Az OpenAI Inc. komoly jogi veszélybe került, miután a szerzői jogi pert indító szerzők és kiadók hozzáférést kaptak a cég belső Slack-üzeneteihez és e-mailjeihez, amelyek az OpenAI által kalózkönyvek adatkészletének törlésével kapcsolatos döntéseket tárgyalják. Ez a hozzáférés akár több milliárd dolláros kártérítési követeléseket és súlyos bírói szankciókat is eredményezhet.
A per háttere és a belső kommunikációk jelentősége
A szerzők és kiadók pert indítottak az OpenAI ellen, mert a mesterséges intelligencia fejlesztője olyan adatokat használt fel nagy nyelvi modellek képzéséhez, amelyek között kalózkönyvek is szerepeltek. A perben az egyik kulcskérdés, hogy az OpenAI szándékosan megsértette-e a szerzői jogokat, ami jelentősen megnövelheti a kártérítés összegét – akár 150 000 dollárra könyvenként, szemben az alap 750 dollárral.
A per során a bíróság engedélyezte, hogy a felperesek betekintést nyerjenek az OpenAI azon belső kommunikációiba, amelyek az adatállomány törlésével kapcsolatos döntéseket tárgyalják. Ha ezekből kiderül, hogy az OpenAI tudatosan vagy szándékosan járt el jogsértően, az súlyos következményekkel járhat.
Lehetséges következmények: bírói szankciók és kártérítés
Nem csupán a kártérítés összege miatt fontos ez az ügy. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy az OpenAI bizonyítékokat semmisített meg a per előkészítése során (például az adatállomány törlésével), úgy szankciókat szabhat ki. Ezek között szerepelhetnek pénzbírságok, védekezési lehetőségek korlátozása vagy akár alapértelmezett ítélet hozatala a felperesek javára.
Ezek a szankciók rendkívül károsak lehetnek egy olyan technológiai vállalat számára, amelynek hírneve és működése is múlhat ezen döntéseken.
A Manhattan-i bíróság precedens értékű döntése
Az ügy különlegessége, hogy a New York-i déli kerületi bíróság ritka módon engedélyezte az ügyvédi titoktartás alá eső kommunikációk részleges feltárását. Ez egy fontos teszt lesz arra nézve, hogy mennyire hajlandóak a bíróságok áttörni ezt a védelmet olyan ügyekben, ahol mesterséges intelligencia fejlesztők ellen indultak szerzői jogi perek.
Korábban hasonló helyzet állt elő az Anthropic PBC esetében is, amely egy 1,5 milliárd dolláros rekordösszegű peres egyezséget kötött könyvszerzőkkel. Az ottani ügyben is hasonló kommunikációkat próbáltak megszerezni a felperesek.
Szakértők véleménye: mekkora ütőkártya lehet az ügyvédi levelezés?
David Schultz, a Hamline Egyetem professzora szerint az ügyvédek és ügyfelek közötti levelezések betekintést adhatnak az OpenAI „szándékosságába” vagy tudatosságába, ami kulcsfontosságú bizonyíték lehet. Az ilyen dokumentumok feltárása „óriási csapás” lenne az OpenAI védekezésére nézve.
A bírósági döntés és annak hatásai
A New York-i bíróság nemrégiben elrendelte, hogy az OpenAI adja át a legtöbb olyan alkalmazotti kommunikációt, amelyet eddig ügyvédi titoktartásra hivatkozva visszatartott. Az OpenAI fellebbezést fontolgat ezen döntés ellen. Egy másik kérés pedig még folyamatban van az OpenAI belső és külső jogi tanácsadóival folytatott levelezések átadására vonatkozóan.
Növekvő nyomás az AI cégeken
A mesterséges intelligencia fejlesztők tudatossága kulcsfontosságú tényező számos szerzői jogi perben. A tudatos jogsértés megállapítása esetén ugyanis jelentősen megnőhetnek a kártérítési összegek – akár 150 000 dollárra művenként.
Az OpenAI ellen jelenleg több tucatnyi szerzői jogi per zajlik, amelyekben több tízmillió könyv és hírcikk használata került vitára. Ezeket áprilisban egyesítették előzetes tárgyalások céljából Manhattanben.
Az Anthropic esete: precedensértékű egyezség
Az Anthropic PBC augusztusban rekordösszegű 1,5 milliárd dolláros egyezséget kötött könyvszerzőkkel. A cég azt állította, hogy „rendkívüli nyomás” alatt állt, mert egy esetleges per akár 1 billió dolláros kártérítést is eredményezhetett volna kalózkönyvek letöltése miatt – ugyanolyan adatbázisból (Library Genesis) töltöttek le anyagokat, mint az OpenAI.
OpenAI stratégiája és várható egyezség
Yvette Joy Liebesman, a Saint Louis Egyetem jogászprofesszora szerint bár az OpenAI ügye még nem jutott olyan messzire, mint az Anthropicé volt egyezség előtt, hasonló irányba haladnak. Az OpenAI belső kommunikációinak feltárása erős alkupozíciót jelenthet a felperesek számára – különösen ha azok bizonyítják a szándékosságot vagy bizonyítékmegsemmisítést (spoliation).
“Lehet egy ‘dohányzó pisztoly’ (smoking gun), de ezt még nem tudjuk” – mondta Liebesman –, “a felperesi ügyvédek mindent megtesznek majd azért, hogy minél több információhoz jussanak és minél nagyobb kártérítést érjenek el.”
Különleges jogi érvelések: hogyan törik át az ügyvédi titoktartást?
- Kiválasztott titoktartás feloldása: A felperesek azt állítják, hogy az OpenAI önkényesen választotta ki azt az indokot (az adat törlésének „nem használat” miatti okát), amelyet nyilvánosságra hozott – ezzel elvesztette az ügyvédi titoktartás védelmét ezen témában.
- Bűncselekmény-csalás kivétel: Ez egy ritka jogi eszköz arra hivatkozva, hogy ha egy cég ügyvédje tanácsolta bizonyos bizonyítékok megsemmisítését vagy illegális tevékenységet folytatott, akkor ez alól nem vonható ki titoktartás alól.
Rebecca Roiphe, a New York Law School professzora szerint már maga az indoklás nyilvánosságra hozatala is „megdöbbentő”, hiszen ha valóban ártatlan okból történt volna a törlés, akkor miért harcol ennyire az OpenAI annak eltitkolásáért?
A „nukleáris opció”: bűncselekmény-csalás kivétel alkalmazása
A felperesek azt is állítják, hogy ha egy ügyvéd tanácsolta volna bizonyos adatok megsemmisítését vagy más illegális lépések megtételét, akkor ő maga is résztvevője lett volna a szerzői jog megsértésének. Ez egy rendkívül ritka érvelés szerzői jogi perekben – inkább szabadalmi ügyekben fordul elő hasonló eset.
Nathan Mammen, a Snell & Wilmer LLP partnere szerint „figyelemre méltó” lenne, ha egy ilyen nagy presztízsű ügyvédi iroda (Latham & Watkins LLP vagy Morrison & Foerster LLP) ilyen tanácsot adott volna egyértelmű bizonyítékmegsemmisítésre.
Bírói döntések várható iránya és lehetséges büntetések
A szakértők szerint Judge Ona T. Wang valószínűleg in camera vizsgálatot rendel el – vagyis privát módon tekinti át a vitatott dokumentumokat –, mielőtt végleges döntést hozna. Korábbi határozatai alapján hajlamos lehet inkább a felperesek oldalára állni.
Ha megállapítja bizonyítékmegsemmisítés tényét (spoliation), akkor akár kedvezőtlen feltételezésre is utasíthatja majd a későbbi esküdtszéket: például azt feltételezhetik majd, hogy az eltitkolt bizonyítékok kedvezőtlenek lettek volna az OpenAI-ra nézve. Ez rendkívül erős érv lehet egy esetleges tárgyaláson.
Záró gondolatok
Az In Re: OpenAI Inc. Copyright Infringement Litigation (S.D.N.Y., No. 25-md-03143) ügy nem csupán egy egyszerű szerzői jogi per: precedenst teremthet arra nézve, hogyan kezelik majd a jövőben a mesterséges intelligencia fejlesztők által használt adatokat és azokkal kapcsolatos belső kommunikációkat. Az eset rámutat arra is, milyen komoly következményekkel járhat egy technológiai vállalat számára egy rosszul kezelt adatkezelési döntés vagy annak eltitkolása.
