Lengyelország jelenlegi helyzetében kiemelten fontos a lakosság és a vállalkozások energiaárainak kezelése. Karol Nawrocki elnök egy olyan törvényjavaslatot mutatott be, amely jelentős, akár egyharmados árcsökkenést ígér a háztartások számára, és ötödével mérsékelné a vállalkozások energiafogyasztási költségeit. Ez az intézkedés az elnök egyik fő választási ígérete volt, amelyet az idei évben tett meg.
A jelenlegi energiaárak és a javasolt változások háttere
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Lengyelországban az idei év első felében az EU harmadik leggyorsabb áremelkedését tapasztalták az áramdíjak terén: a háztartások esetében 20%-os növekedés történt éves szinten. Ez azt jelenti, hogy a vásárlóerő-paritást figyelembe véve Lengyelországban az EU második legmagasabbak az energiaárak.
Nawrocki elnök kampánya során azt ígérte, hogy hivatalba lépése első 100 napján belül 33%-kal csökkenti a lakossági áramdíjakat. Ezt a határidőt 2023. november 14-én jelölte meg. Az eredeti terv szerint ezt „zöld adók” elutasításával, Lengyelország kilépésével az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből (ETS), valamint olcsó szénalapú energiatermeléssel kívánta elérni, amelyet „Lengyelország fekete aranyának” nevezett.
Az új törvényjavaslat főbb elemei
2023. október végén azonban Nawrocki egy módosított tervet mutatott be, amely nem teljesen szakít a zöld adókkal, hanem inkább azok csökkentésére és bizonyos díjak eltörlésére fókuszál. A javaslat célja, hogy az áramdíjak több mint felét kitevő különféle díjakat és járulékokat mérsékelje.
- Elosztási díjak csökkentése: Ezek a díjak jelentős részt képviselnek az összköltségben, így mérséklésük közvetlenül csökkenti a fogyasztói terheket.
- Kötelező megújuló energia tanúsítványok visszafogása: Eredetileg ezek finanszírozták a zöldenergia beruházásokat, amelyek nagy részben már megtérültek, így indokolt a díjak csökkentése.
- Egyes pótlékok eltörlése: Olyan többletköltségek megszüntetése, amelyek jelenleg indokolatlanul növelik az árakat.
- ÁFA csökkentése: Az áramra kivetett általános forgalmi adót 23%-ról 5%-ra mérsékelnék.
A lengyel elnöki hivatal számításai szerint ezek az intézkedések évente átlagosan 2 500 zlotyról 1 700 zlotyra csökkentenék egy háztartás áramköltségét, ami körülbelül 33%-os megtakarítást jelent. A vállalkozások esetében – eltérő árszabályozás miatt – átlagosan 20%-os költségcsökkenést várnak.
Költségvetési hatások és politikai kihívások
A javaslat költségvetési vonzata jelentős: iparági becslések szerint évente 11,5-14 milliárd zloty közötti kiadást jelenthet. A finanszírozást elsősorban az ETS bevételeinek növekedése biztosítaná, amelyet a kibocsátási engedélyek árának emelkedése hajtana. Emellett várhatóan nőne a háztartások fogyasztása is, ami további bevételt generálhat az államkasszába.
A kormányzat azonban még nem reagált hivatalosan Nawrocki javaslataira. Mivel az elnök politikailag a jobboldali ellenzékhez kötődik, míg a jelenlegi kormánykoalíció liberálisabb irányvonalat képvisel és gyakran konfliktusban áll vele, kérdéses, hogy támogatják-e majd a parlamentben a törvényjavaslatot.
Szakértői és civil szervezeti vélemények
Energetikai szakértők általában pozitívan értékelték Nawrocki tervét. Úgy vélik, hogy az alacsonyabb energiaárak ösztönözhetik a háztartásokat arra, hogy felhagynak a szénalapú fűtéssel és inkább tisztább technológiákba – például hőszivattyúkba – fektessenek be.
Jakub Wiech, energetikai elemző rámutatott, hogy bár egyes díjak eltörlése – például az úgynevezett kapacitási díj (opłata mocowa) – támogatja a szénalapú erőműveket, addig az ETS bevételeit csak alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektek finanszírozására lehet felhasználni. Ennek ellenére konstruktívnak tartja a javaslatot, amely reálisan képes lehet csökkenteni az energiaárakat.
Andrzej Guła, a Polish Smog Alert vezetője hangsúlyozta: „Hosszú ideje szükség volt ilyen lépésekre, mert a magas energiaárak egyik fő akadályát jelentik a szmog elleni küzdelemnek és hozzájárulnak az energiaszegénység növekedéséhez.” Lengyelország levegőszennyezettsége Európában az egyik legrosszabb, amelynek fő oka otthonok fűtése szénnel.
Michał Hetmański, az Instrat klímaelemző intézet vezetője szerint Nawrocki ezzel próbálja kompenzálni korábbi döntéseinek következményeit – például azt a vétót, amellyel idén megakadályozta szárazföldi szélerőművek építésének szabályainak enyhítését. Hangsúlyozta továbbá: „Az iparnak, hőszivattyúknak és elektromos autóknak olcsó villamos energiára van szükségük.”
Lengyelország energiatermelési helyzete
Lengyelország továbbra is elsősorban szénből állítja elő villamosenergia-termelését: tavaly ez tette ki majdnem 57%-át az összes termelésnek – ez Európa legmagasabb aránya. Ugyanakkor ez az arány folyamatosan csökken: idén áprilisban először esett 50% alá történelmi rekordként.
Záró gondolatok
Nawrocki elnök törvényjavaslata ambiciózus lépésnek számít Lengyelország energiapolitikájában. Ha sikerül elfogadtatni és megvalósítani ezeket az intézkedéseket, akkor jelentős könnyebbséget hozhat mind a lakosság mind pedig a vállalkozások számára egyaránt. Ugyanakkor politikai és pénzügyi kihívásokkal is számolni kell annak érdekében, hogy fenntartható módon valósuljanak meg ezek a változtatások.
A cikk alapját képező információkat Alicja Ptak gyűjtötte össze és szerkesztette. Forrás: Notes from Poland / Mikołaj Bujak/KPRP
