Tom Edgington, BBC Verify, Washington DC
Donald Trump amerikai elnök második ciklusra való megválasztását jelentős részben az infláció elleni küzdelem ígérete alapozta meg. A megélhetési költségek drasztikus emelkedése volt a választók egyik legfontosabb aggodalma, amelyért Trump Joe Biden elnököt tette felelőssé. Kampányában határozottan ígérte, hogy az első naptól kezdve csökkenteni fogja az árakat az amerikaiak számára.
Egy évvel győzelme után a BBC Verify részletesen megvizsgálta, mennyire váltak valóra ezek az ígéretek a mindennapi élet legfontosabb területein: az élelmiszeráraknál, az energiaáraknál és az autópiacon.
Élelmiszerárak: Csökkentek vagy emelkedtek?
Trump 2024 augusztusában tartott sajtótájékoztatóján, miközben csomagolt élelmiszerek, tejtermékek, húsok és tojások álltak körülötte, kijelentette: „Amint nyerek, azonnal csökkentem az árakat, már az első napon.”
Azonban a hivatalos adatok szerint – amelyek még négy hónapnyi Biden-elnökséget is tartalmaznak – 2024 szeptemberétől 2025 szeptemberéig az élelmiszerárak átlagosan 2,7%-kal emelkedtek. Egyes termékek esetében azonban jóval nagyobb drágulás volt tapasztalható:
- Kávé: +18,9%
- Darált marhahús: +12,9%
- Banán: +6,9%
A Trump-adminisztráció januári hivatalba lépése óta az adatok azt mutatják, hogy április kivételével minden hónapban emelkedtek az élelmiszerárak.
Az élelmezés-gazdasági szakértő, David Ortega professzor szerint az Egyesült Államok elnökének korlátozott befolyása van a rövid távú élelmiszerárakra. Kiemelte, hogy Trump vámintézkedései bizonyos termékek árát növelték – például a kávé esetében, amelynek harmada Brazíliából származik és így 50%-os vám terheli.
Ortega továbbá rámutatott arra is, hogy Trump illegális bevándorlás elleni szigorítása hatással lehetett a mezőgazdaságra is, ahol becslések szerint akár a dolgozók 40%-a is lehet dokumentumok nélküli munkavállaló – ez közel egymillió embert jelent. Ez munkaerőhiányt és bérnövekedést eredményezett, ami szintén árfelhajtó tényező lehet.
Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza megerősítette, hogy a vámok és bevándorlási politika változásai hozzájárultak a költségek növekedéséhez. Emellett időjárási tényezők is szerepet játszottak – például a kávétermesztés kedvezőtlen időjárási körülményei Brazíliában és Kolumbiában súlyosbították a helyzetet.
A Fehér Ház egyik illetékese hangsúlyozta a BBC Verify-nek, hogy Trump nem irányítja Dél-Amerika időjárását, és a kávéárak globális jelenségként emelkedtek. Az adminisztráció ideiglenesen növelte a marhahúsimportot is annak érdekében, hogy mérsékelje az árakat.
Bár összességében nőtt az élelmiszerárak szintje, nem minden termék drágult. Például a tojás ára januárban egy tucat esetében még $4.93 volt (kb. 3.79 font), majd márciusban madárinfluenza-járvány miatt rekordmagasságba emelkedett $6.23-ra (kb. 4.78 font), de ezt követően visszaesett $3.49-re (kb. 2.68 font).
A Fehér Ház szóvivője, Kush Desai szerint „Trump kínálati oldalra fókuszáló politikája fékezi Biden inflációs válságát”. Emellett olyan termékek ára is csökkent tavaly óta mint a vaj és margarin (-2%), fagylalt (-0.7%) vagy fagyasztott zöldségek (-0.7%).
Villamosenergia: Ígéret vagy valóság?
Kampánya során Trump azt ígérte, hogy jelentősen csökkenti majd az áramdíjakat:
“Kormányzásom alatt az energia- és villamosenergia-árakat legfeljebb másfél év alatt megfelezem.”
Azonban a valóság ezzel szemben azt mutatja, hogy az árak emelkedtek: az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatala szerint átlagosan augusztusban már 17.62 cent/kWh volt az ár (januárban még csak 15.94 cent/kWh).
James Sweeney professzor, a Stanford Precourt Energia Intézet kutatója szerint ez technikailag lehetetlen volt akkoriban. Az ár nemcsak a termelés költségeit tükrözi, hanem a hálózat fenntartását is – vezetékekkel, transzformátorokkal együtt.
A szakértő szerint az áremelkedést részben keresleti oldali tényezők okozzák: különösen adatközpontok növekvő energiaigénye miatt – például mesterséges intelligencia alapú képgenerálás során jelentős áramfogyasztás tapasztalható.
Sweeney továbbá rámutatott arra is, hogy megvonták megújuló energia támogatásait és vámokat vetettek ki importált acélra – ami megnövelte új erőművek építésének költségeit.
Diane Swonk hozzátette: „Az AI-boom különösen sújtja az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat”, mivel akik hozzáférnek napelemekhez vagy megújuló energiához általában gazdagabbak.
A Fehér Ház válasza szerint Trump bővíti a szén-, földgáz- és atomerőművi kapacitást – ez pedig szerinte „az egyetlen életképes módja annak, hogy kielégítsük a növekvő energiaigényt és csökkentsük az árakat”.
Autók ára: Csökkenés vagy rekord?
2024 szeptemberében egy kampányrendezvényen Trump kibővítette élelmiszerárcsökkentési ígéretét autókra is:
“Le fogjuk vinni az árakat… élelmiszerekre, autókra – mindenre.”
Ezzel szemben szeptemberben először lépte át egy új autó átlagára az $50,000-t (kb. 38,411 font), míg januárban még $48,283 (kb.37,092 font) volt – derül ki a Kelley Blue Book adataiból.
Erin Keating, a Cox Automotive szakértője elmagyarázta: „Az autóiparban tavaly főként vámok okozták az inflációt.” Az új autók ára évente átlagosan 4%-kal nőtt; ebből legalább egy százalékpontot tesznek ki a vámok.
Keating szerint várhatóan további áremelések jönnek majd jövőre is, mivel sok gyártó még nem emelte közvetlenül áraikat vámhatások miatt.
Egy pozitívumként megemlítette Trump költségvetési törvényében szereplő adókedvezményeket, amelyek ösztönözhetik új autók vásárlását.
A Fehér Ház illetékese hangsúlyozta: „az adminisztráció történelmi szabályozási lépések sorát tette meg annak érdekében, hogy visszafordítsa a baloldal radikális energiapolitikáját és évente milliárdokat takarítson meg.”