Policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy olyan nőgyógyászati állapot, amely világszerte akár minden ötödik nőt is érinthet. Ez a betegség az ováriumok működésének zavarával jár, amelynek következtében a petefészkek megnagyobbodnak, és jellemző tünetek jelentkeznek, mint például rendszertelen vagy hiányzó menstruáció, megemelkedett férfi nemi hormonok szintje – köztük a tesztoszteron –, valamint a petesejtek éretlen állapotban való felhalmozódása, amelyek cisztákhoz hasonló képet mutatnak az ultrahangvizsgálaton.
A PCOS tünetei és következményei
A PCOS leggyakoribb tünetei közé tartozik:
- Rendszertelen vagy kimaradó menstruációs ciklusok
- Megemelkedett férfi nemi hormonok szintje (androgének), ami például fokozott szőrnövekedést vagy aknét okozhat
- Petefészekben megjelenő cisztaszerű képletek, amelyek valójában éretlen petesejtek halmozódását jelentik
Ezek a tünetek gyakran vezetnek termékenységi problémákhoz, mivel a petesejtek nem érnek meg megfelelően, így nehezített a teherbeesés.
A PCOS okai és genetikai összefüggései
Bár a PCOS pontos oka még nem ismert, több tényező is szerepet játszhat kialakulásában. Kutatások szerint összefüggés mutatható ki a bélmikrobiom változásaival és hormonális egyensúlyhiányokkal már a magzati fejlődés korai szakaszában. Emellett a betegség családi halmozódást mutat: becslések szerint az egyéni kockázat mintegy 70%-a genetikai eredetű.
Korábbi vizsgálatok során mindössze körülbelül 25 génvariánst azonosítottak, amelyek főként a nemi hormonok – például az ösztrogén és tesztoszteron – termelésében és az ovárium működésében játszanak szerepet. Ezek azonban csak mintegy 10%-ban magyarázzák a PCOS kialakulásának kockázatát.
Új áttörés: 94 génvariáns azonosítása
A kínai Shandong Egyetem kutatója, Shigang Zhao vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport több mint 440 000 nő genomját elemezte Kínából és Európából. A vizsgált alanyok közül 25 000-nél diagnosztizáltak PCOS-t, míg a többiek egészségesek voltak. Ez volt a legnagyobb léptékű genetikai elemzés a PCOS kapcsán.
A kutatás során összesen 94 génvariánst sikerült azonosítani, amelyek befolyásolják a PCOS kialakulásának kockázatát. Ezek közül 73 génvariáns korábban ismeretlen volt. Az egyik legérdekesebb új variáns a mitokondriális riboszómális fehérje S22 génjében található, amely kulcsszerepet játszik a sejtek energiatermelő egységeinek – a mitokondriumoknak – megfelelő működésében.
Zhao elmondása szerint bár korábbi tanulmányok már kapcsolatot találtak a PCOS és a mitokondriumok diszfunkciója között, ez az első alkalom, hogy genetikai szinten is feltárták ennek hátterét.
Fontos új gének és hormonális szabályozás
Egy másik újonnan felfedezett génvariáns egy olyan fehérjét érint, amely a nemi hormonokat kötő globulin (SHBG) nevű fehérje termeléséért felelős. Ez a fehérje szabályozza a nemi hormonok aktivitását, és gyakran alacsony szinten van jelen PCOS-ben szenvedőknél.
További variánsok az ovárium granulóza sejtjeinek működését befolyásolják. Ezek a sejtek termelik az ösztrogént és progeszteront, valamint támogatják a petesejtek fejlődését a menstruációs ciklus során. Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy a PCOS genetikai háttere elsősorban a nemi hormonok szintjének megváltoztatásán keresztül hat.
A genetikai variánsok kockázati aránya különböző populációkban
A kutatócsoport számításai szerint az újonnan felfedezett 94 génvariáns körülbelül 27%-ban magyarázza meg az európai résztvevők PCOS-kockázatának eltéréseit, míg ez az arány kínai populációban akár 34% is lehet.
“Ez a tanulmány azért fontos, mert jelentősen bővíti tudásunkat a betegség genetikai komponenséről,” mondja Elisabet Stener-Victorin, a svéd Karolinska Intézet kutatója. Hangsúlyozza továbbá annak fontosságát is, hogy különböző etnikai háttérrel rendelkező csoportokat is bevonjanak ilyen jellegű vizsgálatokba.
Új gyógyszeres terápiás lehetőségek
A kutatás végső fázisában Zhao és csapata olyan gyógyszereket is azonosítottak, amelyek képesek lehetnek korrigálni azokat az anyagcsere-útvonalakat, amelyeket az új génvariánsok érintenek. Ezek között vannak már ismert PCOS-kezelések is:
- Klomifén: serkenti az ovulációt, elősegítve ezzel az érett petesejtek kilökődését
- Betaine: eredetileg homocisztinúria kezelésére használják – egy ritka genetikai betegséget –, de potenciálisan előnyös lehet PCOS-ben szenvedők számára is. Ezt egereken végzett további vizsgálatokkal tervezik igazolni.
A jelenlegi kezelési stratégiák kihívásai
Jelenleg nincs olyan gyógyszeres kezelés, amely gyógyítani tudná a PCOS-t; minden terápia inkább csak tüneti jellegű. A leggyakoribb kezelések közé tartozik:
- a fogamzásgátló tabletták alkalmazása menstruációs ciklus szabályozására
- a klomifén használata termékenység fokozására
- a metformin – egy II-es típusú cukorbetegség elleni gyógyszer –, amely javíthatja az inzulinérzékenységet és ezáltal támogatja a termékenységet
Elisabet Stener-Victorin
Összegzés
A legújabb genetikai kutatások jelentős előrelépést hoztak abban, hogy jobban megértsük a policisztás ovárium szindróma kialakulását befolyásoló tényezőket. Az eddigieknél jóval több génvariáns feltárása segíthet abban, hogy pontosabban meghatározzuk egyéni kockázatokat és fejlesszünk hatékonyabb kezelési módszereket. A jövőben várhatóan egyre inkább személyre szabott terápiák állnak majd rendelkezésre azok számára, akik ezzel az összetett betegséggel küzdenek.