Szerkesztői megjegyzés: A Call to Earth egy CNN szerkesztőségi sorozat, amely a bolygónkat érintő környezeti kihívásokat és azok megoldásait mutatja be. A Rolex Perpetual Planet kezdeményezése együttműködik a CNN-nel, hogy felhívja a figyelmet a fenntarthatóság kulcsfontosságú kérdéseire, és ösztönözze a pozitív cselekvést.
A denevérek helyzete és jelentősége
A denevérek az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók, azonban populációik jelentősen csökkennek. Az élőhelyek elvesztése, betegségek és peszticidek mind hozzájárultak ehhez a hanyatláshoz, de az utóbbi években egy új, növekvő fenyegetéssel is szembe kell nézniük: a szélturbinákkal.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint évente millió számra pusztulnak el denevérek világszerte a turbinák miatt. Becslések szerint évente mintegy 50 000 denevér esik áldozatul Kanadában, több mint 200 000 Németországban, és több mint 500 000 az Egyesült Államokban.
A denevérek ökológiai és gazdasági szerepe
Winifred Frick, a nonprofit Bat Conservation International vezető tudósa hangsúlyozza, hogy a denevérek nemcsak ökológiai szempontból fontosak, hanem globális gazdasági jelentőségük is óriási. Számos faj fogyaszt mezőgazdasági kártevő rovarokat, mások gyümölcsmagokat terjesztenek, míg egyesek létfontosságú növénypollinátorok.
Például a mexikói hosszúszárnyú denevérek az agávénak nevezett növényt porozzák be – ebből készül a tequila. Ahogy Frick tréfásan megjegyzi: „Ha szereted a margaritát, koccints egy denevérre!”
A szélturbinák okozta halálozás okai
Kezdetben úgy vélték, hogy a turbinák által okozott halál fő oka a barotraumás sérülés – amikor a turbinák közelében hirtelen nyomásváltozás miatt a denevérek belső szervei megsérülnek. Azonban az újabb kutatások inkább azt mutatják, hogy legtöbbjük közvetlenül a turbinák lapátjainak ütközve pusztul el.
Frick szerint azonban nem az okozat részletei a legfontosabbak, hanem az, hogy évente millió számra veszítjük el ezeket az állatokat. Bár a szélenergia fontos megújuló energiaforrás – amely jelenleg az összes globális villamosenergia-termelés mintegy 8%-át adja –, azt felelősségteljesen kell működtetni úgy, hogy ne okozzon további károkat a denevérpopulációkban.
Környezeti hatásvizsgálatok és szabályozások
Sok országban kötelező környezeti hatásvizsgálatot végezni szélerőművek telepítése előtt. A Global Wind Energy Council (GWEC) szóvivője e-mailben elmondta, hogy természetvédelmi területeket, szaporodóhelyeket és biodiverzitás szempontjából fontos zónákat általában kizárnak a potenciális szélerőmű-telepítési helyszínek közül.
A fejlesztési folyamat során felméréseket végeznek az élőhelyekre és az állatok vándorlási útvonalaira gyakorolt hatások vizsgálatára. Ugyanakkor kutatók rámutattak arra is, hogy világszerte nagyon eltérőek ezek a szabályozások, és gyakran nem megfelelően érvényesülnek. Egy tanulmány szerint az önkéntes megfelelés globális szinten problémás és gyakorlatilag nem létezik.
Jelenlegi védekezési stratégiák: „blanket curtailment”
Miután egy szélerőművet felépítettek, jelenleg az egyik legelterjedtebb módszer a denevérek védelmére az úgynevezett „blanket curtailment”, vagyis általános leállítás. Ez azt jelenti, hogy alacsony szélsebesség esetén – amikor leginkább jelen vannak a denevérek – leállítják vagy lelassítják a turbinákat.
Egy elemzés szerint ez a módszer több mint 60%-kal csökkentette a denevérhalálozásokat abban az időszakban (napnyugtától napkeltéig), amikor július közepétől október közepéig tartottak fenn ilyen korlátozásokat 5 méter/másodperc alatti szélsebesség esetén.
Ugyanakkor számítások szerint ez akár 10%-kal is csökkentheti az éves energiatermelést bizonyos régiókban és korlátozási forgatókönyvek mellett.
„Smart curtailment” – intelligens leállítási technológiák
Egy innovatív megoldás az energia-veszteség minimalizálására az úgynevezett „smart curtailment”, amely célzottan védi csak azokat az időszakokat és helyeket, amikor valóban veszélyben vannak a denevérek. Kevin Denman, az amerikai EchoSense ügyvezető igazgatója elmagyarázza, hogy cégük szenzorokat szerel fel a turbinákra, amelyek képesek érzékelni a denevérek echolokációs hangjait – ezekkel navigálnak repülés közben.
Amikor ilyen hangokat detektálnak, az adott területhez közeli turbinákat ideiglenesen leállítják vagy lassítják, így elegendő időt adva arra, hogy a denevérek biztonságosan átrepüljenek.
Denman szerint ez a rendszer visszaadja nagyjából 50%-át annak az energiának, amit az általános leállítás során elveszítenének. Egy 2023-as tanulmány – amelyet részben az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma finanszírozott – azt is kimutatta, hogy ezzel az intelligens módszerrel nem nőtt meg jelentősen a denevérhalálozás aránya az általános leállításhoz képest.
További fejlesztések és technológiák világszerte
- Biodiv-Wind (Franciaország): infravörös kamerákat használ denevérészlelésre.
- DTBird & DTBat (Spanyolország): mesterséges intelligenciával valós időben képesek felismerni egyedi denevérfajokat hívásaik alapján.
Roger Rodriguez, EchoSense denevérbiológusa szerint ezek az AI-alapú fajazonosító rendszerek lehetővé tehetik majd szelektív turbinaleállítást veszélyeztetett fajok esetében.
A GWEC álláspontja és bioakusztikus technológiák alkalmazása
A GWEC szóvivője üdvözöl minden olyan lépést, amely kiegyensúlyozza a tiszta megújuló energia termelését és természetvédelem céljait. Hozzátette továbbá, hogy bioakusztikus technológiák gyakran kötelezőek szélerőműveknél annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a helyi denevérpopulációkra gyakorolt kockázatot.
Ultrahangos riasztók: egy újabb védekezési mód
Egy másik tesztelt módszer ultrahangos riasztók alkalmazása, amelyek célja elriasztani a denevéreket attól, hogy belépjenek a turbinák rotorlapátjai által érintett veszélyes zónába. Leon Hailstones, az NRG Systems marketing alelnöke elmagyarázza: „Lényegében nagyon hangos környezetet hozunk létre.”
A rendszer hangszórókat használ turbina-lapátokra szerelve ultrahangos jelek kibocsátására – ezek emberi fül számára hallhatatlanok –, amelyek lefedik azt frekvenciasávot, amelyet sok érintett denevérfaj echolokációra használ.
A feltételezés szerint ez összezavarja őket és távol tartja ezektől a légterektől. Hailstones szerint ha ezt kombinálják turbinaleállítással, akkor tovább csökkenthető lehetne a halálozás aránya miközben javulhatna az energiatermelés hatékonysága is.
Kutatási eredmények és korlátok
Bár néhány tanulmány kimutatta bizonyos fajokra hatékony lehetőségként az ultrahangos riasztók alkalmazását, további kutatások szükségesek még. Winifred Frick azonban figyelmeztet: „Van bizonyíték arra is, hogy ezek az akusztikus riasztók bizonyos fajok esetében növelhetik is a halálozást természetes kíváncsiságuk miatt.” Emellett hozzáteszi: „A magas frekvenciájú hang nem terjed túl messzire,” így nehéz teljesen lefedni vele azt rotorlapátok által érintett veszélyes területet.
Hailstones elmondta továbbá, hogy jelenleg kísérleteznek riasztók pozicionálásával és dőlésével annak érdekében, hogy maximalizálják ezen kritikus zóna lefedettségét.
Záró gondolatok: felelősségteljes energiahasználat és természetvédelem
Winifred Frick hangsúlyozza: „A vadon élő állatok védelme érdekében elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy hol helyezünk el szélturbinákat és hogyan működtetjük őket úgy, hogy minimalizáljuk kockázataikat.”
Célunk megtalálni azt az egyensúlyt, ahol maximális energiatermelést érhetünk el anélkül, hogy ökológiai felelőtlenséget követnénk el vagy biodiverzitás-csökkenést okoznánk.






