2024. november 11. és 20. között a világ vezetői és delegáltjai összegyűlnek Belémben, Brazíliában, hogy részt vegyenek a COP30 konferencián. Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) éves csúcstalálkozói kivételes alkalmat jelentenek arra, hogy kormányok, tudósok, aktivisták, lobbisták és újságírók egyaránt megvitassák az eddigi eredményeket és kidolgozzák a jövőbeli klímaintézkedések politikai és pénzügyi kereteit.
A COP30 jelentősége – tíz évvel a Párizsi Megállapodás után
A COP30 különleges esemény, hiszen pontosan tíz év telt el azóta, hogy a világ vezetői aláírták a 2015-ös Párizsi Megállapodást (COP21, Párizs). Ez a nemzetközi egyezmény jogilag kötelező érvényű vállalásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a globális felmelegedést “jóval 2°C alatt tartják az ipari forradalom előtti szintekhez képest” a század végéig.
Az idei konferencia helyszíne, Belém, az Amazonas esőerdőjének északkeleti kapuja, amely szimbolikusan is arra készteti a résztvevőket, hogy szembenézzenek a klímavészhelyzettel. Az erdők és a biodiverzitás kulcsfontosságú témák lesznek az egész csúcson.
Mi is az a COP?
A COP rövidítés az „Egyezmény Feleinek Konferenciáját” jelenti, ahol a „felek” az UNFCCC aláírói. Az UNFCCC-t először 1992-ben írták alá a Rio de Janeiró-i Föld-csúcson. Azóta évente találkoznak, hogy értékeljék az éghajlatváltozás elleni intézkedéseket és előrehaladást.
Fontosabb COP-konferenciák és eredményeik
- COP3 – Kiotó, Japán: Az első jelentős nemzetközi egyezmény, amely iparosodott országokat kötelezett üvegházhatású gázkibocsátásuk csökkentésére. 2005-ben lépett hatályba.
- COP15 – Koppenhága, Dánia: Bár hivatalos jogi megállapodás nem született, létrejött a Koppenhágai Egyezmény, amely többek között létrehozta a Zöld Klíma Alapot és bevezette a 2°C-os felmelegedési plafont.
- COP21 – Párizs, Franciaország: A legismertebb egyezmény, amely 195 fél részvételével fogadta el azt a célt, hogy „a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2°C alatt tartsák”, törekedve az 1,5°C-os korlátra.
- COP26 – Glasgow, Skócia: A „klímaakció évtizedének” kezdetét jelentette. Elfogadták a Glasgow-i Klímaegyezményt a szénenergia fokozatos visszaszorítására és elindították a Globális Metánvállalást az emissziók csökkentésére.
A COP30 kulcstémái és tematikus napjai
A konferencia hat fő témakör köré szerveződik, amelyek alkotják az „Akcióterv” prioritásait:
- Energiaszektor, ipar és közlekedés
- Erdők, óceánok és biodiverzitás
- Mezőgazdaság és élelmiszer-rendszerek
- Városok, infrastruktúra és vízgazdálkodás
- Emberi és társadalmi fejlődés
- Keresztmetszeti kérdések
Tematikus napok részletesen
- November 10–11: Alkalmazkodás, városok fejlesztése, infrastruktúra, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, helyi önkormányzatok szerepe, bio- és körkörös gazdaság témái; tudományos-technológiai innovációk és mesterséges intelligencia is fókuszban.
- November 12–13: „Globális etikai áttekintés” bevezetése; egészségügy, munkahelyek teremtése, oktatás, kultúra; igazságosság és emberi jogok; információ hitelessége; munkavállalók helyzete.
- November 14–15: Megújuló energiaforrások előmozdítása; igazságos energiatranzíció; ipar és közlekedés; kereskedelem; finanszírozás; karbonpiacok; nem CO₂ kibocsátások kezelése.
- November 17–18: Természetvédelem hangsúlyozása: erdők megóvása, óceánok állapota és biodiverzitás; őslakosok és helyi közösségek szerepe; fiatalok bevonása; kis- és középvállalkozások támogatása.
- November 19–20: Mezőgazdaság és élelmezésbiztonság kérdései; turizmus fenntarthatósága; kisebbségi csoportok helyzete; családi gazdálkodás; nők szerepe; afrodescendensek támogatása.
A klímavészhelyzet valós hatásai – például a Karib-térségben
A COP30 idején különösen aktuális lesz a klímaváltozás valós következményeinek bemutatása. Dr. Samantha Hallam óceánkutató kiemelte az All Ireland Science Media Centre számára: „A Karib-térségben most tapasztalható pusztító hatások jól mutatják: a klímaváltozás nem távoli fenyegetés többé.”
Példaként említette Melissa hurrikánt – az Atlanti-óceán legerősebb hurrikánját –, amely október végén Jamaica partjainál csapott le ötös kategóriában. Az óceánvíz hőmérséklete mintegy 1,4°C-kal volt magasabb az átlagosnál (1979–2000), ami mintegy 40 mph-val növelte a vihar erejét. Ez 1,6-szor nagyobb pusztítást okozott.
A COP30-on ezért sürgetővé válik az emissziók radikális csökkentése és a fejlődő országok támogatása – azoké ugyanis legkevésbé felelősek ugyan az üvegházhatású gázok kibocsátásáért –, de leginkább ki vannak téve ezeknek a káros hatásoknak.
A COP30 kritikus szerepe – frissített vállalások szükségessége
A Párizsi Megállapodás részeként minden félnek öt évente frissítenie kell Nemzeti Meghatározott Hozzájárulását (NDC), amelyben vállalja kibocsátásának csökkentését. A következő nagy lépést idén februárra várták volna – azonban a kormányok 95%-a elmulasztotta ezt a határidőt.
Szeptemberre új határidőt kaptak ugyan egyes országok, de még mindig sokan nem nyújtották be vagy nem elég ambiciózusak vállalásaik. Az eddig leadott NDC-k alapján mindössze kb. 10%-os kibocsátáscsökkenés várható – miközben legalább 60%-ra lenne szükség ahhoz, hogy megközelítsük az 1,5°C-os célkitűzést.
“A túllövés most már elkerülhetetlen.” – António Guterres ENSZ-főtitkár előzetes interjújában.
A COP30 tehát kulcsfontosságú lehet abban, hogy újra hangsúlyozza: sürgős cselekvésre van szükség. Professor Brian Ó Gallachóir szerint (University College Cork) ez lesz az első olyan COP-találkozó tíz év után, amelyen bemutatják majd az eddigi kollektív eredmények átfogó értékelését (Global Stocktake).
“A Párizsi Megállapodás előtt egy globális hőmérséklet-emelkedést akár +4°C-ra prognosztizáltunk az ipari forradalom előtti szintekhez képest,” mondta Ó Gallachóir. “Jelenleg kb. +2.1–2.8°C között járunk – ami még mindig messze van attól az elfogadott céltól.”
A konferencián várhatóan számos ország fogja bemutatni új vállalásait annak érdekében, hogy csökkentsék ezt az eltérést. Jelenleg mintegy egyharmaduk már benyújtotta frissített NDC-jét – ezek minősége jelentős előrelépést mutat mind hitelességben mind gazdasági lefedettségben –, de sok ország még hátravan e tekintetben.
Záró gondolatok
A COP30 tehát nem csupán egy éves találkozó: egy kritikus mérföldkő is egyben annak érdekében, hogy világméretű összefogással kezeljük bolygónk legsürgetőbb problémáját. Az Amazonas kapujában megrendezett esemény remélhetőleg új lendületet ad majd ahhoz is, hogy minden érintett fél felismerje saját szerepét ebben az átfogó akciótervben.
Kiemelt fontosságú tehát:
- a globális felmelegedés korlátozása;
- a biodiverzitás megőrzése;
- a fenntartható energia- és mezőgazdasági rendszerek kialakítása;
- a társadalmi igazságosság biztosítása;
- a fejlődő országok támogatása;
- a tudományos alapokon nyugvó döntéshozatal erősítése.
Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy valóban megfordítsuk bolygónk jelenlegi veszélyes irányát – s hogy biztosítsuk egy élhető jövőt mindannyiunk számára.
Forrás: https://www.technologynetworks.com/tn/articles/cop30-what-is-it-and-why-does-it-matter-406677



