Új tanulmány szerint a világ legnagyobb autógyártói, köztük a Volkswagen, Mercedes-Benz és BMW, milliárdos megtakarítást értek el az Európai Unió kibocsátási bírságainak elkerülésével, köszönhetően a WLTP (Worldwide Harmonised Light Vehicles Test Procedure) tesztelési rendszerének hiányosságainak. Ezek a hibák lehetővé tették számukra, hogy kevesebb teljesen elektromos járművet (EV) értékesítsenek, miközben több plug-in hibridet (PHEV) adtak el – olyan autókat, amelyeket a tulajdonosok ritkán töltenek fel.
Az WLTP rendszer hibái és azok következményei
A WLTP tesztelési eljárás túlzottan optimista kibocsátási becsléseket adott, ami torzította az autógyártók kibocsátási teljesítményét. Ennek eredményeként 2021 és 2023 között több mint 52 millió tonnával nőtt a CO2-kibocsátás Európában, miközben az autógyártók közel 6 milliárd eurót (6,5 milliárd dollárt) takarítottak meg a bírságok elkerülésével.
A Transport & Environment (T&E), Európa tiszta közlekedést támogató szervezete által publikált tanulmány rámutatott, hogy a Mercedes-Benz, Volkswagen és BMW plug-in hibrid modelljeinek hivatalos WLTP szerinti kibocsátási értékei jelentősen alacsonyabbak voltak a valóságosnál. Ez lehetővé tette számukra, hogy könnyebben megfeleljenek az uniós kibocsátási céloknak.
Plug-in hibridek: előnyök és valóság
A PHEV-ek olyan járművek, amelyek belső égésű motorral és elektromos hajtással is rendelkeznek. Általában 30-50 mérföldet (48-80 km) képesek megtenni kizárólag akkumulátorról. Azonban a belső égésű motor akkor lép működésbe, amikor az akkumulátor lemerül.
Az elmélet szerint ez csökkenti az üzemanyagköltségeket és a károsanyag-kibocsátást, ha a tulajdonosok rendszeresen töltik az akkumulátort. A valóság azonban más: sok PHEV-tulajdonos nem tölti fel rendszeresen autóját, így valójában csak egy nehéz akkumulátort cipelnek magukkal, ami rontja az üzemanyag-hatékonyságot és növeli a kibocsátást.
A Nemzetközi Tiszta Közlekedési Tanács (ICCT) korábbi tanulmánya szerint Európában a PHEV-tulajdonosok ritkán töltik fel járműveiket, inkább a belső égésű motort használják – emiatt ezeknek az autóknak a kibocsátása gyakran megegyezik vagy meghaladja a hagyományos benzin- vagy dízelautókét.
Kibocsátási különbségek: hivatalos adatok vs. valós körülmények
A T&E tanulmánya szerint a 2023-as évjáratú PHEV-ek hivatalosan 75%-kal hatékonyabbnak számítottak a WLTP alapján, átlagosan 35 gramm CO2-t bocsátva ki 100 kilométerenként. Ezzel szemben a benzinüzemű autók hivatalosan 139 grammot bocsátanak ki ugyanilyen távolságon.
Valójában azonban csak 19%-os különbség mutatkozott: a fosszilis üzemanyaggal működő járművek átlagosan 166 gramm CO2-t bocsátottak ki kilométerenként, míg a PHEV-ek 135 grammot.
Példák konkrét modellekre
A Mercedes-Benz GLC 350e plug-in hibrid például 2021 és 2023 között majdnem megtriplázta elektromos hatótávolságát 44 km-ről (27 mérföld) 112 km-re (70 mérföld), ám valós kibocsátása mindössze 6%-kal csökkent – messze elmaradva a WLTP által becsült 55%-os csökkenéstől.
Nagyobb akkumulátor beépítése nem mindig jár pozitív hatással: mivel növeli az autó súlyát, erősebb motorokra van szükség az akkumulátor lemerülése után. Ez jól látható például a Range Rover Sport és BMW X5 plug-in hibrid változatainál is, ahol jelentős eltérések mutatkoztak WLTP szerinti és valós kibocsátási adatok között.
PHEV-tulajdonosok pénztárcájára gyakorolt hatás
A tanulmány szerint átlagosan egy PHEV-tulajdonos évente körülbelül 940 euróval (1100 dollárral) többet költött üzemanyagra, mivel gyakran benzint vagy dízelt használt töltés helyett. Ez az összeg 50%-kal magasabb volt annál, amit hivatalosan vártak volna megtakarításként.
A technológia jövője és kihívásai
Bár maga a plug-in hibrid technológia nem hibás, jelenlegi alkalmazása Európában számos problémával küzd. Kínában továbbra is nagy népszerűségnek örvend ez a hajtáslánc-megoldás, és sok gyártó tekinti átmeneti lépcsőfoknak a teljes elektromos járművek felé vezető úton.
Ha gyorsabb töltési lehetőségek állnának rendelkezésre vagy szélesebb körben elterjedne a Level 2 töltőinfrastruktúra, valamint ha tulajdonosok ténylegesen rendszeresen töltenék autóikat, akkor ezeknek az autóknak még nagyobb lenne az előnye.
WLTP reformjai és jövőbeli lépések
A jelenlegi helyzetre reagálva az Európai Bizottság már lépett: két fázisban tervezi korrigálni az WLTP tesztelési módszertanának hiányosságait annak érdekében, hogy az hivatalos kibocsátási adatok jobban tükrözzék a valós körülményeket.
- Első fázis: Már idén életbe lépett az új szabályozás az újonnan regisztrált PHEV-ek esetében.
- Második fázis: Jövőre már meglévő modellek esetében is pontosabb kibocsátási adatokat kell szolgáltatni.
- További fejlesztések: 2027-2028-ban további korrekciók várhatók annak érdekében, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz az WLTP szerinti és valós emissziós értékek.
Mire van még szükség?
A PHEV-ek marketingjében is van még mit javítani. Elengedhetetlen lenne eltüntetni a túlzó kibocsátási adatokat és átláthatóbbá tenni azt is, hogyan használják ténylegesen ezeket az autókat tulajdonosaik. Emellett fontos lenne jobb tájékoztatást nyújtani arról, hogyan lehet hatékonyabban üzemeltetni ezeket a járműveket – mindez jelentős mértékben csökkenthetné környezeti hatásukat és gazdasági terheiket egyaránt.
Forrás: https://insideevs.com/news/776049/european-automakers-saved-billions-in-fines-phevs/