2022. november 21-én előre regisztrált tanulmány keretében hat országban végeztek átfogó kutatást a klímaváltozás elleni pro-environmental effort, azaz környezetvédelmi erőfeszítések pszichológiai és viselkedési aspektusairól. A vizsgálatot a Marketing Science Institute toborzócége szervezte az International Climate Psychology Collaboration (ICPC) együttműködés részeként, Bulgáriától az Egyesült Államokig terjedően.
Résztvevők és mintavétel
A kutatásban összesen hat ország vett részt: Bulgária, Görögország, Nigéria, Svédország, Egyesült Királyság és USA. A minták nemek és életkor szerinti reprezentativitására törekedtek. Az első szűrési lépésben figyelmetlenségi tesztet alkalmaztak, amelyen megbukott résztvevőket azonnal kizárták és pótolták.
- Bulgária: 792 fő
- Görögország: 827 fő
- Nigéria: 1528 fő
- Svédország: 2502 fő
- Egyesült Királyság: 964 fő
- USA: 880 fő
A további kizárások között szerepelt egy második figyelmet ellenőrző teszt sikertelensége, valamint a WEPT (Work for Environmental Protection Task) demonstráció helytelen teljesítése. Görögországban technikai probléma miatt 532 résztvevőt kellett kizárni, mert a tanulmány természetére vonatkozó információk már a PEET előtt láthatóak voltak.
Végül a PEET kísérletben való részvételre jogosultak száma országonként:
- Bulgária: 727 (tervezett 500)
- Görögország: 146 (tervezett 500)
- Nigéria: 1346 (tervezett 1000)
- Svédország: 2056 (tervezett 1500)
- Egyesült Királyság: 856 (tervezett 500)
- USA: 735 (tervezett 500)
A Pro-Environmental Effort Task (PEET) részletes bemutatása
A PEET egy olyan viselkedési feladat, amelyben a résztvevőknek dönteniük kellett arról, hogy hajlandóak-e fizikai erőfeszítést tenni jótékony célú adományokért. Az erőfeszítés mértéke képernyőn megjelenő dobozokra való kattintás formájában jelent meg.
Mérés és próba
A kísérlet elején a résztvevőknek két alkalommal kellett minél több dobozra kattintaniuk 10 másodperc alatt, hogy meghatározzák maximális teljesítményüket. Ez alapján állították be az erőfeszítés szintjeit (minimum küszöb: 13 doboz). Ezután részletes instrukciókat kaptak, majd öt gyakorló kört teljesítettek – négy nem döntési szintűt az egyes erőfeszítési szinteken és egy döntési kört.
Döntési mechanizmus
Minden próbában két opció közül választhattak:
- Pihenés: alacsony erőfeszítés nélkül, fix jutalom (3 kredit).
- Munkavállalás: magasabb erőfeszítésért cserébe nagyobb jutalom (4, 12 vagy 20 kredit), amelyhez adott százalékban kellett kattintaniuk maximális teljesítményükből (50%, 65%, 80%, vagy 95%).
A munkavállalás esetén a résztvevőknek a megadott időn belül el kellett végezniük a szükséges kattintásszámot; sikertelenség esetén nem kaptak kreditet. A pihenés választása esetén fix jutalom járt, de nem kellett kattintani. A vizsgálat során összesen 24 próba zajlott le véletlenszerű sorrendben; ezek fele klíma-jótékonysági szervezetnek, másik fele élelmezési célú szervezetnek gyűjtött adományokat.
A Work for Environmental Protection Task (WEPT) ismertetése
A WEPT egy módosított feladat volt, amelyben a résztvevőknek nyolc alkalommal kellett eldönteniük, hogy vállalják-e egy oldal számjegyeinek szűrését meghatározott kritériumok alapján (például páros első számjegy, páratlan második számjegy). Minden sikeresen teljesített oldal után egy fa ültetésére került sor jótékonysági adományból.
Kiegészítő mérőeszközök és kérdőívek
Klíma-hiedelmek mérése
A résztvevők négy állítás pontosságát értékelték skálán (0–100), amelyek a klímaváltozás szükségességét, emberi eredetét és veszélyességét hangsúlyozták. A mérés magas belső konzisztenciával bírt (Cronbach-alfa = 0.94).
Klíma-politikai támogatás
Kilenc konkrét klímapolitikai intézkedés támogatottságát mérték hasonló skálán. Ezek között szerepeltek például szén-dioxid adók emelése, tömegközlekedés fejlesztése vagy fenntartható energiaforrások támogatása. Ez a skála is megbízható volt (Cronbach-alfa = 0.89).
Szubjektív erőfeszítés értékelése – NASA Task Load Index
A legkönnyebb és legnehezebb erőfeszítési szintek megítélését kérdezték meg egy 0–100-as Likert-skálán.
Apatia Motivációs Index (AMI)
Egy 18 kérdésből álló skála mérte az apátia három dimenzióját: viselkedési aktivációt, érzelmi érzékenységet és társas motivációt.
Különféle beavatkozások – Intervenciók áttekintése
A résztvevőket véletlenszerűen osztották be tizenegy különböző intervenciós csoport egyikébe vagy kontrollcsoportba. Az intervenciók célja különböző pszichológiai mechanizmusok aktiválása volt:
- Közös munka normái: A kollektív fellépés fontosságának hangsúlyozása.
- Rendszerigazolás: A klímaváltozás fenyegetésként való bemutatása hazafias kötelességként.
- Kötődő erkölcsi alapok: Nemzeti büszkeség és tekintély hívószavai.
- Sikeres kollektív akciók bemutatása: Reménykeltés példákon keresztül.
- Jövőbeli önmagunkkal való kapcsolat: Levelet írtak jövőbeli önmaguknak.
- Tudományos konszenzus hangsúlyozása: A tudósok egyetértésének kiemelése.
- Pszichológiai távolság csökkentése: Klímaváltozás közvetlen helyi fenyegetésként való bemutatása.
- Dinamizáló társadalmi normák: Egyre több ember részvétele a klíma-akcióban.
- Többségi tévedések korrigálása: Aggodalom szélesebb körű jelenlétének bemutatása.
- Levél jövő generációknak: Saját környezetvédelmi törekvések megfogalmazása.
- Negatív érzelmek kiváltása: Érzelmileg intenzív riasztó információk közlése.
- Kontroll csoport: Semleges szöveg olvasása klímaváltozással nem kapcsolatos témában.
Kísérleti protokoll és adatgyűjtés menete
Minden résztvevő online töltötte ki a kérdőíveket és végezte el a feladatokat Qualtrics platformon keresztül. Először megismerték a klímaváltozás definícióját, majd véletlenszerűen kaptak beavatkozást vagy kontroll anyagot. Ezt követte a klíma-hiedelmek, politikai támogatás mérése, valamint a WEPT feladat. Végül következett a PEET feladat, NASA erőfeszítés értékelések és AMI kérdőív kitöltése.
A teljes protokoll körülbelül 30 percet vett igénybe, minden ország anyanyelvén zajlott – angol nyelvi alternatíva is elérhető volt.
Statisztikai elemzés és modellezés
Módszertan
A kutatás során R programozási nyelvet használtak lineáris és generalizált lineáris kevert modellek futtatására az előre regisztrált elemzési terv szerint. A modellben független változóként szerepeltek az erőfeszítés mértéke, jutalom nagysága és az adományozási cél típusa (klíma vagy élelmezési). Az intervenciós csoportokat is bevonták az elemzésbe interakciós tényezőként.
Számítási modellezés
A jutalom diszkontálását az erőfeszítés függvényében két paraméterrel mérték: Κ (discounting parameter) és β (a döntések konzisztenciáját jelző paraméter). Több modellt hasonlítottak össze különböző diszkontálási görbékkel (lineáris, hiperbolikus, parabolikus), valamint egységes vagy külön β paraméterekkel klíma- és élelmezési célokra vonatkozóan.
A modellek illesztése iteratív maximum posteriori becsléssel történt MATLAB környezetben. A modellazonosítási folyamat során szimulált adatokkal igazolták az eljárás pontosságát és paraméter-visszanyerési képességét.
Eredmények összegzése
A végső elemzésbe összesen 3055 résztvevő került be hat országból. Az eredmények alapján jelentős különbségek mutatkoztak abban, hogy milyen mértékben vállaltak fizikai erőfeszítést különböző jótékonysági célok érdekében. Az intervenciók hatása is mérhető volt mind az erőfeszítés vállalásában mind pedig az attitűdök változásában.
Kép hivatkozás
Figyelem! Az eredeti tanulmány ábrái itt nem jeleníthetők meg
Következtetések és jelentőség
Ezen átfogó nemzetközi kutatás hozzájárult annak megértéséhez, hogyan motiválhatók az emberek különböző kultúrákban arra, hogy aktívan tegyenek a klímaváltozás ellen fizikai erőfeszítés árán is. A PEET és WEPT feladatok innovatív módon mérik ezt a viselkedést valós adományozási kontextusban.
A pszichológiai intervenciók széles skálája lehetőséget kínál arra, hogy személyre szabottabb stratégiákat dolgozzunk ki a környezettudatos magatartás előmozdítására globális szinten.
Forrásmegjelölés
