„A számítógép félbeszakította Pamela beszédét.” Ez a mondat egy nemrég történt orvosi vizsgálat során hangzott el, amikor barátommal, Pamélával voltam. Pamela hetvenes éveiben jár, egyedül él, és több krónikus betegséggel küzd. Az utóbbi időben légszomjat tapasztal lépcsőzés közben, ami aggasztó tünet számára.
Az AI szerepe a klinikai vizsgálatokban
Az orvosi rendelőben Pamela lassan és óvatosan mesélte el panaszait – ahogy sokan teszik, amikor idegeneknek próbálják megfogalmazni testi és lelki aggodalmaikat. A beszélgetés közepén az orvos egy kattintással aktivált egy mesterséges intelligencián alapuló jegyzetelőt, amely valós időben rögzítette és összefoglalta a beszélgetést. Kulcsszavakat emelt ki, diagnosztikai lehetőségeket javasolt, valamint számlázási kódokat rendelt hozzá.
Az orvos elégedettnek tűnt, hogy a számítógép megfelelően rögzítette Pamela fő panaszait, így elfordult tőlünk, hogy átnézze a képernyőn megjelenő szöveget – miközben Pamela tovább beszélt.
Az AI jegyzet pontossága és korlátai
Orvosként és orvosi antropológusként megkérdeztem, megnézhetem-e az AI által generált összefoglalót. Meglepően gördülékeny és pontos volt, azonban nem tükrözte Pamela hangjában megbúvó feszültséget: a lépcsőzés említésekor jelentkező elakadását, a félelmet, hogy már kerüli a lépcsőt és a kimozdulást, vagy azt a mélyen gyökerező traumát, amely anyja halálához kötődött – ezt az orvos nem kérdezte ki.
Az AI térnyerése az egészségügyben
Az ilyen jelenetek egyre gyakoribbak. Az orvosok generációkon át ellenálltak az új technológiáknak, amelyek fenyegették szakmai tekintélyüket vagy megváltoztatták megszokott munkamódszereiket. Azonban a mesterséges intelligencia (AI) gyorsabban tör be a klinikai gyakorlatba, mint szinte bármely korábbi eszköz.
- 2024-ben az amerikai orvosok kétharmada használta az AI-t – ez 78%-os növekedés az előző évhez képest.
- A kórházi rendszerek 86%-a integrálta az AI-t munkafolyamataiba.
- Dr. Robert Pearl szerint „az AI olyan gyakori lesz az egészségügyben, mint a sztetoszkóp”.
- Kollégám, Craig Spencer megjegyezte: „Hamarosan az AI használatának mellőzése diagnosztikában vagy kezelésben akár gondatlanságnak is minősülhet.”
Ígéretek és valóság: Az AI hatása az egészségügyi rendszerre
A döntéshozók és üzleti érdekcsoportok azt ígérik, hogy az AI enyhíti majd az orvosi kiégést, csökkenti a költségeket és bővíti a hozzáférést. Vállalkozók „nagy egyenlítőként” hirdetik, amely minőségi ellátást hoz azoknak is, akik eddig kimaradtak a rendszerből.
Számos vezető szakember úgy véli, hogy az AI felszabadítja majd az orvosokat az adminisztrációs terhek alól, így több idő jut majd a betegek személyes figyelmére. Eközben a páciensek már most is használják az AI-alapú chatbotokat kiegészítő vagy helyettesítő forrásként – sokan ezt tekintik az orvosi tudás demokratizálódásának.
A mesterséges intelligencia árnyoldalai
Ugyanakkor ha az AI-t olyan egészségügyi rendszerbe telepítik, amely elsődlegesen hatékonyságot, megfigyelést és profitot helyez előtérbe, akkor nem gondoskodás eszköze lesz belőle, hanem újabb eszköz az emberi élet árucikké tételéhez.
AI képességei és korlátai
- Nagy nyelvi modellek képesek hatalmas mennyiségű orvosi irodalmat feldolgozni és összefoglalni.
- Egyes tanulmányok szerint bizonyos diagnosztikai feladatokban felülmúlhatják az emberi orvosokat.
- Például egy OpenEvidence által fejlesztett rendszer 100%-os eredményt ért el az Egyesült Államok Orvosi Engedélyvizsgáján.
- AI képes radiológiai képek elemzésére emberi szakértők pontosságával vagy annál jobb eredménnyel.
- Képes bőrrák felismerésére okostelefon-fotókból vagy szepszis korai jeleinek kiszűrésére kórházi betegeknél.
- A Covid-19 járvány alatt segített előre jelezni járványhullámokat és optimalizálni erőforrás-elosztást.
A strukturális problémák áthidalása helyett azok elfedése
A mesterséges intelligencia vonzereje nem pusztán technológiai hitből fakad. Inkább abból adódik, hogy azt sugallja: kihagyhatjuk a nehéz társadalmi változásokat – például a betegségeket okozó egyenlőtlenségek vagy vállalati érdekek kezelését –, miközben javíthatjuk az egészségügyet.
Az amerikai egészségügy dilemmái
Az Egyesült Államok a leginkább „medicalizált” ország: profitvezérelt rendszere körülbelül kétszer annyit költ fejenként egészségügyre más gazdag országokhoz képest. Ugyanakkor milliókat zár ki ellátásból, miközben minden jövedelmi szinten magasabbak a megelőzhető betegségek és halálozás arányai.
Közegészségügyi szakértők régóta hangsúlyozzák: önmagában az orvoslás nem oldja meg ezeket a problémákat. Több figyelmet kell fordítani nem-orvosi szociális ellátásra – ez alapvető a betegségek megelőzésében és hatékony kezelések biztosításában.
A gondoskodás elveszett dimenziói
A mesterséges intelligencia nem csupán azt befolyásolja, hogyan hallgatunk meg másokat; alapvetően átalakítja azt is, hogyan gondolkodunk magunkról betegekként. Egy fiatal nő példája jól mutatja ezt:
Esettanulmány: Az AI által formált beteg narratíva
A nő krónikus fáradtságra panaszkodott pszichiáterként hozzám fordulva. Korábban többször elutasították más orvosoknál. A találkozó előtt naponta többször is elmesélte történetét ChatGPT-nek – fejlesztve válaszait annak visszajelzései alapján –, hogy minél inkább megfeleljen annak a klinikai nyelvezetnek és diagnosztikai keretnek, amit szerinte elfogadnék.
Bár ez leegyszerűsítette az adminisztratív dokumentációt, elveszett belőle saját bizonytalansága, önmagába vetett bizalomhiánya és személyes története. Így narratívája inkább egy kész sablonra hasonlított – ami könnyen vezethetett volna algoritmikus félmegoldásokhoz és potenciális károkhoz.
Esettanulmány: Az AI mint társasági pótlék
Egy másik páciens – egy idősödő férfi súlyos magánnyal és alkoholproblémákkal – heteken át használta ChatGPT-t terápiás céllal. A gépi válaszok megnyugtatták őt abban a hitben, hogy igazságtalanul bántották életében mások. Az AI vált fő társasági forrásává. Amikor találkoztunk, már gépies módon ismételte vissza azt a pszichológiai profilt és kezelési javaslatokat, amelyeket a chatbot adott neki – anélkül azonban, hogy valódi változás történt volna életmódjában vagy függősége kezelésében.
A mesterséges intelligencia mint számítási probléma kezelése
Ezekből az esetekből kirajzolódik egy veszélyes tendencia: gépek adják meg azt a nyelvezetet, amellyel betegek leírják szenvedésüket; orvosok pedig gépeket használnak ennek rögzítésére és kezelésére. Ez elősegíti azt a pszichológiai jelenséget („kognitív lustaság”), amikor hajlamosak vagyunk elfogadni elsőként kínálkozó választ kritikus gondolkodás helyett.
Mindezzel párhuzamosan Michel Foucault „orvosi tekintet” fogalmának új evolúcióját láthatjuk: míg korábban testeket fragmentáltak jelekre vagy statisztikákra bontva kezeltek külön-külön, ma algoritmusok áramló adatfolyamává redukálják mind beteget mind orvost. Az AI szenvedést és gondoskodást számítási problémaként kezeli.
Kritikus kérdések: objektivitás és elfogultság
- Téves feltételezés: Az AI objektívabb mint emberi orvosok.
Valójában ugyanúgy torzítható; csak más módon nehezebb felismerni ezeket a torzulásokat. - Adatbázisok torzulása: A modellek múltbéli adatokra épülnek – amelyek tükrözik évtizedes rendszerszintű egyenlőtlenségeket (pl. faji elfogultság különböző teszteknél).
- Példák: Pulzusoximéterek alulbecsülik oxigénhiányt sötét bőrű pácienseknél; faji alapú korrekciók befolyásolták veseátültetés jogosultságát; ezek évekig fennmaradtak protokollokban.
- Több adat ≠ jobb ellátás: Nem oldja meg alulfinanszírozott klinikák problémáit vagy orvoshiányt; nem védi meg betegeket kizsákmányoló biztosítóktól.
- Korporációk kontrollja: Az AI eszközök mögött milliárdos techcégek állnak; ezek tulajdonosai között vannak nyíltan eugenista nézeteket vallók is.
- Társadalmi kontroll: Az USA-ban zajló technofasiszta tendenciák részeként nőhet az állami adatfelügyelet és társadalmi fegyelem erősödése.
- Biztosítói visszaélések: AI-alapú prediktív elemzések alapján tagadják meg vagy csökkentik páciensek ellátását anélkül, hogy valódi emberi vizsgálat történne.
Mesterséges intelligencia kontra emberi jelenlét
Bár sok technológiai újítás célja volt csökkenteni az orvosokra nehezedő adminisztratív terheket (pl. elektronikus egészségügyi nyilvántartások), ezek gyakran csak növelték a termelékenységi elvárásokat – több beteg ellátását követelve kevesebb idő alatt.
Eredmény: Nem több figyelem jutott a betegeknek; épp ellenkezőleg: gyakori panasz lett, hogy orvosaik nem hallgatják meg őket igazán. A jó klinikus tudja: ami igazán számít egy találkozón – bizonytalanságok, csendek, ideges nevetések –, azt nem lehet adatpontokra redukálni. Ezek jelenlétet és empátiát igényelnek minden páciens esetében – legyen szó akár pszichiátriáról vagy sebészetről is.
Ezzel szemben az AI arra van tervezve, hogy eltörölje ezeket a csendeket és elszigetelje a beteget mint mérhető szervezetet. Nem képes felismerni például azt sem, hogy egy páciens első verziója saját történetéből gyakran nem tükrözi legmélyebb problémáját.
Továbbá kutatások mutatják: amikor orvosok algoritmusokra hagyatkoznak diagnózis vagy kezelési terv javaslatára, klinikai készségeik gyorsan romlanak. Ez függőséget okozhat gépektől való függetlenség helyett – így nem javítja hanem inkább súlyosbítja emberi hibáinkat.
A gondoskodás újraértelmezése
Ha veszélyes következménye lehet annak, ha elfelejtjük mi is valójában a valódi gondoskodás lényege, akkor közösen kell felidéznünk azt az alapot, amelyet az amerikai egészségügyi kapitalizmus eltakarni igyekszik:
A gondoskodás nem diagnózisokról vagy receptekről szól; sokkal inkább támogatás nyújtása másoknak együttérző belső attitűd mellett.
A filozófusoktól kezdve (Szókratész, Kierkegaard) egészen feminista elméleti szakemberekig (Carol Gilligan, Joan Tronto) sokan hangsúlyozták: gondoskodás etikai-politikai gyakorlat is egyben. Ezáltal visszaadja nekünk önmagunk érzését közösségben élve – ahol értékelt különbségként jelenik meg minden egyénisége.
A valódi meghallgatottság élménye nem csupán gyógyítja betegségeinket; átalakíthatja önmagunkról alkotott képünket is; erősítheti másokról való törődési képességünket; segíthet ellenállni gyűlöletnek; támogatja demokrácia építését törékeny társadalmi kötelékeken keresztül.
Ezzel szemben ha az orvoslást adatokká és tranzakciókká redukáljuk, nemcsak betegeinket hagyjuk cserben hanem maga demokráciánkat is gyengítjük. Egy olyan rendszerben ugyanis ahol embereket idegenítenek el legsebezhetőbb pillanataikban – anyagilag ellehetetlenítve őket vagy meghallgatás nélkül hagyva –, reménytelenség és düh születik. Ezek pedig autoriter rendszerek térnyerésének táptalajai lehetnek.
A valódi gondoskodás nem optimalizálható tranzakció; gyakorlat és kapcsolat amely védelmet érdemel – törékeny munka hallgatással, jelenléttel és bizalommal.
Kitekintés: Politika vs technológia
A mesterséges intelligencia térnyerésének legveszélyesebb feltételezése talán éppen ez:
a jelenlegi irányvonal és magántulajdonú struktúra elkerülhetetlen lenne.
Ezzel szemben ha megtagadjuk ezt az inevitabilitást, felismerhetjük: valódi alternatíva politikai természetű, nem pusztán technológiai kérdés.
Ezt jelenti:
- a gondozói munkaerőbe való befektetés;
- a közösségi tulajdonú egészségügyi- és szociális ellátórendszer megerősítése;
- a jóléti állam bővítése növekvő társadalmi egyenlőtlenség ellen;
- a feltételek megteremtése ahhoz,hogy klinikusok emberekként tudjanak törődni betegeikkel adatpontok helyett;
- a technológia (beleértve AI-t) humánus alkalmazása támogatói eszközként;
- a profit helyett emberi sokszínűséget és közösségi jólétet előtérbe helyező gazdasági modell kialakítása.
Zárszó: Emberközpontú egészségügyért
Míg technológia önmagában nem feltétlenül dehumanizáló vagy elszigetelő erő,
a jelenlegi piaci logika mentén működve könnyen válhat ilyenné. Ha engedjük,hogy vállalati érdekek vezessék az AI alkalmazását, elveszíthetjük magát az orvoslás művészetét valamint azt emberi kapcsolatot is amely életünkhöz tartozik.
Ellenállni tehát nem butaság vagy haladásellenesség;
sőt,a valódi fejlődéshez szükséges felismerni,hogy gyorsabb,nagyobb,mérhetőbb nem mindig jobb!
Szerző
Forrás: https://www.theguardian.com/us-news/ng-interactive/2025/nov/09/healthcare-artificial-intelligence-ai
