Az elmúlt év során számos megdöbbentő felismerés ért: az amerikai választók jobban megbocsátanak az inflációnál az erőszakos lázadásoknak, 37 évesen egy rossz térd már szinte törvényszerű, és hogy a New York Mets 1986 őszén ördögi szövetséget kötött, amelyért azóta is generációk rajongói fizetnek. Ám talán a legnyugtalanítóbb felismerésem az volt, hogy a robotok ma már sok munkámat jobban végzik el, mint én.
A mesterséges intelligencia térnyerése a tudásalapú munkákban
Az elmúlt tíz évben részben abból éltem, hogy híreket és tudományos tanulmányokat dolgoztam fel közérthető magyarázatokká, amelyeket irodai dolgozók gyorsan átfuthattak. Az ehhez szükséges képességek – gyors szövegértés, tiszta fogalmazás és szakmai hitelesség látszatának keltése – mind olyan készségek, amelyekkel a ChatGPT bőségesen rendelkezik.
Ráadásul ezeket a képességeket sokkal hatékonyabban használja. Míg nekem 48 órára, hat étkezésre, 37 Twitter-szünetre és több gyógyszerre van szükségem ahhoz, hogy elmagyarázzam például Donald Trump vámjainak hatását a dollárra, addig a chatbot öt másodperc alatt képes erre. Sőt, az elemzést akár kalóz stílusban is azonnal átírja.
A tudásmunkások félelmei és az AI munkaerőpiaci hatásai
Nem csak az újságírók aggódnak gazdasági elavulásuk miatt – ez régóta jelenlévő félelem a szakmában –, hanem mindenféle tudásmunkás: szoftvermérnökök, pénzügyi elemzők vagy éppen filmesek is szoronganak robotversenytársaik miatt. Nem alaptalanul.
- A vállalatvezetők egyre nagyobb arányban tervezik mesterséges intelligenciával kielégíteni munkaerőigényüket.
- A Goldman Sachs lassítja a felvételeket és gyorsítja az AI bevezetését.
- A Klarna 40%-kal csökkentette létszámát AI segítségével.
- A Salesforce szerint gépek végzik már az összes munka 50%-át.
Bár az AI által generált tömeges munkanélküliség még sci-fi kategória, az adatok azt mutatják, hogy különösen az alacsonyabb beosztásoknál lassulhat a felvétel. Az elmúlt 35 évben szinte mindig alacsonyabb volt a friss diplomások munkanélküliségi rátája az átlag amerikai munkavállalónál – most viszont egy fiatal diplomás nagyobb eséllyel válik kényszerűen munkanélkülivé.
Az általános mesterséges intelligencia (AGI) fenyegetése
A legnagyobb AI laborok közeljövőben ígérik az általános mesterséges intelligencia (AGI) megjelenését – olyan gépet, amely minden kognitív feladatban felülmúlja az embert. Az Anthropic vezérigazgatója szerint 2030-ra az összes kezdő szintű fehérgalléros állás fele megszűnhet.
Az idei évben cégek várhatóan 375 milliárd dollárt fektetnek be AI infrastruktúrába. A félelmek között megjelent egy „állandó alsó osztály” víziója is: amikor az AI minden emberi munkát feleslegessé tesz, sokan örök bizonytalanságra és kiszolgáltatottságra lesznek ítélve. Senki sem fog fizetni olyan munkáért, amit egy robot jobban végez el.
Az automatizáció kettős arca: jólét vagy nyomor?
Az automatizáció minden jólét forrása. Robotok nélkül ma is élelemért küzdenénk nap mint nap. Az automatizáció tette lehetővé, hogy többségünk kényelmes otthonban éljen, tele képernyőkkel és végtelen szórakozással – mindezt anélkül, hogy hátfájással vagy leégéssel kellene küzdenünk.
Ugyanakkor az automatizáció sokak életét tette tönkre rövid távon. A múltbeli technológiai hullámok során azonban mindig volt lehetőség új készségek elsajátítására és jobb állások megszerzésére: amikor a vas ekével kiszorították a földműveseket, azok gyárakba mentek; amikor ipari robotok vették át a gyártósorokat, programozást tanulhattak.
De nincs garancia arra, hogy ez mindig így marad. A gépek egyre több feladatot képesek ellátni – nemcsak fizikai munkában, hanem kognitív területen is. Hat éve még nehézkesen írtak egyszerű programkódot vagy koherens szöveget; ma már jogi vizsgákon is kitűnően teljesítenek és bizonyos programozási problémák 99,5%-ában jobbak az embereknél.
A fizikai munka robotizációja és annak következményei
Bár a robotika fejlődése kevésbé gyors ütemű volt mint az AI-é, önvezető autók és más fejlett gépek megmutatják: ha jobb agyat adunk robotjainknak, azok hamarosan minden fizikai munkában is felülmúlhatják az embert.
Anton Korinek, Virginia Egyetem közgazdásza szerint hamarosan gépek lesznek képesek túlszárnyalni minket mind kognitív, mind fizikai munkában. Ez nem jelenti azt, hogy AGI két év múlva itt lenne – de azt igen, hogy ilyen gépek technológiailag lehetségesek és valószínűleg elkerülhetetlenek hosszabb távon.
A társadalmi haladás motorjának megtörése
Ma Amerika mélyen egyenlőtlen társadalom: hatalmasok kihasználják és elhanyagolják a gyengébbeket. Ugyanakkor modern demokráciánk mégis példaértékű egalitarizmusban – jogegyenlőségben és minimális életszínvonal biztosításában –, ami évszázadokon átívelő társadalmi fejlődés eredménye.
A történelem nagy részében hierarchikus társadalmakban éltek emberek: nemesek élvezték a jogokat és jövedelmet anélkül, hogy dolgoztak volna; rabszolgák dolgoztak fizetés nélkül; míg az egyszerű emberek korlátozott jogokkal bírtak és magasabb adókat fizettek.
Ezzel szemben ma még az Egyesült Államokban is léteznek minimális szociális védelmek: élelmiszersegélyek, egészségügyi biztosítások, garantált jövedelem időseknek vagy fogyatékkal élőknek és ingyenes oktatás fiataloknak. A középosztály alacsonyabb adókulccsal rendelkezik mint a gazdagok; sok munkaadó biztosít családi szabadságot vagy egészségügyi ellátást; törvény kötelezi őket minimálbérre és biztonságos munkakörnyezetre.
Miért működik ez? A gazdasági érdekek szerepe
Egyes kutatók szerint nem pusztán erkölcsi meggyőződés áll mögötte: ezek az egalitárius eszmék elősegítik a kölcsönösen előnyös együttműködést is. A rabszolgaság eltörlése nemcsak igazságosabbá tette Amerikát, hanem gazdaságilag is termelékenyebbé: autonóm munkavállalók hatékonyabb piacot alkotnak mint rabszolgák vagy jobbágyok.
Továbbá egy növekvő gazdaságban a gazdagoknak érdekük stabilitást fenntartani még akkor is, ha ezért némi hatalmat engednek át. A tömeges választójog elfogadása legitimálta politikai rendszereiket; a szakszervezetek tolerálása csökkentette sztrájkok veszélyét; közoktatásba való befektetés pedig termelékenyebb munkaerőt eredményezett.
Az AGI veszélye: visszaesés neofeudalizmusba?
Az AGI azonban fenyegeti e pozitív trendeket visszafordítani. Egy előzetes képet erről adhat Kongó Demokratikus Köztársasága – ahol bőséges természeti erőforrások mellett több mint 70% él napi kevesebb mint 2,15 dollárból.
Ezt nevezik „erőforrás-átoknak”: nagy természeti vagyon lassítja a gazdasági növekedést és növeli a korrupciót. A magyarázat egyik eleme szerint ezek az országok nem ösztönzik elitjeiket arra, hogy javítsák dolgozóik termelékenységét – hiszen könnyen profitálnak nyersanyagból vagy állami bevételekből anélkül is.
Hogyan súlyosbíthatja ezt az AGI?
Lukács Drago és Rudolf Laine szerint AGI-val felszerelt robotokkal már nem lesz szükség dolgozó emberek kegyeire sem profittermeléshez sem adóbevételhez. Államok fő bevételi forrása vállalati nyereség lesz; dolgozókat pedig tartósan munkanélküliként számolják majd el.
Egy ilyen világban még az autokratikus rezsimekben sem lesz szükség tömegek beleegyezésére erőszakszervezetek fenntartásához – hiszen drónokkal és AI-alapú megfigyeléssel könnyedén kontrollálható lesz minden ellenállás.
Kell-e félnünk? És mit tehetünk?
Bár elképzelhető lenne humanitárius megfontolásokból széles körű újraelosztás ebben a rendszerben is, jelenlegi példák (például amerikai tech milliárdosok viselkedése) nem sok bizalomra adnak okot ebben a tekintetben.
Hogyan védhetjük meg demokráciánkat az AGI kihívásától?
Közgazdászok mint Erik Brynjolfsson és Daron Acemoglu szerint fontos lenne olyan mesterséges intelligenciát fejleszteni, amely nem helyettesíti teljesen az embert, hanem kiegészíti annak munkáját – így növelve produktivitását és megvédve béreit.
Sajnos azonban jelenleg inkább az automatizáló technológiákra koncentrál az ipar. A kormányzat pedig alacsonyabb adóval sújtja a tőkét mint a munkát, ami tovább ösztönzi ezt a tendenciát.
Intézményi reformokra van szükség
Ha egyszer létrejön egy valódi AGI technológia – amely gazdasági értelemben minden emberi munkánál jobb –, akkor annak elfogadása elkerülhetetlen lesz. Ilyenkor legjobb esélyünk arra van, ha előzetesen igazságosan osztjuk el a tőkét és demokratikus intézményeket építünk ki:
- Mennyire egyenlően oszlik meg majd az automatizált gazdaság haszna?
- Milyen mértékben tudják majd polgárok politikai eszközökkel korlátozni elitjeiket?
Példa Norvégiából: hogyan kerülhető el az erőforrás-átok?
Norvégia olajban gazdag országként kiváló példa arra, hogyan lehet elkerülni ezt az átkot: már olajfelfedezés előtt erős egalitárius intézményei voltak. Így olajbevételeiből nem plutokraták profitálnak kizárólagosan, hanem egy szuverén vagyonalapot hoztak létre, amelyből széles körű nyugdíjakat finanszíroznak.
Zárszó: Egy jobb jövő lehetősége
Megfelelő politikai-gazdasági intézményekkel egy olyan automatizált gazdaságot építhetünk fel, ahol mindenki jól járhat – még azok is, akik ma talán már elveszettnek érzik magukat egy önreferenciális „magyarázó” újságíróként.
Ahogy Anton Korinek fogalmazott: „A technológiai fejlődés lényege, hogy kevesebből többet tudunk előállítani.” A kérdés csak az marad: hogyan osztjuk el ezt többletet? De alapvetően mindenki jobban járhatna vele.”
Jelenleg talán olyan nehéz ezt megvalósítani, mintha istent akarnánk alkotni szilíciumból – de érdemes ezért küzdeni.
Forrás: https://www.vox.com/the-highlight/466025/ai-jobs-chatgpt-agi