A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok ütközése egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, különösen olyan országokban, ahol erős kulturális és szellemi tulajdonvédelmi hagyományok vannak. Japánban a Content Overseas Distribution Association (CODA), amely olyan neves japán szellemi tulajdonjog-tulajdonosokat képvisel, mint a Studio Ghibli vagy a Bandai Namco, nemrégiben hivatalos levelet küldött az OpenAI-nak. Ebben felszólítják az amerikai mesterséges intelligencia fejlesztő céget, hogy hagyjon fel tagjaik tartalmának engedély nélküli felhasználásával a Sora 2 nevű AI modell betanításához.
A CODA levele és az álláspontja
A CODA által kiadott levél szerint az OpenAI által alkalmazott gépi tanulási folyamat során történő tartalommásolás szerzői jogsértést jelenthet. A levél külön kiemeli, hogy a Sora 2 által generált tartalmak között számos olyan alkotás található, amely japán szerzői jogvédelem alatt álló karaktereket és műveket tartalmaz.
Ez az állítás azért is jelentős, mert a Sora 2 szeptember 30-i megjelenése óta hatalmas mennyiségű japán szellemi tulajdonra épülő tartalmat hozott létre. Ez az intenzív felhasználás arra késztette a japán kormányt, hogy hivatalosan is kérje az OpenAI-tól a japán műalkotások jogosulatlan másolásának leállítását.
Korábbi esetek és a Ghibli-stílusú képek
Nem ez az első alkalom, hogy az OpenAI alkalmazásai nyilvánvalóan japán médiából merítenek. Márciusban, amikor megjelent a GPT-4o modell, széles körben elterjedtek „Ghibli-stílusú” képek, amelyek egyértelműen utaltak a Studio Ghibli ikonikus vizuális világára. Érdekességként megemlíthető, hogy Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatójának profilképe is jelenleg egy olyan portré, amely stílusában erősen emlékeztet a Studio Ghibli alkotásaira.
Az opt-out politika vitája
Sam Altman múlt hónapban bejelentette, hogy az OpenAI megváltoztatja Sora opt-out (kizárási) politikáját az IP-tulajdonosok számára. Ez azt jelenti, hogy azok a jogtulajdonosok, akik nem szeretnék, hogy műveiket felhasználják gépi tanuláshoz, ezt jelezhetik majd előzetesen.
Ugyanakkor a CODA szerint már maga az opt-out rendszer alkalmazása is problémás lehet a japán szerzői jogi szabályozás szerint. A szervezet hangsúlyozza: „Japán szerzői jogi rendszerében általában előzetes engedély szükséges a szerzői művek felhasználásához, és nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az utólagos tiltakozással való felelősség alóli kibújást.” Ez azt jelenti, hogy az engedély nélküli felhasználás már akkor is jogsértőnek minősülhet, ha később valaki tiltakozik ellene.
CODA követelései és jövőbeli lépések
A CODA most tagjai nevében azt kéri az OpenAI-tól, hogy „őszintén válaszoljon” a szerzői jogi igényekre és haladéktalanul hagyja abba tagjai tartalmának engedély nélküli használatát gépi tanulási célokra. Ez nem csupán a Sora 2 által generált kimenetekre vonatkozik, hanem magára az adathalmazra is, amelyből az AI modellt betanították – vagyis minden olyan japán szellemi tulajdonra, amelyet engedély nélkül használtak fel.
Összegzésként elmondható, hogy ez az ügy jól példázza azt a komplex kihívást, amellyel napjainkban szembesülnek mindazok, akik mesterséges intelligenciával dolgoznak: hogyan lehet egyensúlyt teremteni az innováció és a szerzői jogok tiszteletben tartása között? A japán IP-tulajdonosok határozott fellépése rávilágít arra is, hogy globális szinten szükség van átgondolt szabályozásokra és együttműködésre ezen a területen.
Kapcsolódó kulcsszavak:
- OpenAI szerzői jog
- Sora 2 gépi tanulás
- CODA tiltakozás
- japán IP védelem
- Studio Ghibli AI képek
- szerzői jogsértés mesterséges intelligenciában
- opt-out politika problémái
Forrás: https://www.theverge.com/news/812545/coda-studio-ghibli-sora-2-copyright-infringement