Szerzők: Lacombe C, Dubé K, Collin C (2025)
Forrás: PLoS One 20(9): e0332748. DOI: 10.1371/journal.pone.0332748
Bevezetés
Az érzelmi arckifejezések felismerése alapvető nem verbális viselkedés, amely elősegíti a társas interakciókat. Az arckifejezésekből származó visszajelzések segítenek az egyénnek eldönteni, hogy közeledjen vagy elkerülje a társas helyzeteket. Például a félelem kifejezése (szélesre nyílt szemekkel) fenyegetést jelez, míg az undor (orr ráncolása, felsőajak felemelése) mérgező vagy káros inger jelenlétét sugallhatja. Ezzel szemben egy mosoly elősegítheti a proszociális viselkedést és erősítheti a társas kapcsolatokat.
Az érzelmi arckifejezések pontos felismerése evolúciós szempontból adaptív képesség, amely segít elkerülni a veszélyeket, mint például a társas elutasítást, ami elszigeteltséghez és magányhoz vezethet. Ezért az arckifejezések helyes értelmezése kulcsfontosságú az interperszonális kapcsolatok kialakításában és fenntartásában.
Azonban azok az egyének, akik nehézségekkel küzdenek az érzelmi arckifejezések felismerésében, különösen a társas szorongással (social anxiety, SA) élők, hajlamosak lehetnek félreértelmezni ezeket az ingereket fenyegetőként, ami tovább erősítheti az elkerülő viselkedést.
Társas szorongás és érzelmi arckifejezés-felismerés
A társas szorongásban szenvedők érzékenyek a negatív értékelésre, ezért fokozott figyelmet fordítanak potenciálisan fenyegető külső jelekre, mint például a homlokráncolás vagy unott arcok. Ezek az ambivalens vagy negatív jelek erős szorongást válthatnak ki, ami testi és kognitív tünetekhez vezethet.
Ezek a tünetek gyakran biztonsági viselkedésekhez vezetnek, például szemkontaktus kerüléséhez, ami tovább rontja az érzelmi arckifejezések felismerésének pontosságát és megakadályozza a helyes visszacsatolást, így fenntartva a téves hiedelmeket és a szorongást.
Állapot-szorongás szerepe az érzelmi felismerésben
A „Emotions as Social Information” (EASI) modell szerint az érzelmi arckifejezések értelmezése részben az észlelő aktuális érzelmi állapotától függ. Így ha valaki már eleve szorongó állapotban lép be egy társas helyzetbe, torzíthatja mások érzelmeinek értelmezését.
Kísérleti kutatások kimutatták, hogy magas állapot-szorongás jelentősen rontja az érzelmek felismerési képességét. Hangulatindukciós eljárásokkal – például negatív vagy pozitív hangulatot kiváltó videók segítségével – sikerült megváltoztatni az érzelmi arckifejezések felismerési pontosságát egészséges személyek körében.
A jelen kutatás célja és hipotézisei
A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy milyen hatással van az állapot-szorongás az érzelmi arckifejezések felismerésére olyan egyetemi hallgatók körében, akik magas fokú trait (állandó) társas szorongással rendelkeznek.
- H1: A résztvevők nagyobb anticipációs és poszt-esemény szorongást fognak jelenteni a Subjective Units of Distress Scale (SUDS) alapján.
- H2: Az állapot-szorongás indukcióját követően romlik majd az arckifejezések kategorizálási pontossága.
- H3: Az érzelmek intenzitásának és tisztaságának értékelése is csökken majd poszt-indukcióban.
- H4: A résztvevők saját teljesítményüket negatívabban értékelik majd önmagukhoz képest a konföderált értékelésével összevetve.
Módszer
Résztvevők
A kutatásban 68 egyetemi hallgató vett részt, akik magas trait társas szorongással rendelkeztek (LSAS-SR pontszám ≥ 30). A mintavétel során kizárták azokat, akik alacsonyabb pontszámot értek el vagy tudták, hogy konföderálttal beszélgetnek.
Mérések
- Liebowitz Social Anxiety Scale – Self-Report (LSAS-SR): A trait társas szorongás mérésére szolgáló önbevalláson alapuló skála.
- Depression Anxiety Stress Scale–21 (DASS-21): Depressziót, szorongást és stresszt mérő kérdőív.
- Subjective Units of Distress Scale (SUDS): Állapot-szorongás önértékelése 0-100 skálán.
- Social Performance Rating Scale (SPRS): Konföderált viselkedésének objektív értékelése videó alapján.
- Viselkedési értékelő skála: Résztvevők ön- és másértékelése pozitív és negatív viselkedési jellemzőkről.
- Kredibilitási kérdőív: A konföderáltal való interakció hitelességének megítélése.
- Érzelmi Arcfelismerési Feladat (FER): Két alkalommal végzett feladat (előtte-utána), ahol harag, boldogság és semleges arckifejezéseket kellett kategorizálni hat alapérzelem közül slider segítségével.
Mood Induction Procedure (Hangulatindukciós eljárás)
A résztvevők egy 5 perces beszélgetést folytattak egy konföderálttal különböző hipotetikus helyzetekről (pl. új munkahely bemutatkozás), melyet videóra vettek és mindkét fél értékelték egymást. Ez volt hivatott növelni az állapot-szorongást.
Kísérleti elrendezés
- Szükséges beleegyezés megszerzése után kitöltötték az alap kérdőíveket és SUDS-t.
- Egy előzetes FER feladat következett (60 próba).
- Mood induction: beszélgetés konföderálttal + SUDS mérések anticipációra és utána.
- Egy második FER feladat következett (60 próba).
- Befejező kérdőívek kitöltése és debriefing.
Eredmények
Mood Induction hatékonysága
A SUDS alapján mért állapot-szorongás enyhe volt minden időpontban, de nem mutatkozott statisztikailag jelentős növekedés a beszélgetést megelőző vagy követő időpontokban. Ez arra utal, hogy a hangulatindukció nem volt kellően hatékony az állapot-szorongás emelésére.
Érzelmi Arcfelismerési Teljesítmény
- Pontosság: A résztvevők jelentősen rosszabbul ismerték fel a boldog arckifejezéseket poszt-mood induction után (p=0.042). Semleges és haragos kifejezések felismerése nem változott jelentősen pre- és post-feltételek között.
- Tisztaság és intenzitás: Nem mutatkozott jelentős változás semleges kifejezések esetén; haragos kifejezéseket kevésbé intenzíven és tisztán érzékelték általában összevetve a boldog kifejezésekkel.
- Téves besorolások: Semleges és boldog kifejezéseket gyakran tévesen meglepettségnek, haragnak vagy szomorúságnak ítélték meg.
Saját teljesítmény önértékelése vs konföderált értékelése
A résztvevők saját magukat negatívabbnak és kevesebb pozitív jellemzővel bíróként értékelték összevetve a konföderáltakkal. Ez összhangban van korábbi kutatásokkal arról, hogy a társas szorongással élők hajlamosak alábecsülni saját teljesítményüket társas helyzetekben.
Megbeszélés
Bár a hangulatindukció nem emelte jelentősen az állapot-szorongást, mégis kimutatható volt, hogy enyhe emelkedés mellett romlott a boldog arckifejezések felismerési pontossága. Ez arra utalhat, hogy már kis mértékű állapot-szorongás is torzíthatja az érzelmek értelmezését társas helyzetekben.
A semleges arcok félreértelmezése főként negatív érzések irányába mutat – például szomorúságként –, ami alátámasztja azt a kognitív modellt, amely szerint a társas szorongással élők negatív interpretációs torzításokat mutatnak bizonytalan ingerek esetén.
A konföderált viselkedése melegséget sugárzott, ami csökkenthette a várhatóan növelendő állapot-szorongást – ez lehet egyik oka annak, hogy nem sikerült hatékonyan indukálni azt. Emellett rövid volt maga a beszélgetési idő is (5 perc), míg korábbi kutatások inkább 7-10 perces időtartamot alkalmaztak sikerrel.
Korlátozások és jövőbeli irányok
- A hangulatindukció időtartama rövid volt; hosszabb beszélgetési idővel érdemes lenne megismételni a vizsgálatot.
- Nincs kontrollcsoportunk alacsony trait társas szorongással rendelkező személyekből; ez megnehezíti az eredmények általánosítását.
- A mintavétel kizárólag egyetemi hallgatókra korlátozódott; klinikai mintával szélesebb körű következtetések vonhatók le majd.
- Csak egyetlen eszközzel mértük az állapot-szorongást; további pszichometriai eszközök beépítése ajánlott lenne pl. State-Trait Anxiety Inventory használata.
- A mintaméret kissé alacsonyabb volt mint amit előzetesen számoltunk ki; ez csökkentheti az eredmények statisztikai erejét.
Következtetések
A vizsgálat rámutat arra, hogy még enyhe állapot-szorongás-emelkedés is ronthatja azoknak a személyeknek az érzelmi arcfelismerési képességeit, akik eleve magas trait társas szorongással rendelkeznek – különösen pozitív érzelmek esetén. Ez hozzájárulhat ahhoz a negatív spirálhoz, amelyben félreértelmezett pozitív jelek miatt nőhet a társas elkerülés és magányosság érzete. A jövőbeni kutatásoknak érdemes lesz hatékonyabb hangulatindukciós módszereket alkalmazniuk szélesebb mintákon annak pontosabb feltárása céljából, hogyan befolyásolja az állapot-szorongás ezen fontos társas készségeket.
Forrás: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0332748
