Silva, egy neves kutató, aki rendszeresen kapcsolatban áll Silicon Valley és más helyek befolyásos szereplőivel, megosztotta véleményét a génszerkesztés és az úgynevezett „tervezett babák” kapcsán. Véleménye szerint egyesek túlzottan egészségtelen érdeklődést mutatnak az iránt, hogy mesterségesen jobb agyi képességekkel rendelkező gyerekeket hozzanak létre. Amikor 2023. november 25-én nyilvánosságra került egy ikerpár születése, Silva azonnal arra gondolt, vajon ez nem egy ilyen jellegű génmódosítási kísérlet lehet-e.
A génszerkesztés és az agyi képességek: Silva reakciója
Silva így emlékszik vissza: „Hirtelen rájöttem – ó, istenem, ezek tényleg komolyan gondolják ezt a hülyeséget.” Reakciója mély undor és szomorúság volt. Két nappal később, egy hongkongi génszerkesztési csúcstalálkozón elismerte, hogy már korábban is tisztában volt az UCLA kutatásával, amely a CCR5 gén potenciális hatásait vizsgálta az agyra.
Amikor erről kérdezték, így válaszolt: „Láttam azt a tanulmányt, de több független megerősítésre van szükség.” Hozzátette továbbá: „Ellenzem a genom szerkesztését fejlesztési célokra.”
A CCR5 gén szerepe az emberi agyban
A tudományos bizonyítékok folyamatosan erősítik azt a nézetet, hogy a CCR5 gén jelentős szerepet játszik az agyműködésben. Silva és egy nagy kutatócsoport az Egyesült Államokból és Izraelből új bizonyítékokat közöltek arról, hogy a CCR5 gátolja az emlékek kialakulását és a szinaptikus kapcsolatok fejlődését.
A legfrissebb tanulmányuk, amely a rangos Cell folyóiratban jelent meg, kimutatta, hogy azok az emberek, akik természetesen nem rendelkeznek CCR5 génnel, gyorsabban regenerálódnak stroke után. Emellett azok, akik legalább egy példányt hiányolnak ebből a génből, általában magasabb iskolai végzettséget érnek el – ami arra utalhat, hogy a CCR5 befolyásolja a mindennapi intelligenciát is.
S. Thomas Carmichael, az UCLA biológusa és a tanulmány vezetője így fogalmazott: „Mi vagyunk az elsők, akik jelentették a CCR5 funkcióját az emberi agyban, valamint az oktatási sikerhez való lehetséges kapcsolatát.” Bár ezt az összefüggést ígéretesnek tartja, hangsúlyozza, hogy további kutatások szükségesek.
Klinikai vizsgálatok és gyógyszerfejlesztés
A CCR5-ről szóló felfedezések már most is klinikai vizsgálatok alapját képezik stroke-os betegek és HIV-fertőzöttek körében. Utóbbiaknál gyakran előfordulnak memóriazavarok. Az egyik ilyen vizsgálat jelenleg is zajlik az UCLA-n, ahol Maraviroc nevű anti-HIV gyógyszert alkalmaznak – ez kémiailag blokkolja a CCR5 gént –, hogy megfigyeljék, javul-e ezáltal a betegek kognitív teljesítménye.
Etikai kérdések: korrekció vagy fejlesztés?
Silva kiemeli a különbséget a betegségek vagy hiányosságok korrigálása és az egészséges emberek képességeinek mesterséges javítása között. „A kognitív problémák orvosi szempontból hatalmas kihívást jelentenek. Szükségünk van gyógyszerekre ezek kezelésére. De teljesen más dolog egészséges emberek DNS-ét vagy kémiai folyamatait módosítani azért, hogy jobbak legyenek” – mondja.
„Egyszerűen még nem tudjuk eléggé, mit csinálunk. A természet nagyon finom egyensúlyt teremtett.” Silva szerint bár nem szabadna megváltoztatni a normális intelligenciát, ez nem jelenti azt, hogy nem lenne lehetséges.
A jövő lehetőségei: okosabb emberek genetikai úton?
A „okos egerek” létrehozásához használt genetikai manipulációk bizonyítják Silva szerint nemcsak azt, hogy lehetséges ilyen változtatásokat végrehajtani, hanem azt is, hogy különösen nagy hatással lehetünk a CCR5 gén módosításával.
„Elképzelhető-e valaha, hogy növeljük egy populáció átlagos IQ-ját? Ha azt mondanám nem, akkor nem lennék tudós. Az egereken végzett munkák arra utalnak, hogy igen” – mondja Silva. Ugyanakkor hozzáteszi: „Az egerek nem emberek. Nem tudjuk pontosan milyen következményekkel járna ez emberi szervezetben. Még nem állunk készen erre.”
Összegzés
- A CCR5 gén fontos szerepet játszik az emberi agy működésében és memóriában.
- A természetes CCR5 hiány gyorsabb stroke utáni felépülést és magasabb iskolai végzettséget eredményezhet.
- Klinikai vizsgálatok folynak annak érdekében, hogy blokkolják ezt a gént memóriajavítás céljából HIV-fertőzötteknél és stroke-os betegeknél.
- Az etikai kérdések középpontjában áll a különbség a betegségek kezelése és egészséges emberek fejlesztése között.
- Bár lehetségesnek tűnik genetikai úton növelni az intelligenciát, még számos bizonytalanság áll fenn ennek következményeivel kapcsolatban.
A tudomány fejlődése izgalmas lehetőségeket tartogat ugyanazért azonban felelősségteljesen kell bánnunk vele – különösen olyan érzékeny területeken mint az emberi intelligencia genetikai módosítása.
Forrás: https://www.technologyreview.com/2019/02/21/137309/the-crispr-twins-had-their-brains-altered/
