Huszonhat éve. Életünk nagyjából ennyit tölt alvással. A tudósok legalábbis az ókori görögök óta próbálják megmagyarázni, miért töltünk annyi időt alvással , de az alvás pontos funkcióinak meghatározása nehéznek bizonyult.
Az elmúlt évtizedben megnőtt a kutatók érdeklődése az alvás természete és funkciója iránt. Az új kísérleti modellek a technológia fejlődésével és az analitikai technikákkal párosulva mélyebb bepillantást engednek az alvó agyba. Íme néhány a közelmúlt legnagyobb áttörései közül az alvástudományban.
1. Többet tudunk a tudatos álmodásról
Az álmodozás idegtudományi tanulmányozása mára már nem a peremen, hanem a fősodormá vált.
Amerikai kutatók egy 2017-es tanulmányban rendszeres időközönként felébresztették a résztvevőket az éjszaka folyamán, és megkérdezték őket, mi járt a fejükben a riasztás előtt. Néha a résztvevők nem emlékeztek álmodozásra. A kutatócsoport ezután megvizsgálta, hogy mi történik a résztvevő agyában az ébredés előtti pillanatokkal.
A résztvevők felidézték az álom tartalmát a fokozott aktivitással a hátsó forró zónában, amely az agy azon területe, amely szorosan kapcsolódik a tudatos tudatossághoz . A kutatók ennek a zónának valós idejű megfigyelésével megjósolhatták az álomélmények meglétét vagy hiányát.
Egy másik izgalmas fejlemény az álmok tanulmányozásában a tudatos álmok kutatása, amelyben tudatában van annak, hogy álmodik. Egy 2021-es tanulmány kétirányú kommunikációt hozott létre egy álmodozó és egy kutató között. Ebben a kísérletben a résztvevők szemük mozgatásával jelezték a kutatónak, hogy álmodnak egy előre egyeztetett minta szerint.
A kutató matematikai feladatokat olvasott fel (mi nyolc mínusz hat?). Az álmodó erre a kérdésre szemmozgással válaszolhatott. Az álmodozók pontosak voltak, jelezve, hogy magas szintű kognitív funkciókhoz fértek hozzá. A kutatók poliszomnográfiát használtak , amely a testi funkciókat, például a légzést és az agyi aktivitást figyeli alvás közben, annak igazolására, hogy a résztvevők aludtak.
Ezek a felfedezések az álomkutatókat izgalomba hozták az „interaktív álmodás” jövőjével kapcsolatban, mint például egy készség gyakorlása vagy egy probléma megoldása álmainkban.
2. Alvás közben agyunk újrajátssza az emlékeket
Idén ünneplik a századik évfordulóját annak, hogy először mutatták be, hogy az alvás javítja a memóriánkat . A legújabb kutatások 2023-as áttekintése azonban kimutatta, hogy a napközben kialakult emlékek újraaktiválódnak, miközben alszunk. A kutatók ezt gépi tanulási technikák segítségével fedezték fel, hogy „dekódolják” az alvó agy tartalmát.
Egy 2021-es tanulmány megállapította, hogy az ébrenlét során a különböző emlékek megkülönböztetésére szolgáló képzési algoritmusok lehetővé teszik, hogy ugyanazon idegi minták újra megjelenjenek az alvó agyban. Egy másik tanulmány, szintén 2021-ben, azt találta, hogy minél többször jelentkeznek ezek a minták alvás közben, annál nagyobb előnyökkel jár a memória.
Más megközelítések szerint a tudósok képesek voltak bizonyos emlékeket újraaktiválni a kérdéses emlékhez kapcsolódó hangok újrajátszásával, miközben a résztvevő aludt. Egy 91 kísérlet 2020-as metaanalízise azt találta, hogy amikor a résztvevők memóriáját alvás után tesztelték, többet emlékeztek azokra az ingerekre, amelyek hangjait alvás közben visszajátszották, mint azokra a kontrollingerekre, amelyek hangjait nem játsszák vissza.
A kutatások azt is kimutatták, hogy az alvás erősíti a memóriát az élmény legfontosabb aspektusaira vonatkozóan , átstrukturálja emlékeinket, hogy összefüggőbb narratívákat alkossanak , és segít megoldást találni a megrekedt problémákra . A tudomány azt mutatja, hogy az alvás valóban segít.
3. Az alvás egészségesen tartja elménket
Mindannyian tudjuk, hogy az alváshiány miatt rosszul érezzük magunkat. A laboratóriumi alvásmegvonási vizsgálatokat, amelyekben a kutatók egész éjszaka ébren tartják a résztvevőket, funkcionális MRI-vizsgálatokkal kombinálták, hogy részletes képet festhessenek az alváshiányos agyról. Ezek a tanulmányok kimutatták, hogy az alváshiány súlyosan megzavarja a különböző agyi hálózatok közötti kapcsolatot . Ezek a változások magukban foglalják a kognitív kontrollért felelős agyi régiók közötti kapcsolat megszakadását , valamint a fenyegetések és érzelmek feldolgozásában részt vevők felerősödését .
Ennek az a következménye, hogy az alváshiányos agy rosszabbul tanul új információkat , gyengébb az érzelmek szabályozásában , és nem képes elnyomni a tolakodó gondolatokat . Az elalvatlanság miatt kevésbé valószínű, hogy segít másokon . Ezek az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy a rossz alvásminőség miért olyan általános a rossz mentális egészségben .
4. Az alvás megvéd minket a neurodegeneratív betegségektől
Bár az életkor előrehaladtával természetesen kevesebbet alszunk , egyre több bizonyíték utal arra, hogy az alvászavarok az élet korai szakaszában növelik a demencia kockázatát.
A β-amiloid, egy anyagcsere-hulladék felhalmozódása az Alzheimer-kór hátterében álló mechanizmusok egyike. Az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy a mély, zavartalan alvás jó arra, hogy kiöblítse ezeket a méreganyagokat az agyból. Az alvásmegvonás növeli a β-amiloid felhalmozódásának sebességét az agy azon részein, amelyek részt vesznek a memóriában, például a hippocampusban . Egy 2020-ban közzétett longitudinális tanulmány megállapította, hogy az alvási problémák a β-amiloid felhalmozódásának magasabb arányával jártak együtt a négy évvel későbbi követés során . Egy másik, 2022-ben publikált tanulmányban az alvási paraméterek előre jelezték a résztvevők kognitív hanyatlásának ütemét a következő két évben.
5. Megtervezhetjük az alvást
A jó hír az, hogy a kutatások olyan kezeléseket fejlesztenek ki, amelyek jobb éjszakai alvást biztosítanak, és növelik annak előnyeit.
Például az Európai Alváskutató Társaság és az American Academy of Sleep Medicine kognitív viselkedésterápiát ajánl az álmatlanság (CBT-I) kezelésére. A CBT-I úgy működik, hogy azonosítja azokat a gondolatokat, érzéseket és viselkedést, amelyek hozzájárulnak az álmatlansághoz, amelyek azután módosíthatók az alvás elősegítése érdekében.
2022-ben a CBT-I alkalmazás lett az első olyan digitális terápia, amelyet az angol National Institute for Health and Care Excellence ajánlott az NHS kezeléséhez.
Ezek a beavatkozások életünk más területein is javíthatnak. Egy 65 klinikai vizsgálat 2021-es metaanalízise megállapította, hogy az alvás CBT-I segítségével történő javítása csökkentette a depresszió, a szorongás, a kérődzés és a stressz tüneteit.
Dan Denis , Marie Skłodowska-Curie tudományos főmunkatárs, Yorki Egyetem
Ezt a cikket a The Conversation újból közzétettük Creative Commons licenc alatt. Olvassa el az eredeti cikket .