Az elmúlt években jelentős pénzáramlás indult Japánból az európai technológiai startupok felé, mivel a kockázatkerülő japán befektetők egy érettebb vállalkozói környezetet részesítenek előnyben. Ez a trend hozzájárul Európa gyorsan növekvő mélytechnológiai (deep tech) klaszterének fejlődéséhez, amely egyre inkább versenyképes alternatívát kínál a globális innovációs térképen.
Japán és Európa: Egyre szorosabb együttműködés a startupok világában
Bár az európai startup- és kockázati tőkepiaci ökoszisztéma hosszú ideig a Szilícium-völgy árnyékában működött, mára vonzó tereppé vált a japán vállalatok számára. Japán belső piaca még fiatalabb, ezért a japán befektetők egyre inkább az európai piacot célozzák meg, ahol több évtizedes tapasztalattal rendelkező vállalkozói közösség és fejlett technológiai háttér áll rendelkezésre.
A 2019-ben életbe lépett EU-Japán Gazdasági Partnerségi Megállapodás óta a japán befektetők vagy olyan kockázati tőkealapok, amelyek mögött japán korlátozott partnerek állnak, több mint 33 milliárd euró értékű finanszírozási kört támogattak Európában – derül ki a NordicNinja kockázati tőkealap és a Dealroom adatplatform kutatásából. Ez jelentős növekedés az azt megelőző öt év 5,3 milliárd eurós befektetéséhez képest.
A kezdeti időszak: Softbank és az első lépések
Az EU-Japán megállapodás előtt gyakorlatilag csak a Softbank képviselte Japánt Európa startup színterén. Tomosaku Sohara, a Japán-Európa VC NordicNinja társalapítója és ügyvezető partnere elmondta, hogy a Softbank már akkor aktív volt, amikor megszerezte a finn Supercell játékfejlesztő céget, ami új lendületet adott Finnország startup ökoszisztémájának.
Azóta azonban több nagy japán vállalat is közvetlenül támogatja az európai technológiai cégeket, köztük olyan nevek, mint Mitsubishi, Sanden, Yamato Holdings és Marunouchi Innovation Partners. Emellett olyan japán kapcsolódású kockázati tőkealapok is aktívak Európában, mint a NordicNinja, Byfounders vagy Toyota Woven Capital.
Európa előnyei és Japán kihívásai
A jelentés szerint Európában per fő kétszer annyi kockázati tőkebefektetéssel támogatott startup működik, mint Japánban, és 4,3-szor több “unikornis” cég is található itt. Ez részben annak köszönhető, hogy az európai vállalkozók többsége korábban nagyvállalatoknál dolgozott, így tapasztaltabbak és vállalkozói szemléletük is fejlettebb.
Japánban ezzel szemben még mindig korlátozott az induló vállalkozók száma. Az idősebb generáció inkább stabil nagyvállalatoknál – például Toyotánál vagy Sony-nál – szeretne dolgozni. Ugyanakkor a fiatalabb generáció gondolkodásmódja kezd változni, és egyre többen érdeklődnek az innovatív vállalkozások iránt.
Mélytechnológia és mesterséges intelligencia: A japán befektetők fókuszában
A japán befektetők különösen kedvelik a mélytechnológiát (deep tech), amely tudományos vagy mérnöki innovációkra épülő cégeket foglal magába. 2024-ben az ilyen befektetések 70%-a mélytechnológiára és mesterséges intelligenciára irányult Európában – ez összhangban áll az iparág általános trendjeivel, ahol az AI, energiaipar és védelem területei dinamikusan növekednek.
- Wayve (Egyesült Királyság): autonóm járműfejlesztő startup, amely 2024 májusában 1,05 milliárd dolláros finanszírozási kört zárt;
- Quantinuum (Britannia): kvantumszámítástechnikai cég, amely 273 millió eurót kapott 2024 januárjában;
- Multiverse Computing (Spanyolország): kvantumtechnológiával foglalkozó vállalat 189 millió eurós befektetésben részesült 2025 júniusában.
Ezeket a köröket olyan neves japán szereplők támogatták, mint a Softbank, Mitsui és Toshiba. Ezeknek a cégeknek azonban jelentős növekedési tőkére és ipari tapasztalatra van szükségük ahhoz, hogy sikeresen skálázzanak – két terület pedig hagyományosan hiányzik Európából.
A japán vállalatok erős pénzügyi háttere és ipari tudása
Sarah Fleischer, a német Tozero nevű akkumulátor-újrahasznosító startup társalapítója és vezérigazgatója kiemelte: “A japán cégek hatalmas pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek. Az elmúlt évszázad során spóroltak, most pedig elkezdik ezt a tőkét felhasználni növekedésük érdekében.”
A Tozero eddig 14,5 millió eurót gyűjtött össze olyan befektetőktől, mint NordicNinja, Honda vagy JJC. Fleischer szerint nem csupán a pénzről van szó: a japán vállalatok erős gyártási és autóipari tapasztalataikkal képesek betölteni azokat az ismerethiányokat Európában, amelyek akadályozzák a nagy volumenű gyártási projektek sikeres megvalósítását.
Továbbá Japán régóta stabilizálta kritikus ásványianyag-ellátási láncait és jól kiépített kereskedelmi hálózatát is fenntartja. Ez különösen fontos az energiapolitikai átmenet szempontjából – például Tozero számára előnyt jelent az akkumulátorokból történő anyagvisszanyerés területén.
Politikai bizonytalanságok között: Japán hidat képez Ázsia felé
A jelenlegi geopolitikai helyzetben – különösen az USA-Kína kapcsolatok hullámzásai közepette – Japánt egyre inkább úgy tekintik, mint egy megbízható hidat Ázsia piacai felé. Ez további vonzerőt jelent az európai startupok számára is.
Kulturális különbségek és kihívások az együttműködésben
Bár az együttműködés bővülése ígéretes trendeket mutat, akadnak kihívások is. Japánban még nem elterjedt széles körben az angol nyelv használata üzleti környezetben, ami kommunikációs nehézségeket okozhat.
Sarah Fleischer tapasztalatai szerint „a félreértések és helyi fordítási problémák könnyen meghiúsíthatják egy partnerség sikerét”. Emiatt fontosnak tartja a személyes találkozókat és hosszabb időt tölteni Japánban az üzleti kapcsolatok építésére.
A döntéshozatal gyakran lassabbnak tűnik nyugati szemmel nézve: alapos kutatásra és előkészítésre helyezik a hangsúlyt. Fleischer szerint ez azt jelenti, hogy „a japán partnerek nagyon aktívan segítik cégüket abban is, hogyan építsék fel következő kereskedelmi üzemüket akár Japántól indulva világszerte”.
Különleges helyzetben: Softbank kontra hagyományos japán kultúra
A Softbank eltér a hagyományos japán befektetési kultúrától: döntéseit alapítója, Masayoshi Son személyes irányítása alatt hozza meg nem pedig konszenzus alapján. A cég ismert merész fogadásairól – például WeWork vagy Arm chipgyártó esetében –, amelyek során hatalmas összegeket fektetett be technológiai startupokba.
A 2021-es kockázati tőkeboom idején legalább egy japán kapcsolódású befektető részt vett 11,2 milliárd euró értékű üzletben Európában; ebben az évben Softbank volt jelen az ilyen tranzakciók 22%-ában.
Kitekintés: A jövőbeni együttműködés lehetőségei
Sohara és Fleischer egyaránt optimisták az európai-japán együttműködés további bővülését illetően. Bár 2025-ben várhatóan mintegy 3 milliárd eurós befektetés valósul meg japán részről – ami valamivel kevesebb az előző évinél –, érdeklődésük továbbra is élénk marad.
Míg sok figyelem mostanában a Közel-Kelet felé fordul befektetési szempontból, Fleischer szerint Japán iránti érdeklődés növekszik. Egyre többen keresik őt meg bevezetésért japán vállalati partnerekhez – ami új jelenség számára is.
“Politikai okokból is fontos szerepet játszik Japán abban, hogy stratégiailag pozícionálja magát,” mondta Fleischer. “A kormány támogatja azt is, hogy vállalataik bizonyos ökoszisztémákban növekedjenek és erősítsék országuk globális helyzetét.”
Forrás: https://www.cnbc.com/2025/11/10/japanese-investors-turn-to-europe-in-lieu-of-own-ecosystem.html
