Az Egyesült Államokban a vállalati profitok soha nem látott magasságokba emelkedtek, miközben a tőzsde új csúcsokat dönt. Ezzel párhuzamosan azonban idén közel egymillió munkahely szűnt meg – ez a legnagyobb létszámcsökkenés 2020 óta, amikor a világjárvány súlyosan megrázta a gazdaságot. Ez az ellentmondásos helyzet egy új, eddig ismeretlen gazdasági jelenségre világít rá, amelyet Chen Zhao, az Alpine Macro befektetési kutatócég vezető globális stratégiája „állás nélküli fellendülésnek” nevez.
Az „állás nélküli fellendülés” paradoxona
Hagyományosan a tömeges elbocsátások akkor következnek be, amikor a vállalatok profitabilitása csökken, és költségcsökkentésre kényszerülnek. Ezzel szemben most olyan helyzetet tapasztalunk, ahol a cégek nyeresége kiváló, mégis jelentős létszámleépítéseket hajtanak végre. Chen Zhao ezt a jelenséget teljesen újnak és történelmileg példátlannak tartja.
„Soha nem láttunk még ilyet” – mondta Zhao a CBS News-nak. „Furcsa látni, hogy az Amazon 30 000 embert bocsát el, miközben a profitja kiválóan alakul.”
A mesterséges intelligencia szerepe a munkaerőpiaci változásokban
Zhao szerint a kulcs az iparágakban és az egész gazdaságban egyaránt gyorsan terjedő mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása. Az MI jelentősen növeli a vállalati termelékenységet, ugyanakkor csökkenti a munkaerő iránti keresletet.
Bár ez a trend kezdetben főként a technológiai szektorban jelent meg, mára más iparágakban is elterjedt, mivel a cégek az MI-t hatékony eszközként használják termelékenységük növelésére és költségeik csökkentésére.
Zhao így fogalmazott: „A munkaerő-kereslet gyakorlatilag nullára esett vissza, vagy akár enyhe csökkenést mutat, miközben a gazdaság jól teljesít és a profitok kiválóak. Ilyen helyzettel korábban még soha nem találkoztunk.”
A munkaerőpiac változó dinamikája 2025-ben
Az év nagy részében az amerikai munkaerőpiacot közgazdászok „nem vesz fel, nem bocsát el” állapotként jellemezték – vagyis olyan környezetként, ahol bár a felvételek lassultak, az állások viszonylag biztonságosak maradtak. Azonban az utóbbi időszakban ez megváltozott.
A Federal Reserve szeptemberben és októberben is csökkentette irányadó kamatlábát, részben azért, mert nőtt az aggodalom a foglalkoztatás növekedésének lassulása miatt. Jerome Powell Fed-elnök hangsúlyozta, hogy szorosan figyelik a nagyvállalatok elbocsátási bejelentéseit.
A hivatalos foglalkoztatási adatok késése és alternatív mérőszámok
A Munkaügyi Minisztérium havi foglalkoztatási jelentése október 1-je óta késik a kormányzati leállás miatt, ami késlelteti szeptemberi és valószínűleg októberi adatok közzétételét is. Emiatt közgazdászok más forrásokra támaszkodnak, például az ADP bérszámfejtési adatára.
Az ADP adatai szerint októberben 42 000 új munkavállalót vettek fel magánszektorban – ez ugyan szerény növekedés két gyenge hónap után, de összességében stagnálást jelez.
„Ősszel stagnálást látunk az elérhető adatok alapján” – írta Bill Adams, a Comerica Bank vezető közgazdásza. „Bár októberben nőtt a magánfoglalkoztatás, összességében valószínűleg stagnált az állományi létszám a szövetségi elbocsátások miatt.”
Miért nem nő drasztikusan a munkanélküliség?
Bár lassulnak a felvételek és nőnek az elbocsátások, az ország munkanélküliségi rátája viszonylag alacsony maradt: augusztusban 4,3% volt – ez az utolsó elérhető adat.
Zhao szerint ennek oka részben abban rejlik, hogy csökken az aktív munkaerő-kínálat: sok baby boomer generációhoz tartozó dolgozó vonul nyugdíjba, ráadásul az előző adminisztráció szigorúbb bevándorlási politikája is mérsékelte az új munkaerő érkezését.
Zhao megfogalmazása szerint: „A munkaerő-kereslet gyakorlatilag stagnál vagy enyhén csökken, miközben a kínálat is hasonlóképpen mozog – ez egy nagyon furcsa egyensúlyt eredményez.”
Kritikus vélemények: Nem mindenki tartja az MI-t fő oknak
Néhány szakértő nem ért egyet abban, hogy az MI lenne kizárólagos oka az elbocsátásoknak. Art Papas, a Bullhorn szoftvercég vezérigazgatója szerint inkább arról van szó, hogy sok vállalat átgondolja munkaerő-szükségletét a pandémia utáni időszakban.
Papas rámutatott: „A cégek most bátrabban vágnak bele létszámcsökkentésekbe, mert könnyebb új tehetségeket találni most, mint pandémia idején.” Szerinte azok a vállalatok is gyakran hivatkoznak az MI-re mint indokra csak azért, mert ez egy divatos kifejezés.
„Ezekkel az elbocsátási bejelentésekkel gyakran nőnek is a részvényárfolyamok – ez egy perverz ösztönző”, jegyezte meg Papas.
A belépő szintű állások visszaesése és annak következményei
Papas hangsúlyozta továbbá, hogy valódi változás történt abban is, hogy kevesebb belépő szintű pozíciót hirdetnek meg. Míg sokan ezt az MI térnyerésének tulajdonítják – mondván „az MI helyettesíti ezeket az állásokat” –, Papas szerint inkább arról van szó, hogy kevesebb új munkavállalót vesznek fel ezen a szinten.
Összegzésképpen: A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet komplex és több tényezős folyamat eredménye. Az amerikai gazdaság erős profitokat produkál és magas tőzsdei értékeket ér el ugyanakkor jelentős létszámleépítések zajlanak le. A mesterséges intelligencia gyors térnyerése kétségtelenül átalakítja a munka világát és csökkenti bizonyos munkakörök iránti keresletet. Ugyanakkor más tényezők – mint például demográfiai változások és vállalati stratégiai átalakulások – is fontos szerepet játszanak ebben az „állás nélküli fellendülésben”.
Forrás: https://www.cbsnews.com/news/jobless-boom-ai-economy-labor-market-corporate-profits-layoffs/
