Az 55 év feletti felnőttek jelentősen nagyobb valószínűséggel osztanak meg politikai álhíreket, mint fiatalabb közösségi média felhasználók. Ez azonban nem azért van, mert nem tudnák megkülönböztetni a hamis híreket a valós információktól – derült ki egy új kutatásból, amelyet a Colorado Egyetem Boulder kampuszán (CU Boulder) végeztek.
A kutatás háttere és főbb eredményei
A tanulmányban közel 2 500 felnőttet vizsgáltak az Egyesült Államokból és Brazíliából. Az eredmények azt mutatták, hogy az életkor előrehaladtával az emberek egyre inkább pártosabbá válnak, és ez a pártosság befolyásolja ítélőképességüket.
“Megállapítottuk, hogy az idősebbek nagyobb valószínűséggel hisznek el és osztanak meg olyan információkat, amelyek összhangban vannak politikai pártjuk nézeteivel, akár igazak ezek az információk, akár nem,” mondta Leaf Van Boven, a CU Boulder Pszichológia és Idegtudományi Tanszékének professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatásban együttműködött Guilherme Ramos, a Rochester Institute of Technology marketing tanszékének adjunktusa is. A tanulmány 2023. november 3-án jelent meg a Journal of Experimental Psychology: General folyóiratban.
Idősebbek tényleg hiszékenyebbek?
Számos korábbi kutatás kimutatta, hogy az idősebb felnőttek nagyobb mértékben terjesztenek álinformációkat. Például egy vizsgálat szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás idején a 65 év feletti Facebook-felhasználók majdnem hétszer annyi hamis hírt osztottak meg, mint a 30 év alattiak. Twitteren pedig az álhírek 80%-át az 50 év felettiek osztották meg.
A jelenség okai azonban továbbra is vitatottak. Egyes kutatások az életkorral járó kognitív hanyatlásra hivatkoznak, ami miatt az idősebbek kevésbé képesek analitikusan gondolkodni és könnyebben megtéveszthetők. Más vizsgálatok arra mutattak rá, hogy gyakrabban keverik össze egy információ eredetét vagy nem tudják megkülönböztetni a fizetett hirdetéseket az objektív hírektől.
Ezzel szemben egy 31 tanulmányt összegző meta-analízis azt találta, hogy az idősebbek jobbak a hamis hírek felismerésében, mint a fiatalabbak.
A részletes vizsgálat: USA és Brazília példája
2022-ben Van Boven és Ramos mélyebben is megvizsgálták ezt a kérdést. Akkor mindkét országban intenzív álhír-hullámok voltak jelen: az Egyesült Államokban a középtávú választások előtt, Brazíliában pedig Lula da Silva és Jair Bolsonaro elnökjelöltek vitatott második fordulója körül.
A kutatók összesen 700 brazil és 1 700 amerikai résztvevőt vontak be, akik életkora 18 és 80 év között mozgott. A résztvevők hazájuk politikai eseményeivel kapcsolatos hírcímeket láttak – némelyik kedvezett a republikánus vagy konzervatív nézeteknek, mások pedig a demokraták vagy liberálisok álláspontját támogatták. A résztvevők nem tudták, hogy néhány cím hamis volt, amit tényellenőrző oldalak már cáfoltak.
Példák hamis hírekre
- Egy széles körben terjedő hamis pro-republikánus hír az USA-ban: „Ferenc pápa meglepte a világot, és Donald Trumpot támogatja elnökjelöltként.”
- Egy széles körben terjedő hamis pro-liberális hír Brazíliában: „Bolsonaro 25%-kal csökkentené a köztisztviselők fizetését.”
A résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék: mennyire valószínű, hogy megosztanák ezeket a híreket közösségi médiájukon. Egy másik kísérletben azt is megkérdezték tőlük, szerintük igaz vagy hamis-e az adott állítás.
Ezen túlmenően felmérték politikai ideológiájukat és azt is vizsgálták, mennyire képesek felülbírálni első benyomásaikat és analitikusan gondolkodni.
A pártosság hatása az ítélőképességre
A kutatás nem talált bizonyítékot arra, hogy az idősebb felnőttek kevésbé lennének képesek analitikusan gondolkodni vagy megkülönböztetni az igaz híreket a hamisaktól. Ugyanakkor azt kimutatta, hogy az 55 év felettiek sokkal pártosabbak voltak, és ez befolyásolta azt is, hogyan értékelték kritikus szemmel a hírcímeket.
“Más mércét alkalmaztak annak értékelésére, hogy egy információ mennyire megbízható attól függően, hogy az kedvez-e saját oldaluknak vagy sem,” magyarázta Van Boven.
A tanulmány nem állítja azt sem, hogy az idősebbek szándékosan osztanának meg hamis híreket. Inkább arról van szó, hogy szkeptikusabbak azokkal szemben az információkkal kapcsolatban, amelyek „a másik oldalnak” kedveznek. Ha viszont egy hír jó fényben tünteti fel saját jelöltjüket vagy pártjukat, akkor hajlamosak automatikusan igaznak elfogadni és továbbosztani azt – mintegy reflexszerűen reagálva.
Ez a reakció pedig életkorral erősödik.
Nem csak két pártrendszer problémája
Kiemelendő továbbá, hogy ez a tendencia mindkét országban érvényesült – függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok két nagy pártra épülő rendszere vagy Brazília mintegy harminc politikai pártjának sokszínűsége áll fenn.
“Ez arra utal, hogy nem feltétlenül maga a kétpártrendszer okozza ezt,” mondta Ramos. “Brazíliában is hasonlóan pártos viselkedést tapasztaltunk.”
Kijutni az információs buborékból: Mit tehetünk?
Sok eddigi beavatkozás arra fókuszált, hogy segítsen az embereknek felismerni az igazságot és elkülöníteni azt a fikciótól. Azonban Van Boven szerint ugyanolyan fontos lenne ösztönözni mindenkit arra is, hogy kevésbé legyen pártos kommunikációja közösségi hálózatain.
Javaslata szerint:
- Mélyrehatóan vizsgáljuk meg saját posztjainkat és azt is mérlegeljük, milyen mértékben befolyásolja pártpreferenciánk azt, hogyan ellenőrizzük egy-egy hír hitelességét.
- Tartsuk fenn nyitottságunkat más politikai nézeteket valló emberekkel szemben – ne töröljük le barátainkat csak azért, mert eltérően gondolkodnak!
“Mint aki politológiai polarizációval foglalkozik,” tette hozzá Ramos,“nagyon fontosnak tartom csoportok közötti kapcsolatok fenntartását. Egy egészséges demokráciához elengedhetetlen, hogy tudjunk beszélgetni és barátkozni olyanokkal is, akik másként gondolkodnak.”
Forrás: https://www.colorado.edu/today/2025/11/05/older-adults-share-more-political-misinformation-heres-why
