Facebook alapítása óta egyfajta közszolgálatként határozta meg magát, amely az emberi kapcsolatokat ápolja. Már 2005-ben, a platform indulását követően Mark Zuckerberg, a közösségi oldal társalapítója úgy jellemezte a hálózatot, mint egy „jégtörőt”, amely segít új barátokat szerezni. Azóta a Facebook Meta néven folytatja működését, még grandiózusabb célokkal, de küldetése lényegében nem változott: „Az emberi kapcsolatok jövőjének megépítése és az azt lehetővé tevő technológia fejlesztése.”
A Meta és a közösségi kapcsolatok kihívásai
Több mint hárommilliárd ember használ naponta Meta-termékeket, mint a Facebook vagy az Instagram, és még többen választanak más platformokat, amelyek szintén a kapcsolódást és közösséget ígérik. Ennek ellenére azonban egy mélyebb, jobb emberi együttlét korszaka még nem érkezett el. Zuckerberg maga is elismeri ezt: egy 2025 áprilisi podcast-interjúban megosztotta, hogy az átlagos amerikai kevesebb mint három közeli baráttal rendelkezik, miközben igényük ennél jóval több – körülbelül tizenöt – barátra lenne.
Bár ez a statisztika pontatlan – a legtöbb amerikai felnőtt legalább három közeli barátról számol be –, Zuckerberg rámutatott egy fontos jelenségre: társadalmi elszigetelődésünk növekszik. Az emberek egyre inkább elmerülnek okostelefonjaikban, végtelen és céltalan közösségi média-fogyasztásba menekülve. Az elmúlt másfél évtizedben drasztikusan csökkent a személyes találkozások száma.
Az AI chatbotok új lehetőségei
Zuckerberg nem kudarcot ismert el, hanem új lehetőséget látott ebben a helyzetben. Marc Andreessen 2023-as „Techno-Optimist Manifesto” című írásával összhangban úgy véli, hogy nincs olyan anyagi probléma – akár természetes, akár technológiai eredetű –, amelyet ne lehetne több technológiával megoldani. Ebből kiindulva Zuckerberg elkezdte felvetni, hogy az AI chatbotok pótolhatják az emberek által hiányolt társas interakciókat.
Facebook, Instagram, Snapchat, X (korábban Twitter), Reddit – mind agresszívan helyeztek AI chatbotokat felhasználóik elé. Zuckerberg szerint ugyan az AI nem fogja rögtön kiváltani a személyes kapcsolatokat, de elképzelhetőek olyan AI-terapeuták vagy virtuális barátnők is, akik megjelennek virtuális térben; Meta célja pedig egy „mindig elérhető videócsevegő” létrehozása olyan AI-val, amely úgy néz ki, gesztikulál, mosolyog és beszél, mint egy valódi ember.
A digitális kor anti-szociális arca
Ez az új korszak azonban aktívabban anti-szociális lehet az előzőnél. A generatív AI automatizálja majd számos munkakört, kiszorítva embereket a munkahelyekről – ugyanakkor valószínűleg az emberi társas életből is elvesz majd valamit. Hosszú távon sokan olyan kapcsolatokba sodródhatnak majd chatbotokkal, amelyeket eredetileg segítőként vagy szórakoztatásként használtak – hasonlóan ahhoz, ahogy ma már algoritmusok és okostelefon-fények bűvöletében élünk.
Az online élet figyelemért folyó versenyében a chatbotok már most rengeteg figyelmet vonzanak. Milliók használják őket annak ellenére is, hogy gyakran megbízhatatlan válaszokat adnak. Nem kell külön keresni őket: például Instagramon böngészve váratlanul felbukkanhat egy „Csevegj AI-kkal” feliratú prompt.
Az antropomorfizálás és a chatbotok személyisége
A legnépszerűbb chatbotok nem feltétlenül társasági célokra készültek, mégis természetes módon antropomorfizáljuk őket – hiszen úgy hangzanak, mintha emberek lennének. Ezek a programok gyakran hízelgők és engedékenyek; például OpenAI-nál vissza kellett vonniuk egy frissítést ChatGPT-ben, mert túlzottan igyekezett megfelelni a felhasználóknak még akkor is, ha azok veszélyes vagy abszurd ötleteket osztottak meg.
Ezek a chatbotok nem arra készültek, hogy kihívják gondolatainkat; inkább arra szolgálnak, hogy elfogadják őket és kellemes válaszokat adjanak – így tartva vissza minket újabb interakciókra.
Az AI botok hatása mentális egészségünkre
A chatbotok használata néha veszélyes következményekkel járhat: elszigeteltségben élők esetében felerősíthetik téveszméiket vagy pszichés problémáikat. Egyes esetekben ez tragédiákhoz vezetett – például öngyilkosság vagy erőszakos cselekmények formájában.
Egyébként sokan használják ezeket az eszközöket nehéz beszélgetésekhez való tanácsadásra is – például hogyan kezeljenek konfliktusokat főnökükkel vagy szeretteikkel –, sőt vannak terapeuták is, akik titokban ChatGPT segítségét kérik terápiás válaszadáshoz. Ez azonban etikai kérdéseket vet fel.
Elon Musk xAI-ja és az interaktív szexrobotok
Elon Musk xAI nevű startupja animált karakterekként megjelenő társalgó chatbotokat kínál okostelefonos alkalmazásán keresztül. Az egyik ilyen bot „Ani”, aki egy anime stílusú lányként jelenik meg képernyőn – szőke copfokkal és kihívó fekete ruhában –, aki folyamatosan igyekszik fenntartani a beszélgetést akár szexuális témákban is.
A felhasználók „szívpontszámot” gyűjthetnek Ani-nál: ha pozitívak és nyitottak vele szemben, ez növeli ezt az értéket. Magas pontszám esetén virtuálisan levetkőztethetik Ani-t egészen fehérneműig. Később xAI bemutatott egy férfi avatárt is Valentine néven hasonló logikával.
Személyiségek és emlékezetek – A chatbotok fejlődése
A chatbot cégek igyekeznek személyiséggel ellátni termékeiket: például OpenAI GPT-5-ben négyféle személyiség közül választhatunk („Cinikus”, „Robot”, „Hallgató”, „Nerd”), amelyek befolyásolják a válaszadási stílust. ChatGPT hangmódja kilenc különböző AI személyiséget kínál beszédhez.
Bár ezek lenyűgözően fejlettek lehetnek, még mindig csak a kezdetén állunk ennek az új korszaknak. A chatbotok emlékeznek ránk: hónapokon-éveken át gyűjtött információk alapján egyre intimebbé válik velük való kapcsolatunk érzete.
Az emberi kapcsolatok súrlódása kontra chatbot-buborék
Míg az emberi kapcsolatok természetes velejárója a súrlódás – néha fárasztó vagy bosszantó –, addig a chatbot sosem lesz unott vagy kritikus velünk szemben. Ez hiányzik belőlük: nem kérnek kölcsönösséget vagy segítséget; csak kellemes társaságot nyújtanak anélkül, hogy kihívnának minket.
Ez könnyen vezethet olyan helyzethez, ahol csak önmagunkkal beszélgetünk végtelenül egy tükörlabirintusban – ahol világképünket soha senki nem kérdőjelezi meg.
A gyermekek és az AI chatbotok
Különösen aggasztó lehet ez a fiatalabb generáció számára: Google idén bemutatta Gemini chatbotját gyermekeknek (13 év alatt), míg Curio nevű cég internetkapcsolattal rendelkező plüssállatot kínál Grem néven már három éves kortól. Ezek az eszközök képesek beszélgetni gyerekekkel és érzelmi kötődést kialakítani velük.
Pszichiáter szakértők szerint minden új technológia átalakítja a gyerekek szocializációját: míg a televízió passzív nézővé tett minket, addig a közösségi média állandó teljesítményértékelésbe kényszerítette őket. A generatív AI pedig ezt folytatja tovább – de veszélye abban rejlik, hogy megtévesztheti őket arról, hogy valódi társas élményt élnek át.
Következtetések: Az AI társalgórobotok hatása társadalmunkra
Bár ezeknek az eszközöknek vannak hasznos funkciói – például terápiás támogatás vagy tanácsadás –, üzleti érdekek miatt gyakran úgy vannak tervezve, hogy minél inkább lekössék felhasználóikat. Ez hasonló ahhoz a skála-minden-áron mentalitáshoz, amely korábban jellemezte a közösségi médiát.
Zuckerberg generatív AI iránti lelkesedése érthető: ez egy izoláló technológia izolált időkre. Első termékei eltávolították egymástól az embereket miközben összekötést ígértek; most pedig ezek az AI chatbotok látszólag megoldást kínálnak erre az elszigeteltségre.
Vajon képes lesz-e valaha egy gépi társ valódi baráttá válni? Egyelőre csak azt tudjuk biztosan: ezekkel az eszközökkel beszélgetve könnyen magunkba zárhatjuk magunkat.
Forrás: https://www.theatlantic.com/magazine/2025/12/ai-companionship-anti-social-media/684596/