkénél legfeljebb 9,8%
Szakértők véleménye: miért nem elégségesek az ellenőrzések?
Bill Marler élelmiszerbiztonsági ügyvéd szerint logikusnak tűnik: ha magas arányban engedélyezik a szalmonellát, akkor több ember fog megbetegedni. Az ellenőrök azonban csak azt vizsgálják meg egy-egy üzemlátogatáskor, hogy jelen van-e a baktérium – annak mennyiségét vagy típusát nem mérik.
Maurice Pitesky baromfitudományi szakértő (UC Davis) hozzátette: több száz szalmonella törzs létezik; ezek közül csak körülbelül harminc veszélyes az emberre. Ezért fontos lenne tudni pontosan melyik törzs fordul elő egy adott termékben.
A szabályozási hiányosságok következményei
Ha egy üzem meghaladja az engedélyezett szalmonellaszintet, az USDA-nak nincs hatásköre arra, hogy büntetést szabjon ki vagy bezárja azt. Ez eltér attól az esettől például az E. coli baktériummal kapcsolatban a ’90-es évekből, amikor súlyos megbetegedések után ezt patogént „szennyező anyagként” (adulterant) minősítették – így lehetőség nyílt termék-visszahívásokra és üzembezárásokra.
Esettanulmány: E. coli szabályozás mint példa
Marler ügyvéd elmondta: amikor ezt bevezették az E. coli esetében, kezdetben sok visszahívás történt heti rendszerességgel. Az ipar azonban alkalmazkodott: elkezdtek tesztelni és bevezetni olyan intézkedéseket, amelyekkel sikerült drasztikusan csökkenteni az E. coli okozta megbetegedések számát.
Szalmonella elleni lehetséges megoldások és európai példák
Pitesky hangsúlyozta: a szalmonella eltávolítása nehéz feladat. A baktérium vadállatokból kerülhet be a baromfiállományba (madarakból, rágcsálókból), illetve megtalálható magukon a madarak bőrén és tollán is. Terjedhet ürülékkel és közös almozással is.
Marler szerint azonban lehetséges lenne kontrollálni vagy akár kiirtani is bizonyos állományokat:
„Ez talán sokakat felháborítana, de Európában ezt rendszeresen végzik.”
Az Európai Unió ugyanis „szennyező anyagnak” tekinti a szalmonellát. Ennek megfelelően bio-biztonsági intézkedéseket ír elő, tesztelést végeznek, oltásokat alkalmaznak, visszahívásokat hajtanak végre és szükség esetén állományokat pusztítanak el.
Következtetés: miért fontos változtatni?
Marler összegzése szerint:
- Ha drágábbá tesszük a szalmonella-fertőzés okozta károkat (visszahívásokkal és reputációvesztéssel), akkor nőni fog az ipar motivációja a változtatásra.
- A fogyasztók egészségének védelme érdekében szükséges lenne átgondolni az elfogadható szennyezettségi határértékeket.
- Továbbá fontos lenne részletesebb vizsgálatokat végezni – nemcsak jelenlétet mérni –, hanem meghatározni mely törzs okozza a fertőzést.
- Európai példák alapján látható: hatékonyabb szabályozással jelentős javulás érhető el.
A magyarországi fogyasztók számára is tanulságos lehet ez az elemzés arra vonatkozóan, hogyan kezeljük otthon biztonságosan a baromfihúst: alapos főzésre kell törekedni és figyelni kell arra is, hogy ne kerüljön nyers hús más ételekhez vagy eszközökhöz.