James Watson, az amerikai Nobel-díjas tudós, aki a DNS szerkezetének felfedezésével forradalmasította a molekuláris biológiát, 97 éves korában elhunyt. Halálát a Cold Spring Harbor Laboratórium erősítette meg a BBC-nek, ahol évtizedeken át dolgozott és kutatott.
A DNS kettős hélix szerkezetének felfedezése és tudományos jelentősége
Watson 1953-ban, Francis Crickkel és Maurice Wilkinsszel közösen fedezte fel a DNS kettős hélix szerkezetét, amely alapvető áttörést jelentett a genetika és molekuláris biológia területén. Ez a felfedezés megmagyarázta, hogyan képes a DNS önmagát másolni és hogyan hordozza az örökítő információt.
1962-ben ezért a munkájukért megosztva kapták meg a Nobel-díjat. Akkoriban így nyilatkoztak: „Felfedeztük az élet titkát.” Ez az áttörés megalapozta a modern genetika gyors fejlődését és számos orvosi, biotechnológiai alkalmazás lehetőségét.
A tudományos közösségben betöltött szerepe és későbbi vitatott megnyilvánulásai
Bár Watson tudományos munkássága kiemelkedő volt, személye körül komoly viták is kialakultak. 2007-ben egy interjúban a Times újságban olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint az afrikai emberek intelligenciája átlagosan alacsonyabb lenne, mint más csoportoké. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Alapvetően borúlátó vagyok Afrika jövőjét illetően, mert minden társadalmi politikánk azon alapul, hogy az intelligenciájuk ugyanolyan, mint a miénk – holott minden teszt ezt nem igazolja.”
Ezek a megjegyzések súlyos visszhangot váltottak ki, és vezetői pozíciójától is megfosztották: elveszítette a Cold Spring Harbor Laboratórium kancellári tisztségét New Yorkban.
2019-es botrány és tiszteletbeli címek visszavonása
2019-ben ismételten olyan kijelentéseket tett egy televíziós műsorban, amelyekben összefüggést sugallt a faj és az intelligencia között. Ezek miatt a Cold Spring Harbor Laboratórium hivatalosan visszavonta tőle tiszteletbeli címeit – többek között a kancellár emeritus, Oliver R Grace professzor emeritus és tiszteletbeli kurátor címeket.
A laboratórium közleményében határozottan elítélte Watson állításait: „Dr. Watson kijelentései elfogadhatatlanok és nem támaszthatók alá tudományosan.” Hozzátették, hogy ezek az állítások hatálytalanítják korábbi bocsánatkérését.
A DNS felfedezésének háttere és Rosalind Franklin szerepe
Bár maga a DNS molekula már 1869-ben felfedezésre került, hosszú ideig nem ismerték annak pontos szerkezetét. Csak 1943-ban vált világossá, hogy a DNS hordozza az örökítő anyagot.
Watson és Crick munkáját jelentősen segítették Rosalind Franklin röntgenkrisztallográfiás képei, amelyeket azonban Franklin tudta nélkül használtak fel. Ezek alapján sikerült fizikailag modellezniük a molekulát és feltárni annak kettős hélix formáját.
James Watson Nobel-díjának árverése
2014-ben Watson elárvereztette Nobel-díjának aranyérmét, amelyért 4,8 millió dollárt (kb. 3,6 millió fontot) kapott. Eladási szándékát azzal indokolta, hogy megvetettnek érezte magát a tudományos közösségben korábbi rasszista megnyilvánulásai miatt.
Összegzés
James Watson halála egy korszak végét jelenti a molekuláris biológia történetében. Bár tudományos munkássága kétségtelenül meghatározó volt az élet titkának feltárásában, személyes nézetei és azok nyilvános megfogalmazása komoly vitákat váltott ki és végül szakmai elszigeteltséghez vezettek.
Emlékezetében azonban örökre megmarad az a forradalmi felfedezés, amely megalapozta az emberi genetika modern kori fejlődését.
